Iskolaállamosítás után pedagógusállamosítás

2013. május 14. 21:06

Miklósi László
hvg.hu
A rendszerváltás után majdnem negyedszázaddal a diktatúrákra jellemző kamarát hoznak létre a pedagógusoknak.

 

 

„Ahogy a gyermekmondóka szól: »aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére«. A folytatásból az is kiderül, hogy pedig a rétes nagyon jó, de ha a jóból részesedni szeretnénk, katonaként kell masírozni előre. Így vagyunk, vagy 100 ezren pedagógusok, akik állami és önkormányzati iskolában dolgozunk. Immár személyünkben is államosítva leszünk, a Magyar Pedagógus Kar részei. Korábban a központi állam (a Klik révén) magához emelte iskoláinkat, egységesítették, átszabták kötelező tantervünk, hamarosan egyféle tankönyvet adunk diákjaink kezébe. Most pedig minket terelnek a Karnak nevezett kamarába. (...)

Várhatóan csakis ennek a szervezetnek a véleményét kéri ki a kormányzat alapvető szakmai, szakmapolitikai kérdésekben. A rendszerváltás után 25 évvel létrejöhet a véleményadás monopóliuma. Ezáltal minden bizonnyal megszűnik a (még) közoktatási törvény alapján, többségében választott-delegált tagokból álló Országos Köznevelési Tanács és Közoktatás-politikai Tanács, megszűnik az egyeztetés a szakmai szervezetekkel, nagyrészt a szakszervezetekkel. (A reprezentatív szakszervezetekkel azonban kapcsolatot tart a Kar.) Megvalósul a véleménymonopólium: az állam egyetlen kiválasztott szervezettel egyeztet, az állam által létrehozott Karral. Vagyis az állam magával egyeztet magáról. (...)

A törvénytervezet alábbi előírásának elfogadása a szólásszabadságot is korlátozhatja: »A Kar tagja a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a Kar jogos érdekeinek, működésének, a közszolgálat érdekeinek, működésének veszélyeztetése, valamint a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.« Ki dönti el, mi a Kar jogos érdeke? Ennek a gumiszabálynak az alkalmazásával bármikor bárki ellen etikai eljárás indítható, ha bírálatot fogalmaz meg.”

 

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 35 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szomorú, hogy olyan személyek tanítják, nevelik a jövő nemzedékét, akik nem értik, vagy nem akarják érteni az intézmény struktúrájának működését. A T/11114. számú törvényjavaslat - http://www.parlament.hu/irom39.. - nem változtatja meg az oktatási törvényben foglaltakat, hanem egyes részeit kiegészíti, bővíti.

Nem igaz, hogy az oktatásban államosítás történik, mert kezdettől fogva elsődlegesen állami feladat volt az oktatás. Ezen túl voltak magán és egyházi oktatási intézmények – ezek most is léteznek – amelyeket a szocialista rendszerben államosítottak.

Aki elolvassa a törvényjavaslatot és rendelkezik némi logikával láthatja, hogy a Kar egy olyan testület, amely hasonló a Tantestülettel, csak sokkal erősebb a jogállása van.

63/A.§ (1) A Magyar Pedagógus Kar (a továbbiakban: Kar) az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus – munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete.
(2) A Kar tagja az a pedagógus, aki az (1) bekezdésben meghatározott köznevelési intézményben pedagógus - munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott.

A köztestület Önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.

Mindebből világosan látszik, hogy Miklósi László állítása valótlan, mert nem korlátozásról van szó, hanem jogok megadásáról az intézményen belül.

Az sem igaz, hogy a szakszervezet jogait sértené – esetleg megszüntetné – mert a 63/B. § (2) alapján „A Kar szakmai érdekképviseleti tevékenysége során a reprezentatív szakszervezetekkel együttműködik, és tiszteletben tartja a szakszervezeteknek a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény által biztosított jogait.”

Szülőként és korábban Szülői Munkaközösségi Elnökként van némi tapasztalatom az oktatásban meglévő problémákról, a tantestület működéséről, bizonyos klikkesedésről. 1970-as évektől kezdődően az oktatás személyi állománya felhígult, 1990 után ez tovább folytatódott, s az oktatási munkában messze nem az oktatás tartalmi követelménye, a minőség javítása volt a cél, hanem a helyezkedés. Nem véletlen, hogy sorra alakultak a magán és egyházi oktatási intézmények és felszívták a minőséget, a jobb képességű oktatókat, melynek következtében az állami oktatásban tovább romlott a helyzet. Az sem valós állítás, hogy az egyházi oktatási intézmények felkészültsége nem megfelelő. 1990 előtt több állami és politikai vezető a gyermekeit egyházi iskolában taníttatta, mert a minőség, a nevelés sokkal jobb színvonalon történt, mint egyes állami intézményekben. Ez az elmúlt időszakban még erőteljesebben jelentkezik. Ennek alapján akár azt is mondhatnánk, hogy a gyakorlati életben az oktatásban magánosítás folyamatok zajlanak.

A kamarák is köztestületként működnek. Az oktatáson belül a Kar is. Tehát a Kar nem más, mint a kamara, csak nevében más. Ezt tartalmazza a T/11114. számú törvényjavaslat - http://www.parlament.hu/irom39.. - amely jelen írás kiinduló alapja.

www. nélkül a link; parlament.hu/irom39/11114/11114.pdf

Nem hiszem, h. egyféle történelemtankönyv maradna.
A matematika, fizika, biologia , kémia oktatást kéne minden eróvel javítani. Ezeket, ha nem az iskolában tanulják meg a gyerekek, később nem nagyon fognak menni, ellentétben az un. közművelődési tárgyakkal, amikhez talán jó alapok, általános tájékozottság az általános műveltséghez is elég lenne. Az ének, a torna, rajz (de nem csak firkálás tetszés szerint, hanem rajzolni oktatás) szintén nagyon fontos!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés