„Nem könnyű tárgyalni” – ez Mark Rutte véleménye Trump béketervéről

A főtitkár szerint a konfliktus összetettsége miatt ezek a diplomáciai erőfeszítések komoly próbák elé állítják mindkét oldalt.

A neonáci Jobbik Magyarországért Mozgalom őszinte, következetes párt. Megalakulásától kezdve törekszik „vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltósága” rehabilitálására.
„2007 elején Vona Gáborék még özvegy Horthy Istvánné véleményét osztották, aki azt mondta, hogy majd akkor legyen szobra apósának, ha ezt a magyar társadalom igényli. Ezt a társadalmi »igényt« a Jobbik a magyar társadalom átnevelésével, szívós propagandával szeretné elérni. Törekvésük, úgy tűnik, kezdi meghozni gyümölcsét. 2011 novemberében az Index körkérdésére válaszolók nagy többsége, 34,83%-a vélte úgy, hogy Horthy Miklós szobraival kellene elárasztani az országot. Amikor 1947 elején az MTI Közvélemény-kutató Szolgálata megpróbálta felmérni a budapestiek történelmi-politikai ismereteit, szimpátiáit, Horthyt senki sem említette meg a legnagyobb történelmi alakok között. Arra a kérdésre, hogy ki a magyar történelemben Magyarországnak legtöbbet ártó alak, Szálasi Ferenc a maga 54,1%-ával megelőzte Horthy Miklóst (12%). Ötször anynyian tartották kártékony személynek Horthyt, mint Haynaut (2,3%). (...)
Amíg csak a szélsőjobb köreiben dicsőítik Horthy Miklóst, addig (talán) a demokrácia híveinek nem kell attól tartaniuk, hogy a budai Várban felállítják a kormányzó lovas szobrát. Ám a szélsőjobb ma már számíthat a jobbközép történészeire is. Tőkéczki László, aki Tisza István életrajzával szerzett nevet magának a jobboldalon, mint hírlik, jövőre Horthy Miklós életrajzát teszi közzé. Nemrégiben egy rádióműsorban sajnálkozva állapította meg, hogy a legfontosabb történeti viták még nem zajlottak le Magyarországon. Ez igaz, de ennek oka az, hogy sem ő, sem más, magukat jobboldali, mérsékelt, konzervatív stb. jelzőkkel illető történészek eddig meg sem próbálták cáfolni mindazt, amit például Horthyval és rendszerével kapcsolatban az elmúlt évtizedekben a történészek leírtak. Nem Horthy kezdeményezte 1920-ban az első világháború utáni Európa első antiszemita törvényének, a numerus clausus törvénynek a beterjesztését, legfeljebb jóváhagyólag tudomásul vette. 1938–1944 között a zsidótörvények és a hozzájuk kapcsolódó diszkriminatív rendeletek végrehajtása során családtagokkal együtt több tízezer, egyes becslések szerint legalább 150-200 ezer zsidót tettek tönkre, rúgtak ki állásából, fosztottak meg iparjogosítványától, üzletétől, földtulajdonától.”