A gyógyszeriparból igazolt új államtitkárt Hegedűs Zsolt

Becságh Péter korábban a Roche Magyarország egészségügyi innovációért felelős vezetőjeként dolgozott.

Több jogvédő szervezet is bírálja az alaptörvény 17. módosításának tervezetét.

A Magyar Nemzet cikke szerint egyre több hazai és nemzetközi jogvédő szervezet, valamint alkotmányjogász bírálja az alaptörvény 17. módosításának tervezetét. A kritikák közös eleme, hogy a kormány túl rövid, mindössze ötnapos társadalmi egyeztetést biztosított, hiányoznak a részletes alkotmányos indokolások, és több olyan kérdés is szerepel a csomagban, amelyről szerintük szélesebb körű alkotmányozási folyamatban kellene dönteni.
A Human Rights Watch szerint a jogállamiság helyreállítása legitim cél lehet, de ezt csak tisztességes eljárással és valódi társadalmi konzultációval lehet megvalósítani.
A szervezet kifogásolja, hogy a módosítás automatikusan megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását, illetve hogy az alkotmánybírák számára bevezetendő 70 éves nyugdíj korhatár Polt Péter alkotmánybírósági elnök mandátumát is megszüntetné.
Szerintük ez emlékeztet a 2011-es bírói nyugdíjazási reformra, amelyet később az EU Bírósága jogellenesnek minősített.
A TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság elsősorban az országgyűlési képviselők tizenkét éves cikluskorlátját bírálja. Álláspontjuk szerint ez korlátozza a passzív választójogot és a választók szabadságát, miközben a kormány nem bizonyította, hogy a parlament megújulásához valóban szükséges és arányos eszköz lenne. A Helsinki Bizottság szerint a szabály ráadásul aránytalanul sújthatná az ellenzéki pártokat.
A Helsinki Bizottság ugyanakkor több elemet támogathatónak tart: elfogadhatónak nevezi az alkotmánybírák 70 éves nyugdíj korhatárának visszaállítását, és indokolhatónak látja az államfő mandátumának megszüntetését is, feltéve hogy ehhez megfelelő alkotmányos indokolás és jogállami garanciák társulnak.
A szervezet szerint az Alkotmánybíróság reformjának inkább az egyoldalúan megválasztott alkotmánybírák helyzetére kellene összpontosítania.
Tordai Csaba alkotmányjogász szerint a parlamenti cikluskorlát valószínűleg nem állná ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának vizsgálatát, mivel a képviselővé választhatóság joga nemzetközi védelem alatt áll. Rámutatott arra is, hogy Európában nincs általános cikluskorlát a parlamenti képviselők számára, és szerinte a politikai megújulás más eszközökkel – például választási reformmal vagy a közéleti verseny erősítésével – is elérhető lenne. Úgy véli, a tapasztalt politikusok kiszorítása hosszabb távon inkább gyengítheti, mint erősítheti a demokráciát.
Nyitókép: NurPhoto via AFP