Német cég építi ki az elektronikus jegyrendszert a BKK-nak

2014. október 8. 15:04
A német Scheidt&Bachmann cég 27 milliárd forintért építi ki 2015 és 2017 között a BKK e-jegyrendszerét. Nyolcszáz kapu és több mint tízezer érvényesítő automata lesz a rendszerben, amit öt évig üzemeltet is a cég ebből a pénzből.

A német Scheidt&Bachmann tette a legolcsóbb árajánlatot a BKK tenderén, amit az e-jegyrendszer bevezetésére írtak ki. A cég a szerdán aláírt szerződés értelmében 27 milliárd forintért 2017-ig kiépíti, és öt évig üzemelteti is a rendszert, ami egy számítógépes központból, nyolcszáz kapuból és több mint tízezer érvényesítő automatából áll majd. Ugyanez a cég gyártotta egyébként a BKK úgy jegykiadó automatáit is.

A beruházásból 16,2 milliárd forintot az Európai Fejlesztési és Beruházási Bank finanszíroz. Korábbi becslések szerint nyolc év alatt megtérül majd az e-jegy.

A tervek szerint 2017-re teljesen felváltja majd az e-jegy és bérlet a papíralapút, addig a kettő párhuzamosan működik majd.

Tarlós István főpolgármester komoly lépésnek nevezte az időalapú jegyrendszer bevezetését, amelyet közlése szerint többen megígértek ebben a kampányban is, mert nem szólt nekik senki, hogy folyamatban van. Már 2004 körül Demszky Gábor is elkezdte ezt a munkát, de aztán nem lett belőle semmi – tette hozzá.

Elmondta, hogy az új városvezetés a BKK-t bízta meg az előkészítéssel, s 2013-ra 54,5 millió eurós, ötéves futamidőre szóló megállapodást kötöttek az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal a finanszírozásról. A főváros 5,5 milliárd forint saját forrással járul hozzá a fejlesztéshez. A tenderen először 79 érdeklődő volt, majd nyolcan maradtak versenyben.

Tarlós István úgy értékelte: a papíralapú jegyrendszer „Európa szégyene” kezdett lenni. A most kezdődő beruházás 2017-ben fejeződik be, körülbelül 800 beléptetőkaput állítanak fel a metróállomásokon, de például a HÉV-ek esetében lesz, ahol falra, oszlopokra helyezhető érvényesítő berendezés működik majd, s további 2500 autóbuszon, trolibuszon és villamoson is mintegy tízezer ilyen rendszert helyeznek el.

A főváros másfél millió, névre szóló csipkártyát bocsát ki és mintegy kilencmillió név nélküli, rövid lejáratút – jelentette be a főpolgármester, hozzátéve: az első csipkártyát minden budapestinek ingyenesen adják.

Arról is beszámolt, hogy a papíralapú rendszert több lépcsőben szüntetik meg, először a bérletesek kapnak csipkártyát, végül a jegyvásárlók. A rendszer minőségi változást hoz, megszűnik a sorban állás, a jegyeket telefonon és interneten is meg lehet majd vásárolni – sorolta Tarlós István.

A kiépítésről és az ötéves üzemeltetésről szóló szerződést Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója és Matthias Augustyniak, a Scheidt&Bachmann ügyvezetője írta alá.

Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

ilyenkor nem számíyt, ha nem magyar, de végyjük a magyar terméket...btw indult magyar?

27 milliárd. Ez kb. 70 millió jegy. Ez annyi, hogy az összes budapesti autós, csecsemő, nyugdíjas, szóval budapest összes lakossága egy hónapig ingyen utazhatna. Ráadásul, meg lehetne takarítani az összes ellenőr egyhavi bérét is, hiszen erre az időszakra fizetetlen szabadságra lehetne őket küldeni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés