Zászló a romok tetején?

2013. december 3. 7:53

Sinkovics Ferenc
Magyar Hírlap
Ha már a romák sorsáról van szó, nekem mindig is az tűnt a legjobbnak, ha önálló politikai képviselettel rendelkeznek. Ez tiszta helyzetet teremt.

Népes a tábora viszont azoknak, akik nem értik, akkor mi is a baj tulajdonképpen. Azt mondják, hogy a hazai cigányságnak megvan a maga politikai képviselete, hisz ott ülnek szinte mindegyik pártban, de ott ülnek az önkormányzatokban is, sőt, megvan a maguk önálló önkormányzati rendszere, amelyben még nagyon sok tartalék és lehetőség lapul, amelynek a tizedét sem használta ki eddig a cigányság. És azért sem értik sokan azt, ami történik, mert a Fidesz-kormány feltűnően sokat tesz a hazai romákért, néha már az ésszerűség, az arányosság határán túl is. Mégpedig azért, mert minden fenntartás nélkül bízik a magyarországi romákban s társadalmi integrációjukban. A kétkedők úgy vélik, az új párt már a megalakulásával is lekicsinyli ezeket a törekvéseket, s kétségbe vonja a kormány jó szándékát. Sok igazság van ebben, de már hosszú ideje annak, hogy egészen más dimenziókban zajlanak az események. És ha minden igaz, komoly kifejlet következik. A párt meghatározó embere Horváth Aladár szóvivő, az ismert roma jogvédő, aki a rendszerváltás óta kemény harcot folytat a hazai cigányság érdekében, és ez feltétlen tiszteletet érdemel. Kár, hogy egykor az SZDSZ parlamenti képviselője volt, ez most kicsit beárnyékolja az MCP meghirdetett függetlenségét. Horváth Aladár közismerten radikális, már a kilencvenes évek elején érzékeltette például, hogy a magyarságnak gondoskodnia kell a hazai cigányságról. Úgy is mint a rendszerváltás veszteseiről, s úgy is mint itt élő kisebbségről, amely felépítette ezt az országot. (Itt nyilván a Kádár-rendszer kubikoló és culágerkedő romáira gondolt.) A cigány bűnözőkről pedig azt mondta, nem börtönbe kell zárni, hanem fel kell emelni őket kulturálisan. Többször oda is szólt a magyaroknak, mondván, örüljenek, hogy nem fogtak még fegyvert elkeseredettségükben a cigányok. Hajdúhadházon a magyar elnyomásról beszélt, 2003-ban pedig az OCÖ frissen választott elnökeként hadat üzent a szegénységnek. Tegyük hozzá, nemcsak a romák, hanem a leszakadó magyarok szegénységének is. Legutóbb pedig egy olyan enklávé tervét vázolta fel az ÉS-ben, amelyhez a Felvidékből, Magyarországról és Erdélyből hasítanának ki területeket, s itt élnének a romák. Nyilván autonóm viszonyban Budapesttel. Horváth Aladár egyértelműen a balliberális politikai oldal felé gravitált, hosszabb tanulmányt érdemelne, hogy mégis miért Kolompár Orbánt kezdte futtatni helyette az SZDSZ. Horváth kétségtelenül a politikai élet második, ha nem a harmadik vonalába szorult vissza ekkor, megjelent néhány balliberális demonstráción, tett egy-két nyilatkozatot, de csak ennyi.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez az enklávé, lakosságcserékkel, nagyon szimpatikus, mert nem nagyon látok más megoldást.
Az biztos, hogy erre sem Románia, sem Szlovákia nem fog területet áldozni.
Viszont az, hogy sem a közterületek, sem a temetők, sem a lakások nincsenek biztonságban, sem a külterületeken, tanyákon, "rossz" megyékben, településeken lakó emberek, különös tekintettel az öregekre, túl nagy teher a nagyon szegény, eladósított, saját iparától megfosztott országnak.
Azt a védekezést, h. a magyarok is lopnak, gyilkolnak, sőt, nem nagyon lehet elfogadni, mert a börtönlakók összetétele magáért beszél.
Hihetetlen összeget kíván a roma gyermekek felzárkóztatása, más kérdés, h. a speciális ügymenet és módszer kifejlesztése nem igazán sikerült eddig, inkább a viták dúlnak, h. a minderre kizárólag a magyar, nem felzárkóztatandó gyermekek részvételével (önkéntes?) kerülhet-e csak sor, v. elég, ha csak azokat a gyermekeket zárkóztatják fel, akik erre rászorulnak.
Mindenesetre az, h. a kisiskolások között nem sok kell ahhoz, h. a kisebbségből többség legyen, elég vészt jósló, mert azt látni kell, h. ennyi embert nem tud a magyar társadalom eltartani és a nemzeti jövedelemhez való roma hozzájárulás egyelőre nem létezik, hacsak nem a sokat kárhoztatott, útált, igazságtalannak tartott közmunka formájában, miközben az ország nem elhanyagolható része kutya WC és szemétdomb.
Sok itt a kibeszéletlen, tabu probléma.
Mindenesetre, nem ártana tudomásul venni, h. aki a saját portáját sem tudja rendben tartani, aki nem dolgozik, akár mert egy ingyenes közoktatást biztosító országban teljesen tanulatlan, akár azért mert azt a legegyszerűbbet, amire képes lenne, nem akarja elvégezni, mert sajnos,nagyon strapás, az vegye tudomásul, h. ingyen semmi nem jár és nem dicsőség nemzeti eltartottnak lenni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés