A nacionalista retorika a szemétdombra való

2015. október 28. 21:34

Colleen Bradley Bell
Amerikai Nagykövetség
Szeretném Önök elé tárni az Egyesült Államok aggodalmait, amikor a magyarországi állapotokra tekintünk. Ezek az aggodalmak nem jelenthetnek meglepetést senki számára, mivel már sokszor hangot adtunk nekik. Politikánk. NEM. Változott.

„Görög rektorhelyettes úr, nagyon köszönöm a szíves bemutatást, és köszönetemet fejezem ki a Corvinus Egyetemnek, e mai esemény szervezőjének és házigazdájának. És diplomata kollégáimnak, a magyar kormány képviselőinek, üzleti vezetőknek, a Corvinus munkatársainak, tudósainak és diákjainak, barátainknak az Amerikai Kuckóból, hölgyeim és uraim, köszönöm valamennyiüknek, hogy eljöttek. Megtiszteltetés számomra, hogy ma ezen az egyetemen beszélhetek Önöknek. Tudom, hogy a Corvinus az egyik legtiszteletreméltóbb egyetem Magyarországon – Corvinus Mátyásról, a nagy államférfiról kapta a nevét. Ő hozta el Magyarországra a reneszánszot, amikor a modern gondolkodók humanista értékeit bevezette ebben a középkori királyságban. Helyénvaló, hogy ma este ezen az egyetemen gyűltünk össze, hogy olyan, mindannyiunk számára fontos eszmékről és értékekről beszéljünk, amelyek sok tekintetben Corvinus Mátyás öröksége. Azt is tudom, hogy a szovjet korszakban ezt az egyetemet Marx Károly Egyetemnek hívták, ma pedig Magyarország egyik legelismertebb, a piac-orientált közgazdaságtant tanulmányozó tudásközpontja. Milyen nagy különbséget is jelent az idő! Az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatuk és vendégszeretetük napnál világosabb, hiszen a Corvinus Egyetem ad otthont az egyetlen budapesti Amerikai Kuckónak, egy olyan kulturális csere-központnak, ahol magyarok, amerikaiak és nemzetközi vendégek szabad és nyílt beszélgetéseket folytathatnak, olyan beszélgetést, amelyet én is remélek itt ma este.

Két hónap múlva ünneplem egyéves évfordulóját annak, hogy amerikai nagykövetként Magyarországra érkeztem. Azért vagyok most itt, hogy elmondjam Önöknek, nagyon szeretem itteni szolgálatomat és munkám minden egyes aspektusát élvezem. A Magyarország és az Egyesült Államok közötti kapcsolat előmozdítása nem egyszerűen szakmai kötelesség, személyes küldetés is. És fontos nekem, fontos Kerry külügyminiszternek és fontos Obama elnöknek is, hogy munkánk révén ez a kapcsolat működjön. A legelső itt töltött napomtól kezdve azon dolgozom, hogy biztosítsuk Magyarország kormányával és népével folytatott kommunikációs csatornáink nyitottságát, valamint hogy professzionális és termékeny munkakapcsolatom legyen az Önök vezetőivel.

Egyéves évfordulóm felé közeledve sokat gondolkodtam azon, hogy áll ez a kapcsolat, és ma este e gondolatok közül néhányat szeretnék megosztani Önökkel. Kapcsolataink széles spektrumára tekintve úgy érzem, az amerikai-magyar viszony erős. Partnerek, szövetségesek és barátok vagyunk. Ma este az együttműködés és a kölcsönös tisztelet szellemében beszélek Önökkel. Ma este Magyarország barátjaként beszélek.

Együtt erősebb hidat fogunk építeni

Pár lépésnyire a bejárat előtt folyik a Duna. Önök közül néhányan idejövet átkeltek rajta – én minden nap megteszem ezt, amikor munkába megyek az Amerikai Nagykövetségre. A múlt hónapban nagyon különleges körülmények között keltem át a Dunán. Szeptemberben magyar műszaki és amerikai páncélos alakulatok dolgoztak együtt, egymás mellett, hogy hidat építsenek a Dunán, azt biztosítsák, és hogy egy zászlóaljnyi amerikai Stryker páncélozott járművel és magyar közlekedési eszközökkel átkelhessünk rajta. Katonai kollégáink profi módon, önbizalommal és lelkesedéssel hajtották végre a feladatot, azt, amit a NATO szövetségesek oly jól csinálnak: a hídépítést – a szó konkrét és átvitt értelmében.

Együttműködésünk e dunai átkelés során jól reprezentálta kétoldalú kapcsolatunkat. A »Dragoon Crossing« hadgyakorlat nem lett volna lehetséges a kooperáció nélkül –Magyarország olyan katonai műszaki képességgel rendelkezik, amellyel az USA nem, az Egyesült Államoknak pedig olyan páncélos képességei vannak, amelyek Magyarországnak nincsenek. Ily módon az átkelés számos területen folyó együttműködésünk szimbóluma volt. Azon a napon Magyarországnak és az Egyesült Államoknak különleges alkalma nyílt arra – amint ez minden közös hadgyakorlaton megtörténik –, hogy áttekintse a NATO tagság célját és előnyeit. De ugyanakkor, és ez sokkal fontosabb, alkalmunk volt együtt dolgozni azért, hogy ezeket az előnyöket kézzel foghatóvá tegyük – hogy közvetlenül hozzájáruljunk a szövetséghez. A NATO erősebb lett a híd által, amelyet aznap felépítettünk. 

Ma este szeretnék itt felidézni valamit a dunai átkelés szelleméből. Egymás mellett állunk, kint a szabadban, egy nagy európai folyó partján, és barátokként, őszintén fogunk beszélni. És együtt erősebb hidat fogunk építeni, olyat, amely nemzedékeken keresztül kitart majd, és amelyre gyermekeink és unokáink is büszkék lesznek. 

Mint már sokszor mondtam, kétoldalú kapcsolatunk sokéves kiváló együttműködésre tekint vissza a biztonsági és katonai ügyek területén. Magyarország továbbra is erős NATO szövetséges és partner. Hálásak vagyunk a magyar katonák folyamatos jelenlétéért Afganisztánban és a Balkánon, hogy Magyarország otthont ad a Nehéz Légiszállítási Ezrednek a pápai légitámaszponton, hálásak vagyunk a NATO Kiválósági Központért a katonai orvoslás területén itt Budapesten, Magyarország aktív részvételéért a Baltikum és Szlovénia fölötti légtér ellenőrzésében, valamint, sok más hozzájárulás mellett, azért, hogy továbbra is támogatja az Iszlám Állam elleni küzdelmet.

Magyarország a rendészeti és a terrorizmus elleni ügyekben is nagyszerű partner. Magyarország már húsz éve ad nagylelkűen otthont itt Budapesten a Nemzetközi Rendészeti Akadémiának – az ILEA-nak –, amely valóban kétoldalú együttműködésünk egyik legjobb sikertörténete. Amikor a terrorizmus és a szélsőségesség az egész világon szabad és demokratikus társadalmaink alapjait fenyegeti, fontosabb, mint valaha, hogy együtt dolgozzunk – hogy megosszuk egymással az információkat, a legjobb gyakorlatokat és a know how-t. Ezek az erőfeszítések egy újabb hidat jelentenek közöttünk – segítenek jobban megvédeni polgárainkat és szomszédainkat, kollektív kötelezettség vállalásunk által arra, hogy azt tesszük, és együtt tesszük, ami helyes.

Támogatjuk Magyarországnak az energiabiztonsága növelésére irányuló erőfeszítéseit

Ami a regionális biztonságot illeti, elismerjük Magyarország erőfeszítéseit szomszédja, Ukrajna érdekében. Például Magyarország kezdettől fogva orvosi kezelést ajánlott fel sebesült ukrán katonák számára, pénzügyi támogatást adott az ukrajnai kibervédelmi kapacitások kiépítésére, és igen fontos szerepet játszott az ukrajnai EBESZ misszióban. Magyarország több ízben megszavazta az Oroszország elleni EU szankciókat és támogatta az EU konszenzust a minszki folyamat betartásának szükségességéről. Üdvözöljük továbbá Magyarország kormányának azt a döntését, amellyel visszaállította a fordított irányú földgázszállítást Ukrajnába, biztosítva ezzel, hogy az amúgyis rengeteg kihívással küzdő ukrán népet nem fenyegeti a fűtés hiánya a hideg télben. 

Az Egyesült Államok igen elkötelezetten támogatja Magyarországnak az energiabiztonsága növelésére irányuló erőfeszítéseit. Szabad, tisztességes és nyitott piacok, az útvonalak és a források diverzifikálása a legjobb módja e cél elérésének  egyenlő esélyeket kínáló pálya a világ szénhidrogén-piacain annak biztosítására, hogy az energiaimportra kényszerülő országokat ne kezeljék politikai vagy gazdasági túszokként egy olyan ügyben, amely kritikus fontosságú népeik jóléte szempontjából. Egy, a nemzeti energiapiacok integrálásával létrejövő energiaunió erősíthetné Európa energiabiztonságát. A megnövelt hatékonyságok révén csökkentené Európa energiaszükségleteit. Akár még »dekarbonizálhatná« is az energiamixet, elősegíthetné a kutatást és az innovációt.

Az Egyesült Államok tisztában van vele, hogy Oroszország fontos energiaszolgáltató – és a jövőben is fontos lesz. Ám Oroszországnak és minden más szolgáltatónak – beleértve egyébként az Egyesült Államokat is – piaci árakkal, piaci feltételek mellett kellene versenyeznie. Egyetlen országot sem kellene veszélyes függőségben tartani egyetlen forrástól energiaszükségletei kielégítéséhez. 

Gratulálunk Magyarországnak azért, hogy energiabiztonsági céljai elérése érdekében kisebb infrastrukturális projektekre összpontosít – ez pragmatikus, előremutató lépés. Ismerjük Magyarország kormányának azt a véleményét, hogy az ország érdekeit legjobban a diverzifikáció, valamint energiafüggetlensége és világpiaci tárgyalópozícióinak erősítése szolgálja, és mi továbbra is támogatni fogjuk Önöket ezekben az erőfeszítéseikben.

Továbbra is jelentős akadályok állnak a befektetések útjában

Gazdasági területen az Egyesült Államok az egyik legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, továbbá a magyar áruk legnagyobb fogyasztója az Európai Unión kívül. Mint sokan tudják, 1989 óta több mint 9 milliárd dollár értékű amerikai befektetés történt Magyarországon. Az USA Kereskedelmi Minisztériumának a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó kereskedelmi adatai azt mutatják, hogy a kétoldalú kereskedelem 35%-kal emelkedett, benne 7%-kal a Magyarországra irányuló amerikai, és 28 %-kal az USA-ba irányuló magyar export. A kétoldalú kereskedelem jelenleg összesen több mint 7 milliárd dollár évente. Ez valóban figyelemre méltó. 

Az Egyesült Államok és Magyarország közötti befektetés és kereskedelem munkahelyeket és gazdasági fejlődést jelent mindkét országban. Mint minden sikeres hosszú távú kötelezettségvállalás esetében, mindkét oldalnak úgy kell éreznie, hogy jobban jár vele. A fenntarthatósághoz kölcsönös prosperitásra van szükség. 

Ezek a befektetések megmutatták, hogy gazdasági kapcsolataink növelése nyilvánvaló haszonnal jár mindkét oldal számára. És ennél többet is tudunk tenni – gazdaságaink még lábadoznak a globális gazdasági válságból és ez prioritás valamennyiünk számára –, és ezért dolgozunk olyan keményen együtt, egyéb kezdeményezések mellett, a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségi megállapodás tárgyalásain. Korábban, mint Önök közül sokan tudják, már beszéltem a TTIP-ről, és hiszem, hogy egy új lehetőség küszöbén állunk az Atlanti-óceán mindkét oldalán található kis- és középvállalkozások számára, amelyek jövedelmezőségét nagyban befolyásolják a köztünk fennálló szabályozási eltérések. És amikor a kis- és közepes méretű vállalkozások prosperálnak, valamennyien jól járunk – ők a híd a világ kereskedelmi piacai és a közösségek között, ahol élnek, dolgoznak és működnek. 

Közös érdekünk a magyarországi befektetési klíma javítása is. Az amerikai befektetők számára, akikkel beszéltem, vonzó Magyarország kiváló infrastruktúrája, magasan képzett munkaereje és központi elhelyezkedése. De néhányan azt mondták, hogy továbbra is jelentős akadályok állnak a befektetések útjában. Az elmúlt években a Magyarországra történő közvetlen külföldi tőkebefektetés nem aknázta ki teljesen a lehetőségeket. És vannak befektetők, akik aggódnak az adózási és szabályozási környezet stabilitása miatt. Magam is az üzleti szférában dolgoztam több mint két évtizeden át, és tapasztalatból tudom, hogy a jó kormányzás és a gazdasági növekedés kilátásai között nagyon világos a kapcsolat. A cégek ott fognak befektetni, ahol átláthatóság és kiszámíthatóság van, ahol a piaci feltételek szabadok, tisztességesek és átláthatóak. Szükséges, hogy a befektetők képesek legyenek előre kiszámítani a vállalkozásaikat érintő szabályozók és adók hatásait. Különben a bizonytalanság költségei sok potenciális befektetőt ki fognak árazni a piacról.

Az Egyesült Államok aggodalmairól

Ahhoz, hogy fenntarthassunk egy szilárd alapokon nyugvó hidat, foglalkoznunk kell az országainkat összekötő kapcsolatok strukturális integritásával és a valamennyi erős demokratikus rendszer támaszául szolgáló közös értékekkel.

Szeretném Önök elé tárni az Egyesült Államok aggodalmait, amikor a magyarországi állapotokra tekintünk. Ezek az aggodalmak nem jelenthetnek meglepetést senki számára, mivel már sokszor hangot adtunk nekik – de ésszerűnek tűnik, hogy ma este ismét elmondjuk azt, amit szükséges újra megerősíteni. Politikánk. NEM. Változott. Magyarország barátjaként szóvá tettünk ügyeket a múltban, ezt tesszük a jelenben és ezt fogjuk tenni a jövőben is – ugyanabban a szellemben – barátként és partnerként.

Ezeket az aggodalmakat magyarok is osztják a teljes politikai spektrum mentén, sok magánszeméllyel egyetemben. Azért tudok ezekről az aggodalmakról, mert prioritássá tettem, hogy meghallgassam őket. Meghallgatom és figyelek arra, amit kormánytisztviselők mondanak. Odafigyelek arra, amit a politikai spektrum teljes szélességében politikusok mondanak. Meghallgatom a civil társadalom tagjait. Meghallgatom a közösségek vezetőit, üzletembereket, diákokat és tudósokat, rendőröket, vallási közösségeket, katonákat és más magyarokat is. Ezeket az aggodalmakat visszhangozta már az EU, az EBESZ, nemzetközi szervezetek és olyan csoportok, amelyek nyomon követik a szabadság szintjeit és a jogállamiság betartását szerte a világon. Ma esti kommentárjaimban valamennyiük hangját, és talán az Önök saját hangját fogják hallani. 

Azért élünk ma egy jobb világban, mert 25 évvel ezelőtt Közép-Európa nemzetei az egységes, szabad és békés Európa felé vezető utat választották. Ez a választás nemcsak Magyarországra és Közép-Európa nemzeteire volt hatással, hanem az egész transzatlanti közösségre és mindenki másra is, akiknek számára kollektív sikerünk nagyon fontos. Értjük, hogy ez egy út és nem egy pont: ez a döntés azt jelenti, hogy továbbra is, újra és újra részt veszünk és kötelezettséget vállalunk abban a munkában, amely a mindannyiunk által vallott közös eszményekért folyik. Mert sajnos, vannak a világon olyan emberek, akik nem osztoznak ezekben az értékekben, és akik nem hisznek abban, hogy a demokratikus értékek a béke és jólét legjobb alapjai. Vannak emberek, akik számára fenyegetést jelent összetartásunk ezen értékek támogatásában, és akik erre úgy reagálnak, hogy minket fenyegetnek. Soha nem tekinthetjük biztosnak azt a felelősséget, amelyet vállalva folytatódik a küzdelem mindazért, amiben hiszünk, hiszen csupán önelégült nyugalomra van szükség ahhoz, hogy sikerrel járjanak a minket megosztani kívánók. Mint mindannyian tudjuk, a gonosz győzelméhez elég, ha jó emberek – férfiak és nők egyaránt – nem tesznek semmit.

Újjá kell élesztenünk a demokrácia iránti szenvedélyt

Megemlítek néhányat az előttünk álló kihívások közül. Az általam idézendő példák között vannak olyanok, amelyek nem országuk határain kívülről, hanem belülről jönnek. Ám ezek az aggodalmak minden esetben egy nagyobb elvhez kapcsolódnak. Egy nagyobb eszményhez. És nagyobb reményhez.

Most, amikor Magyarország a napokban ünnepelte az 1956-os forradalom évfordulóját, ismét felidézzük, valamennyiünket a demokratikus eszmények ígérete motivál. Ez mind Magyarországon, mind az Egyesült Államokban azt jelenti, hogy nyílt vitákban és megbeszélésekben, a véleménykülönbségek megvizsgálásának folyamatában kell inspirációt lelnünk. Az elidegenedett polgárokban újjá kell élesztenünk a demokrácia iránti szenvedélyt és a szellemet, hogy részt vegyenek benne. A nacionalista, intoleráns retorikát oda tudjuk hajítani, ahová való, a szemétdombra. 

Magyarország és az Egyesült Államok osztozik a reményben. Nem süllyedtünk apátiába, nem vonultunk önkéntes száműzetésbe, nem engedtük át a beszédet a fülsértő hangoknak, és szembeszállunk a protekcionista érdekekkel. Együtt képesek vagyunk mindezt megtenni. 

De amikor mind az Egyesült Államok, mind Magyarország mint érlelődő demokráciák nevében beszélünk, nyíltan szóba kell hoznunk azt, ami az utunkban áll. Shakespeare-rel szólva, gyakran »Nem csillagainkban ...a hiba, Hanem magunkban.«

A korrupció megakasztja a növekedést, megfojtja a befektetést, megtagadja az emberektől a méltóságot és aláássa a nemzetbiztonságot. A magyarországi korrupció súlyos aggodalmakra ad okot – és teljesen világos, hogy amint azt hallottam, és amint azt a közvéleménykutatások rendre kimutatják, a magyar átlagemberek szemében is ez az egyik legkomolyabb probléma. Mindenütt, ahol a rendszerszintű korrupció hatékonyan aláássa a tisztességes kormányzást, termékeny talajt hoz létre a polgári nyugtalanság, a kormányzattal szembeni ellenállás, sőt még az erőszakos szélsőségesség számára is.

Hogyan harcolunk a korrupció ellen? A közbeszerzési rendszerek megreformálásával, a választott tisztségviselők elszámoltatásával, beleértve azt is, hogy a választott tisztségviselőt kötelezzük arra, hogy fedje fel a vagyoni helyzetét. És azzal, hogy bizalmat építünk az állampolgárokban azáltal, hogy szabadon hozzáférhetővé teszünk számukra minden olyan információt, amely közvetlenül érinti őket.

Ennek fényében a korrupció elleni globális küzdelem azt jelenti, hogy komolyan vesszük, mit tesz Magyarország és mit tesznek mások a régióban annak érdekében, hogy bíróság elé vigyék a korrupciót – és mit tesznek annak érdekében, hogy elszámoltassák a tisztségviselőket. A jogállamiságba vetett közbizalom visszaállításának, illetve az egyenlő esélyeket biztosító versenypálya demonstrálásának legjobb módja az, hogy nyilvánosságra hozzuk ezeket a bírósági eljárásokat: a neveket, a bűncselekményeket, a vádakat, a lefoglalt pénzösszegeket, a büntető ítéleteket és a büntetéseket.

Ha a köz tudna ezekről, az segítene a bizalom hídját felépíteni minden rendű és rangú állampolgárral, a politikai spektrum teljes szélességében. Ugyancsak megváltoztatná a felállást az energiaszektorban, ha a nyilvánosság láthatná a Paks II. nukleáris megállapodás részleteit. Azt várjuk a magyar kormánytól, hogy növelje az átláthatóságot, és kezdje azt ennek a megállapodásnak a részleteivel. Egy szabad, tisztességes és nyitott energiapiac nagy különbséget jelent majd. A kormányon belüli rendkívüli titkolódzás ellentétben áll az átláthatósági törvények szellemével.

Növekedik a hatalomkoncentráció

Kollégám, Hoyt Yee, az a külügyi államtitkár, aki különös figyelemmel foglalkozik Magyarországgal, májusban a Képviselőház külügyi bizottsága előtt beszélt, és hangsúlyozta kormányunknak a fékek és ellensúlyok, valamint a demokratikus intézmények magyarországi helyzetével kapcsolatos aggodalmait. A növekvő hatalomcentralizáció olyan feltételeket teremt, ami azt jelenti, hogy a Magyarország sorsát nemzedékeken keresztül meghatározó döntések nagy része homályban marad, ez pedig azt jelenti, hogy a döntéseket anélkül hozzák meg, hogy azoknak, akiket majd érint – az érdekeltek számára – nincs lehetőség nézeteik, aggályaik, fenntartásaik vagy akár támogatásuk kifejtésére. Mi, nemzetközi szervezetekkel és Magyarország más barátaival együtt évek óta kitartóan hangoztatjuk ezeket az aggodalmakat – és továbbra is hangoztatni fogjuk őket.

A független civil társadalmi szektor a működő demokrácia alapköve. Az, hogy kiemelten foglalkozunk a civil társadalom szervezeteinek helyzetével, nem kizárólag Magyarországgal való kapcsolatunkban jelentkezik – ez globális amerikai politika, amely összhangban áll a demokratikus intézmények épségére fordított hangsúlyos globális figyelmünkkel. Ott, ahol kormányok a civil társadalom szervezeteit érintő korlátozásokat vezetnek be, ahol korlátozzák az eltérő véleményt kifejtő hangokat, mi nem látunk valóban szabad társadalmat.

A több Magyarországon működő NGO (non-governmental organization – civil szervezet) szabadsága elleni szigorú kormányzati fellépés 2014-ben kezdődött és idén is folytatódott – kitartó auditálásokkal és nyomozásokkal. A múlt évben kormánytisztviselők nyíltan azzal vádoltak meg több emberi jogi és ellenőrző (watchdog) NGO-t, hogy az ellenzéket támogatják és hogy külföldi ügynökök. Volt egy pont, amikor több mint 50 NGO-t auditált a kormány, köztük az összes prominens emberi jogi ellenőrző szervezetet, valamint a független civil társadalom támogatóit. Szerencsére a magyar igazságszolgáltatás nyújtott bizonyos védelmet a célba vett NGO-knak. Egy magyar bíróság januárban azt az ítéletet hozta, hogy az ellenőrző NGO-k elleni egyik rendőri razzia törvényellenes volt. A múlt héten a hatóságok megszüntették az NGO-k elleni bűnvádi eljárásokat, mivel úgy találták, hogy az NGO-k nem követtek el bűncselekményeket. Ám a helyzet még nem oldódott meg teljes mértékben. Négy NGO még mindig azzal a fenyegetéssel szembesül, hogy felfüggesztik az adószámát; hét NGO ellen továbbra is folyik az auditálás; és a rendőrség nem adta vissza a bűncselekmény kiderítésére irányuló nyomozás során az NGO-któl lefoglalt berendezéseket. Ezeknek a kormányzati nyomozásoknak a dermesztő hatása messzire kiterjed, és sötét árnyékot vet Magyarország hírnevére a nemzetközi közösségben. Sürgetjük, hogy azonnal legyen vége ennek a civil társadalmi szervezetek elleni keménykezű taktikának.

A bíróságok függetlensége és a szabad sajtó szorosan kapcsolódik ahhoz, hogy képesek-e a civil társadalom szervezetei szabadon lélegezni. A független bíróság, különösen egy alkotmánybíróság alapvetően fontos egy demokratikus rendszer egészséges működéséhez. Említettem egy pozitív példát, ahol a magyar bíróság fontos szerepet játszott a civil társadalmat érintő magyar törvények érvényesítésében. A bíróságok minden országban meghatározó szerepet játszanak a jogállamiság védelmezésében és a hatalmi ágak szétválasztásában. Ők az alkotmányos jogok védelmezői a rövid távú politikai érdekek szeszélyei ellenében. Az Alaptörvényhez az elmúlt években fűzött módosítások csökkentették a magyar Alkotmánybíróságok függetlenségét, amelyek a rendszerváltás óta betöltötték ezt a kritikus fontosságú szerepet Magyarországon. Hogy csak egy példát említsek, az Alkotmánybíróság bíráinak kijelöléséhez szükség volt a politikai pártok beleegyezésére. Ám most már nem így van. Az Alkotmánybíróság biráit korlátozták abban, hogy az Alaptörvény módosításinak érdemeiről döntsenek – ez olyan korlátozás, amely magukat a független bíróság számára szükséges fékeket és ellensúlyokat fordítja visszájára.

Hanyatlik a sajtó szabadsága

Beszéljünk a médiaszabadságról. Magyar politikusok, értelmiségiek és a civil társadalom tagjai a sajtó szabadságának határozott hanyatlásáról beszélnek. Ez a hanyatlás korlátozza a párbeszédet és a magyar emberek számára fontos ügyek megvitatását. A Freedom House most már, egy öt éve tartó hanyatlást követően, a média szabadsága tekintetében csak részben szabad országként kategorizálja Magyarországot. Hadd tegyem világossá - Magyarország nem olyan hely, ahol az újságírókat bebörtönzik és megkínozzák, és nem is állítjuk, hogy ez lenne a helyzet. A mi meglévő aggályaink inkább a koncentrált médiatulajdonra és az állami médiának juttatott hangsúlyos szubvencióra vonatkoznak. Ezekben a szubvenciókban ott van annak a lehetősége, hogy alapjaiban torzítsák el a médiaüzleti viszonyokat azzal, hogy sorompót emelnek a médiapiacra belépő minden új hang elé, és a kisebb szerkesztőségeket pedig a csőd szélére hajszolják. További ellenőrzés valósul meg a nyomtatott és televíziós médiumok felett azzal a választással, hogy a hirdetéseket bizonyos entitásokhoz juttatják. Magánszemélyek arra használták a rendkívül alacsony törvényi küszöböket, hogy polgári - és büntető! - pereket indítsanak rágalmazási és becsületsértési ügyekben, ami további anyagi károkat tud okozni olyan sajtótermékeknek, amelyeket kormánykritikusnak tartanak. A Médiatanács, amelynek a független sajtó érdekében fellépő ombudsmannak kellene lennie, kizárólag egyetlen pártból érkező kinevezettekkel van feltöltve. 

A szabad média elengedhetetlen a tájékozott választók számára, akiknek fontosak a politikai folyamatok. Az Egyesült Államok pedig osztozik a nemzetközi közösség az erre vonatkozó aggodalmaiban. Úgy tudom, a Parlament dolgozik rajta, hogy olyan változtatásokat szavazzon meg a választási törvényhez, amelyek összhangban vannak az EBESZ ajánlásaival, és az Egyesült Államok támogatja és üdvözli ezt az elmozdulást. Azok az ajánlások a dolog lényegét érintik: változásokat szorgalmaznak a kampányfinanszírozásban, hogy nagyobb legyen az átláthatóság és kevesebb legyen az alkalom a korrupcióra, megváltoztatják a választási körzetek kimérését és újrarajzolását, és megváltoztatják azt, ahogyan az országhatárokon túli állampolgárok ezrei leadhatják a voksaikat. Mi találtuk fel a “gerrymandering” (a körzetek önkényes megrajzolása) kifejezést az Egyesült Államokban, és mi leszünk az elsők, akik kritikus szemmel vesszük górcső alá saját magunkat, de ez nem jelenti azt, hogy nem szólhatunk a Magyarországhoz hasonló barátainknak azért, hogy ők is igyekezzenek megfelelni a demokratikus eszményeknek.

Meglepő, hogy egyesek xenofób beszédhez folyamodnak

Magyarországon természetesen mindenkit foglalkoztat a migráció. Az utóbbi év során – amikor Szíriából és más konfliktus sújtotta területekről rekord számban érkeztek biztonságot keresve migránsok és menekültek – Magyarországnak nehéz döntéseket kellett meghoznia. Mint korábban már mondtam: minden szuverén államnak joga van megvédeni saját határait. Ugyanakkor a nemzetközi közösség tagjaként minden államnak alapvető kötelessége megsegíteni a biztonságot kereső menekülteket. Annak, ha intoleráns módon szólnak a menekültekről – akik a világ leginkább kiszolgáltatott csoportjaihoz tartoznak – vagy xenofób jelzőkkel betolakodónak, esetleg ellenségnek nevezik őket, nincs helye a megoldás keresésére irányuló erőfeszítésekben. Meglepő, hogy egyesek mégis ilyen beszédhez folyamodnak, hiszen Magyarország jobb ennél. Az a Magyarország, amelyet én ismerek, elég erős ahhoz, hogy a lehetőségeket lássa meg, és ne a fenyegetésekkel foglalkozzon. A magyar nemzet önazonossága messze nem oly’ törékeny, hogy pusztán az ellenségei és a fenyegetések határozzák meg azt. Magyarország elég erős ahhoz, hogy az országot legjobb tulajdonságai, a magyarok legjobb eredményei, legnagyszerűbb hozzájárulásaik és történelme legbüszkébb pillanatai határozzák meg. A magyar nép bátorságát sosem ellenségei tulajdonságai határozták meg, hanem mindig saját erősségei és eltökéltsége.

Magyarországnak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy segíthessen vezetni az Európai Unión belül, hogy megtalálják az erre a válságra adható leginkább átfogó, gyakorlati és humánus megoldást. Elismeréssel adózunk Magyarország olyan vezetői, rendészeti szakemberei és más állampolgárai emberbaráti szellemének, akik nagylelkűen és együttérzően reagálnak a válságra. Folyamatosan hangsúlyozzuk: a migráció jelentette kihívásokra adott válaszoknak elsősorban az életmentésre és az emberi élet megóvására kell összpontosítaniuk, valamennyi migráns emberi jogainak tiszteletben tartása mellett, rendezett és humánus migrációs politika érvényre juttatásával.

Szeretném ezt az alkalmat megragadni arra is, hogy elismerésemet fejezzem ki a magyar kormány vezetőinek, akik ellenezték, hogy Székesfehérváron szobrot emeljenek Hóman Bálintnak. A legkártékonyabb antiszemita törvények némelyikének támogatójaként a világháború előtti korszakban, Hóman öröksége sötét árnyékot vet azoknak a magyaroknak az emlékére, akiket a holokauszt áldozataiként meggyilkoltak. Székesfehérvár, amely máris mágnesként vonzza az amerikai befektetéseket és más nemzetközi cégeket, valamint a javasolt helyszín az egyik új NATO parancsnoki központ számára, többre képes annál, mint hogy ennek az embernek adózzon tisztelettel.

Nem kérünk bocsánatot, amiért ilyen ambiciózus célokkal rendelkezünk

Fontos dolgok ezek, melyekkel a magyaroknak foglalkozniuk kell. És ahogy néhány perccel ezelőtt mondtam: képesek vagyunk egy erős híd építésére. Kérem, engedjék meg, hogy kifejtsem ezt.

Az a híd, amelyet együtt építhetünk, már eleve szilárd alapokon nyugszik. Már most partnerek vagyunk a bűnüldözésben, a kollektív védelemben, valamint a szabad transzatlanti kereskedelemben és annak biztosításában, hogy az hozzájáruljon a jóléthez.

Az imént szóltam a demokratikus eszményekről és a jogállamiság tiszteletben tartásáról. Szeretném egészen világos módon elismerni, hogy az Egyesült Államok is szembesül kihívásokkal. Mi, amerikaiak is tapasztaljuk – túlontúl gyakran is – saját hibáinkat, és azt, hogy nemzetként nem felelünk meg saját eszményeinknek, melyek pedig a legjobb énünket testesítenék meg. Amikor Magyarország barátjaként szólunk, olyan nemzetként, amelynek fontos az Önök sikere, olyan kormányzat és olyan nép nevében tesszük ezt, amelyik felelősséggel tartozik nem csak szavaiért, de cselekedeteiért is.

Ahogyan jeleztem: az Egyesült Államoknak az a politikája, hogy világszerte támogatja az erős demokratikus intézményeket és a jogállamiságot, mivel ezek a fenntartható jólét, a szabadság, a biztonság és a béke szükséges alapjai. Nem kérünk bocsánatot, amiért ilyen ambiciózus célokkal rendelkezünk. Azt azonban elismerjük, és el is fogjuk ismerni, hogy mi magunk sem mindig felelünk meg saját célkitűzéseinknek. Sokfélék vagyunk, és a sokféleség vitákkal jár. De tudjuk, hogy ezek jó viták – olyan viták, amelyek lehetővé teszik a folyamatos önvizsgálatot, és hogy megnézzük, hogyan tudnánk jobban megfelelni saját eszményeinknek. A következő lépés tehát, hogy megerősítsük a hidunkat. 

Az Amerikai Nagykövetségen elhivatott amerikai és magyar közszolgák csapatát vezetem, akik büszkén és céltudatosan végzik feladataikat. Örömet és inspirációt jelent számunkra mindaz a felelősség és kihívás, amelyet valamennyi amerikai és az amerikai érdekek magyarországi képviselete jelent. És engem Magyarország – és a magyar emberek – is inspirálnak: találékonyságuk, eltökéltségük és együttérzésük egyaránt. Magyarország Mátyás király ideje óta – az Egyesült Államok megalapítását évszázadokkal megelőzve – egyike a civilizáció legfényesebb központjainak. A magyar olyan nép, amely rengeteg mindennel járult hozzá a világhoz: a magyar Nobel-díjasok nagy száma csak egyike a megannyi példának. Magyarország Európa keresztútján fekszik, és adott számára a lehetőséget, hogy ezzel a helyzettel a közös jó érdekében éljen.

Végezetül hadd mondjam a következőt. A hídon mindkét irányba lehet közlekedni. Mi tudjuk ezt, és nem csak elfogadjuk – örülünk is neki. Hiszen tudjuk, hogy ha mi, népként már nem törekszünk a jóra, nem lehetünk igazán nagyok. 

Köszönöm szépen.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 330 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Félelmetesen szép szavak.

Azt mondja, rendszerszintű a korrupció, ez ellen a transzparencia a megoldás. Például a Paksi szerződés, az lehetne transzparens.

Szóval a Déli Áramlat után ezt is meg akarják fúrni, csak mert ez az oroszoknak bevétel.

Válaszok:
veletlen | 2015. október 28. 23:09

Hálistennek a civil- és sajtóvédelem Soros miatt eléggé Demokrata érdekkör, szóval van rá esély, hogyha az Usában rezsimváltás lesz, akkor ezt idővel ejtik idővel.

Paks viszont az oroszellenesség miatt mindig is szálka lesz a szemükben, akár demó, akár repó kormányuk lesz. Mert a korrupció miatti aggódás most már egyértelműen a Paksi biznisz miatt van.

Nem akarat kérdése.
Azt hiszem, mára már mindenki tisztában van a jövővel.

Visszajön a horda Európát gyarmatosítani. Erről van szó.
Most mi vagyunk az indiánok.
Majd pár száz év múlva írnak rólunk is egy forgatókönyvet, még film is készül az egész folyamatról "Volt egyszer egy Európa" címmel.
Ezt fogják olvasni a mostani világurainak gyerekei valamelyik földalatti bunkerben.

Hm, már én is hümmögök, mint az bolond:

" Az Alkotmánybíróság biráit korlátozták abban, hogy az Alaptörvény módosításinak érdemeiről döntsenek – ez olyan korlátozás, amely magukat a független bíróság számára szükséges fékeket és ellensúlyokat fordítja visszájára."

Ez éppen 1990 óta van így. Az USA Legfelsőbb Bírósága (ottani Alkotmánybíróság funkciban) sem írhatja át az amerikai alkotmányt.

Na mindegy, a többi meg eléggé arrogancia.

Ez jó!

Lassan mondta, mint ildikó! :-)

Próbálna ilyen szöveget lenyomni bármelyik európai nagykövet Washingtonban!

Azt majd később tudjuk meg, hogy a nagykövet asszony jelenti-e haza, hogy virágzik és él, virul a média, mozgásban van, remek szabadság van Magyarországon, élénk civil élet van, olcsóbb az energia, az emberek nem érzékelnek korrupciót és a Baynau kisérlet 0 és 1% között billeg, az ejtőernyősök és maga Lúdas Mutyis is ott hagyta ezt a szerencsétlen Szigetvárit, a CAP és Clintonné protezsáltját.
Hiába bulizott a nagykövet asszony Swarczival, Andyval és magával a Főnökkel, a State Department nem tágít.

Vajon lebassza-e a bukaresti USA nagykövet a románokat a nacionalizmus miatt?


A hírek szerint elment Székelyföldre.

"Folyamatosan hangsúlyozzuk: a migráció jelentette kihívásokra adott válaszoknak elsősorban az életmentésre és az emberi élet megóvására kell összpontosítaniuk"


Ezt hangsúlyozzák a mexikói ( egyetlen ) határon. Ha lőni kell, akkor a szeme közé!

Úgy elképzelem, hogy Szemerkényi Réka valamelyik nagyhírű amerikai egyetemen szóvá teszi az arab tavaszt, az ukrán majdant, a szétbombázott kórházakat, a pénzért vett nagyköveti pozíciókat, a TTIP-t stb.

Hogy nem szakad le a plafon!

A közgáz vezetőségét pedig ki kell rúgni!!

Úgy látszik, az USA külügyben leesett a tantusz, hogy a kis migrációs megszállási kísérletüknek Európa ellenáll, amiben azért Orbán kezdett példát mutatni. Így nem elég a Bundesmuttit terelgetniük, nem elég Merkel feje, más fej is kellene nekik.
Ehhez viszont Bell asszonynak okosabb lemezt is fel kellett volna tennie, a lejárt lemezzel már korábban sem sikerült puccsolnia Orbánt.

Igen. Pont olyan visszataszító, mint anno a szovjet birodalom. Fikarcnyit sem jobb.

Egy tömeggyilkos, egy pitiáner bűnöző osztogat tanácsokat és kritizál másokat, nevetséges...

A lehallgatás az demokratikus, Merkel asszonynak sem volt kifogása. Úgyhogy szerintem is drótozzuk be a nagykövetasszony munkahelyét. :)

Precíz és alapos kritika a magyar állapotokról. Jó tudni, hogy az amerikaiaknak tiszta képe van Orbánisztán működéséről.

Paks kettőt politikai és környezetvédelmi csoportokon kívül szakmai csoportok is szeretnék megfúrni. Nekünk "átlagembereknek" nem szabad Paks bővítésének kérdését (a jövőnk egy jelentős szeletét) ilyen CB-félék általi hangulatkeltés áldozatává tenni. Engem személy szerint az atomenergia önmagában nem riaszt el, és az sem bánt, ha a legjobb kivitelező orosz, francia, amerikai vagy kínai, de jelenleg nem vagyok meggyőződve arról, hogy hosszabb távra tekintve a paksi beruházás a legjobb a magyar embereknek.

Válaszok:
Megtalálta | 2015. október 28. 23:13
Agnieszka | 2015. október 29. 8:54

Persze lehet, hogy valami itten jóakaró suttogta Colleen fülébe, de hogy pont az a szerződés ügye buggyan fel, transzparenciahiány címén, amit a "gonoszputyin"-nal kötöttünk, hogy ez véletlen lenne, azt nehezen hinném. Az Usa aggódik, mert Paks szerződése nem elég transzparens. Nem tudták lehallgatni a résztvevőket? Már a CIA sem a régi. :)

Válaszok:
veletlen | 2015. október 29. 0:42

Az olaj és a földgáz is nagyrészt tőlük jön. Nem csoda, ha megkondul a vészharang, amikor az atomot is tőlük akarjuk venni.

"Korrupció:
mondjuk egy roppant "elfogadott" helyről Transparency International 2014 (174 országból):"

Ez valami "corruption perception" index, vagyis ha jól értem, akkor ez az "érzékelt" korrupció mértéke. Ahogy látom, megelőztük a cseheket és a szlovákokat is, a románokról nem is beszélve. Hurrá! :)

Nem kell, hogy Szíjjártó berendelje. De ne lássak több ostorcsapkodást, fotózgatást Bell asszonysággal. Ignorálni kell.

Ja, és szar a helikopterük, majd veszünk máshonnan.

Az igaznak hitt véleményünket Putyinnal (vagy Obamával, stb.) megtámogatni egy lépés az őrültség és önmagunk kisebbítése felé. Ezek az emberek annyi és olyan mértékű bűnöket követtek el, amennyit a hozzánk hasonló "kisember" száz élet alatt sem lenne képes. A véleményük egyezhet az igazsággal, de ha létezik menny és pokol, ők biztos a pokolba jutnak. Ebben a Magyarországot érintő helyzetben ne Putyinnal érveljünk már az USA politikája ellen, mert az tulajdonképpen a saját értékünk lekicsinylése.

A saját szempontjából jó beszéd. Az én szempontomból is jó, mert megerősítette a hitem abban, milyen viszony lehetséges Magyarország és az USA között. Örülök, hogy elolvashattam, és örülök annak is, hogy ilyen nyíltan kimondta: az USA nem barátunk.

Ennek mi köze ahhoz, amit írtam?

Na igen. Volna mit sepregetni a saját házuk körül!

A gyöngécske Obama gyöngécske , már a nagykövet-jelölti meghallgatáson amatőrnek-tájékozatlannak bizonyult bábfigurája unalmas-fantáziátlan beszédet mondott : gumicsont-témák monoton előterjesztése , melyek USA-beli párhuzamai könnyen kimutathatók , hiszen Obama hazai és nemzetközi ellenzéke hasonló vádakat minden további nélkül kibányászhatna az amerikai közéletből is .

Ha a nacionalizmuson azt értjük, hogy egy ország érvényesíteni akarja érdekeit, akkor el kell ismernünk, hogy ebben messze le vagyunk maradva a nagykövet asszony hazájától.

Ms. Colleen Bradley Bell kritikával illette a sajtószabadság helyzetét nálunk. De a hazai média sokkal erősebb hangon száll szembe a kormánnyal. Ja, hogy kevés sikerrel. Erről talán nem a kormány tehet, hanem az, hogy az ellenzéki média képtelen valós kérdéseket feszegetni.

El kell ismerni, egyetlen szót sem vesztegetett az ellenzéki pártokra. Talán úgy gondolja, hogy az már igencsak nyílt beavatkozás lenne a fogadó ország belügyeibe. De az is lehet, hogy nem is sokra értékeli azokat. A civil mozgalmaknak sok mindent meg kell engedni, de ne vegyék át a pártok szerepét.

Annak idején Kovács (vagy ahogy id. Bush mondta: Koveksz) Mihály részt vett az amerikai lovasság megteremtésében. Tudtunk adni valakit Amerikának. Viszonzásul csak egy Richard Fieldet, és Kossuth amerikai beszédei helyett ilyen kioktatást kapunk.

Itt van egy indok a legújabb támadásra:

mno.hu:
Rést nyitnának az uniós GMO-záron
Szabó Anna, 2015. szeptember 14., hétfő 06:55
Egyre nagyobb nyomás alá kerül az Európai Bizottság a génmódosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezése terén, legalábbis ez derül ki abból a nemrég nyilvánosságra került levelezésből, amelyben az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság arra kérte a bizottság magas rangú illetékeseit, hogy a GMO-termékeket érintő zéró tolerancia elvével kapcsolatban kiskapukat keressenek.

Szemlátomást nem nyugszanak bele az amerikai és kanadai géntechnológiai nagyvállalatok az Európai Unió génmódosított termékekre vonatkozó, az amerikainál sokkal szigorúbb fogyasztóvédelmi előírásaiba, és lépésről lépésre szeretnék szélesebbre nyitni Európa kapuit a GMO-élelmiszerek és -takarmányok előtt. A még tárgyalás alatt álló transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodás (TTIP) egyik legvitatottabb pontjának számító géntechnológiai termékek európai engedélyezésével kapcsolatban nemrégiben újabb bizonyíték került elő arról, hogy a génmanipulált élelmiszerek és takarmányok behozatalának fokozatos engedélyezéséért lobbiznak a tengerentúli multik, nem is sikertelenül. Legalábbis ez derül ki abból a levelezésből is, amelyet a 31 államot egybefogó Föld Barátai Európa globális környezetvédelmi szervezet hozott nemrég nyilvánosságra. Ebben az Európai Bizottság magas rangú tisztviselőit arra kéri az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), hogy vizsgálják felül a génmódosított termékeket érintő korlátozásokat az „alacsony szintű GMO-tartalmú” áruk esetében.
Feloldanák a tilalmat

A kiszivárgott levelezés szerint a zéró tolerancia elvét úgy szeretnék puhítani, hogy a génmódosított anyagokat tartalmazó termékek behozatalához és az uniós forgalmazáshoz szükséges engedélyezési folyamaton könnyítenének bizonyos vetőmagok és élelmiszerek esetében. "


Felmerül a kérdés, hogy beleszólhatnak-e idegen országok egy ország Alkotmányába?

A nacionalista retorikával kapcsolatos duma még a USA-vel sem kompatibilis. Ha őszinte (haha) azt mondja, "a miénken kívül minden nacionalista retorika a szemétre való".

Javaslom jóbarátnénak az alábbi cikk elolvasását:


"Saját haláláról döntött az 5 éves kislány
Karasz Klaudia, 2015. 10. 29.

Óriási felháborodást váltott ki, hogy egy oregoni házaspár úgy dönttött, súlyos beteg kislányukra bízza, hogy életben szeretne-e maradni, vagy inkább az eutanáziát választja."


http://www.cosmopolitan.hu/te_..

Nem fog menni nekik, amíg a jelenlegi kormányunk van.

By the way, egy európai esetre kb 30 eset jut a USA-ben, és érdekes módon EU multikultitól mentes részeiben pédátlan az ilyesmi. A connecticuti kedvező kedvező helyzet netán összefügg azzal, hogy a lakosság 70%-a fehér (európai) és csak 10% körüli a fekete lakosság?

Lecsengett volna a migránsválság?

Piti kis bosszú a Corvinus szétválasztásáért.

Colleen Bell a szappanopera rendező. Annyit is ér.

Elolvastam a teljes beszédet. Sértő és lealacsonyító. Már-már diktatórikus hangvételű meghaladva a nagyköveti feladatát.
Különösen visszataszító, megbélyegező a " A nacionalista, intoleráns retorikát oda tudjuk hajítani, ahová való, a szemétdombra." állítása. Az toleráns magatartás viszont beszédének minden egyes szakaszában hol közvetlen, hol közvetve fellelhető. Mindez lekezelő, kioktató stílusban.

Azon gondolkodom, hogy érdemes lenne témánként kielemezve személyesen neki címzett nyílt levélben reagálni.

Válaszok:
Berecskereki | 2015. október 29. 8:31
legyetek | 2015. október 29. 8:44

Elnézést elírtam. Javítva a mondat, így megfelelő.

Az intoleráns magatartás viszont beszédének minden egyes szakaszában hol közvetlen, hol közvetve fellelhető.

Ugyanez másként:

"Ments meg, Uram, barátaimtól, ellenségeimmel magam is elbánok." (Voltaire)

"Suszter, maradjon a kaptafánál."

Hiszen annál maradt. Most Magyarországon rendez szappanoperát. Ez a mestersége.

Mint a belga iskolások? (-::

Válaszok:
Berecskereki | 2015. október 29. 9:08

Tudomásom szerint ez volt magasan a legjobb ajánlat, a többiek tulajdonjogot kértek, az oroszok hosszú lejáratú alacsony kamatú kölcsönt adnak.
A meglévő blokkok lejárata közeledik, lehet hosszabbítgatni, de az idő megy, atomerőművet építeni nagyon drága, de áramot az termel a legolcsóbban.
A meglévő blokkokkal különösebb baj nem volt, míg nem engedték a közelükbe a franciákat. Az általuk előidézett havariát végül az oroszok hozták rendbe.
Az oroszok végső soron Paksnál már bizonyítottak.
A jelen helyzetben ez volt a legésszerűbb döntés, amit kormányon a mai ellenzék is támogatott.
A tervezett finn erőmű azt bizonyítja, h. legalább két EU tagállam vezetése látja a jövőt az orosz tervezésű és a helyieket is bevonó kivitelezésű atom erőműben.

Úgy látszik a nagykövetasszony ezt nem olvasta, v agy olvasta, de felejtős.

"America is no longer a democracy — never mind the democratic republic envisioned by Founding Fathers.

Rather, it has taken a turn down elitist lane and become a country led by a small dominant class comprised of powerful members who exert total control over the general population — an oligarchy, said a new study jointly conducted by Princeton and Northwestern universities.
One finding in the study: The U.S. government now represents the rich and powerful, not the average citizen, United Press International reported."

Ezt az ideológiát, stílust képviseli a nagykövet asszony, s ezért akarja szemétdombra küldeni a nemzetben megfogalmazó retorikát.

Ez lenne a nép iránti tolarencia? Ez lenne a demokrácia csúcsa? Netán inkább az intolerancia, a mások felett történő diktatórikus uralkodás?

Wass Albert: Üzenet haza

Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska rágja is le a vetést.
Ha vakond túrja is a gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak;
az idő lemarja a gyomokat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa
s a vérző csonkból virradó tavaszra
új erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt...
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedékek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők
és kiássák a fundamentumot
s az erkölcs ősi, hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.

Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem hamuval és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szenteltvízzel és búzakenyérrel
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentom Istentől való
és Istentől való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

És üzenem a volt barátaimnak,
kik megtagadják ma a nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor is a barátjok leszek
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad.

És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
a s víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad.

Maradnak az igazak és a jók.
A tiszták és békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!

Likasszák már az égben fönt a rostát
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat.
Mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad.

Szerinted hasonlítok a belga iskolásokhoz?

Válaszok:
legyetek | 2015. október 29. 9:13

Pozitív, hogy önkritikusan beszélt, igaz – a gerrymanderinget kivéve - csak úgy általánosságban.

(A gerrymandering viszont a mi esetünkben valótlanság, nem is nagyon lehetne ilyet játszani, de már a felmerülésekor bebizonyosodott, hogy a választási propaganda része. Épp a Mandiner bizonyította anno, hogy ezek a vádak manipulatívak voltak.)

A kritikák közül igaza van abban, hogy be kellene fejezni az ellenzéki beállítottságú civil szervezetek zaklatását, még akkor is, ha ellenzéki politikai célokra is juttatnak támogatásokat. Azt már tudjuk, hogy az USA ilyeneken keresztül szokott beavatkozni más államok politikai életébe, de az ellenőrzésnek vannak finomabb, láthatatlanabb módjai is, nem kell ebből kampányt, és erőszakszervezeti túlkapásokat csinálni.

Paks a bögyükben van, ez nyilvánvaló. Ebben nem lehet engedni, az energiaellátásban inkább a politikailag gyengébb Oroszország felé legyünk megkötve, mint a hatalmas árnyékú “barát” felé, amelynek jól érzékelhetően nincsenek fenntartásai, ha gazdasági önérdek-érvényesítésről van szó.

Az adózási és szabályozási környezet soha nem volt nálunk stabilabb és kiszámíthatóbb, mint ma. Nyilvánvalóan nem erről van szó, hanem a nemzetközi tőkére vonatkozó különadókról és korlátozó eljárásokról. Márpedig a nemzetközi nagytőkének való kiszolgáltatottságunk és a hazai termelők és munkavállalók kizsákmányolásának 2002 és 2010 közötti mértéke nem térhet vissza! (Ilyen máshol, talán Romániát és Bulgáriát kivéve, nem is alakult ki.)

A korrupció és a sajtószabadság emlegetése mára már olyanná vált, mint a háború utáni “koalíciós” időkben a “reakció elleni harc”. Világosan mutatja, hogy az USA más színű kormányzatot látna szívesen Magyarországon. Mint annak idején Sztálin.

A korrupció természeténél fogva rejtett dolog, mindenütt létezik és nehéz leleplezni. Aki tud ilyenről és bizonyítéka is van, az jelentse fel. A politika finanszírozása nem keverendő össze a hagyományos megvesztegető korrupcióval. A gazdag országokban a tőke nyíltan “veszi meg” a politikusokat, a szegényebbekben a politika “vágja meg” az állami üzletekbe bevont befektetőket. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai.

A sajtó és a vélemény nem is lehetne szabadabb, mint nálunk. Az állami hirdetések és támogatások pedig mindig a kormány csókosaihoz mentek. E tekintetben nem romlott a helyzet. Annyiban viszont határozottan javult, hogy a magánszemélyek immár valóban érvényesíthetik a jogaikat a hazug, csaló, manipuláló, lejárató sajtóval szemben. Micsoda cinizmus ez ellen felszólalni!!! A sajtó ma nyilvánvalóan meghatározó hatalmi tényező, mondhatni, hatalmi ág, ám nincs fölötte rendszeres demokratikus kontroll, mint a többi hatalmi ág fölött. Ezért a gyenge, kiszolgáltatott társadalmat jogilag meg kell erősíteni vele szemben. Ezt kívánja a hatalmi ágak egyensúlyának elve. A magyar szabályozás sikeres, visszaszorította a sajtó legvadabb, leggátlástalanabb megnyilvánulásait.

Az alkotmánybírósági hatáskörök felemlegetése mantra. Számos országban nincs is ilyen. Korábban az alkotmánybíróság a törvényhozó hatalmi ág fejére nőtt, túlhatalma volt, politikai tehetetlenséget okozott. Ezen kívül “fékek és ellensúlyok” akkor sem voltak a Magyar politikai rendszerben. Most sincsenek. Ez probléma, de nem az alkotmánybíróság hatáskörének problémája. A valódi fékeket és ellensúlyokat a jól végiggondolt és kiporciózott kiegyensúlyozó köztársasági elnöki, önkormányzati illetve köztestületi képviseletet is magában foglaló második parlamenti hatáskörök beépítése hozhatna a magyar politikai intézményrendszerbe. Ilyesmiről azonban az ellenzék sem beszél.

A migrációval kapcsolatban nem tudható, csak sejthető, hogy mit szeretne a nagykövet asszony mondani. Nyilván az amerikai érdekeknek megfelelő multikulti tetszene nekik. Az erről való döntés azonban a mi jogunk, nem kényszeríthetik rank a vegyes társadalmat. Az USA egyébként jobb, ha manapság a migrációról inkább hallgat.

A nacionalizmusról pedig ne okoskodjon nekünk az USA. Bele se tudják élni magukat a mi történelmi helyzetünkbe és a kisebbségeink helyzetébe. Az amerikai nacionalizmus pedig ugyancsak létezik, erős és vad, csak nem az a tartalma, mint egy kis nemzet esetében, amelyiknek veszélyben van a identitása, kulturája és egyes nemzetrészeinek közeljövőbeli létezése is.

Válaszok:
pollip | 2015. október 29. 9:49

Remekül megválaszolták Jóbarátnénak, jól összefoglaltad.
Én felvetnék néhány dolgot, ami nekem nem tetszik az usa-ban:
-nem demokratikus a választási rendszer
-a mexikói határon lőparancs van
-nem számolták fel Quantanamo-t
-fegyverviselési engedély nagyon laza, nincsenek
fékek és ellensúlyok, ezért mindennaposak a lövöldözések
-fehér rendőrök túlzott mértékben, nem arányosan járnak el nem fehér emberekkel szemben
-alacsony a fehér ember demográfiai újratermelődése, 30-40 év múlva kisebbségben lesznek-ebben az ügyben van-e valamilyen tervük, elképzelésük?
-vonják ki hadseregüket minden olyan államból, ami nem az usa
-ne játsszák a világ csendőre szerepét
-ne erőltessék rá európára a gmo-t

Pillanatnyilag, így hirtelen ennyi. Lenne ezzel otthon is bőven melója Jóbarátnénak

Nem normálisak. A közvélemény hogyan tűrheti ezt el?

Az usa a saját népét sem kímélte céljai elérésének érdekében:


"Nem kíméltek senkit és semmit, az 50’-es években egymást érték a környezetromboló kísérletek. Míg az oroszok Szibériában és a távoli sivatagokban, addig az amerikaiak Arizónában és a Csendes-óceán távoli szigetvilágában, a Marshall-szigeteken végeztek robbantásokat.
A kísérletek persze meglehetősen tönkretették a szigetek élővilágát. Számtalan korall pusztult el a veszedelmes sugárzás során, melyet elsősorban a lassan lebomló stroncium és cézium-ionok okoztak. A radioaktív anyag azonban az egész Földet beterítette, olyannyira, hogy a radioaktív porból még az Antarktiszra is jutott, ahol a jégben még ma is megtalálhatóak azok a fekete évcsíkok, amikor felszíni atomkísérleteket hajtottak végre a Földön.
A kísérleti tesztek környékén, Nevadában, Új-Mexikóban és a Csendes-óceán lakott atolljain több ezren haltak meg rákbetegségben. Az amerikai kormány először 1988-ban kért elnézést a sugárfertőzött áldozatok hozzátartozóitól.

Talán:
-zajlanak a gmo-tárgyalások az eu-val
-Orbán Viktor megítélése európa-szerte megváltozott és ezt kéne egy kicsit aláásni
-félnek, hogy a példa ragadós

Elővették a régi lemezt, pedig már lejárt.

Jól értem, hogy a szemétdombra valónak tarja Jóbarátné, aki nemzetállamban gondolkodik?

"A nacionalizmus gyakran a nemzet és állam egységéből indul ki, azt hirdeti, hogy a nemzetet a teljes szuverenitás joga illeti meg. A nacionalizmus kiindulópontja, hogy mindenkinek van nemzetisége, a politikai közösség, a nemzetállam pedig ezen az alapon nyugszik."


Egyre inkább köztudott, hogy az európai közvélemény ( nem a média és nem a politikusok többsége ) nemzetállamban gondolkodik, sőt, aljas módon ragaszkodik hozzá, tehát az európai ember a szemétdombra való!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

"A nacionalista retorika a szemétdombra való"

Ennek eldonteset talan bizd azokra, akiknek nem csak 250 evre visszatekinto nemzeti multjuk/tortenelmuk van, meg nem egy masik orszag nyelvet beszelik :)

"A nacionalista retorika a szemétdombra való"

Akkor, csak egyetlen momentum: Iszlám Állam:
Honnan jön a pénz, a dollármilliók,
dollár milliárdok, amiből az "Iszlám Állam"
- maga a kifejezés agyrém, -
szóval amiből az Iszlám Állam él?

Az Iszlám államot működtető pénz valahonnan áramlik,
- akiket soha senki meg nem választott,
ők vásárolták meg viszont a döntéshozókat, a strómanjaikat.

Jimmy Carter: "Az Egyesült Államok mára oligarchiává vált, és a korlátlan politikai korrupció a jelentős kampánytámogatóknak rendelte alá a politikai rendszert".

Azaz: a pénz az amerikai törvényhozáson keresztül kerül a terrorista Iszlám "harcosokhoz".
Ezek azonban csupán sima gyilkosok, akik Európa kiszolgáltatottságáért, lerablásának növeléséért "harcolnak".
Az iszlámhoz ennek annyi köze van, hogy álarcnak használják.

És az Iszlám Állam s annak létrehozói-futtatói hová valók?
És azok, akik vitalizálóbombákkal bombázzák az "államot"?
Minél régebben bombázzák, annál jobban nő...

"Kollégám, Hoyt Yee, az a külügyi államtitkár, aki különös figyelemmel foglalkozik Magyarországgal,"
Ki a f...sz az a Thomas Melia, bocs, az a Hoyt Yee?
És miért a "különös figyelem",
Talán feltételesen vagyunk szabadlábon mi, a magyarok népe?
De akkor ki az Őr?
Talán a lauderek, sorosok?

Nem én vagyok tájékozatlan, hanem ön. A gerrymanderingezést azzal próbálták bizonyítani, hogy az új körzethatárok szerint a korábbi választások, pl. a 2002-es eredménye más, a Fidesznek kedvező lett volna az MSZP-vel szemben. A Mandineren megjelent tanulmány bebizonyította, hogy manipuláltak, mert az SZDSZ szavazatait nem számították hozzá az MSZP szavazataihoz, pedig ez lenne logikus és korrekt, mert korábban egyfordulós szavazás esetén nyilván azonos oldalra szavaztak volna a két párt szavazói.Az MSZP és az SZDSZ szavazatainak az összeszámításával a korábbi választások eredménye az új körzethatárok mentén is ugyanaz lett volna, sőt, 2002-ben még valamivel nagyobb győzelmet is aratott volna az ellenzék.

Nincs gerrymandering, csak ez egy nagyon jól hangzó, hatásos vád, minden áron fenn kell tartani.

A mondanivalóm főszereplője mi vagyunk, nem ők.

Északon van, eleve kevés. Connecticut része New Englandnek ahol (nomen est...) a nem csak a városok nevei (Manchester, Worcester, New London, Warwick) hanem az éghajlat és az életforma is sok szempontból Angliát idézi.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés