Willkommenskultur – Tíz éve robbant ki a migrációs válság

„Az év során több mint egymillió ember lépte át az Európai Unió külső határait, ami példátlan terhet rótt a schengeni rendszerre, a tagállamok társadalmi ellátórendszereire, valamint politikai stabilitására. Magyarországon az év első nyolc hónapjában 150 ezer illegális határátlépést regisztráltak, amely egy tízmilliós ország esetében nagyfokú túlterhelést jelent. A helyzet éles vitákat váltott ki: miközben egyes európai vezetők humanitárius kihívásként kezelték a helyzetet, mások – köztük Orbán Viktor – már korán világossá tették, hogy Európa nem csupán menekültválsággal, hanem egy modern kori népvándorlással áll szemben. Más európai vezetők sokkal optimistábban ítélték me a helyzetet. Tíz év elteltével érdemes megnézni, ki jön ki jobban a visszamenőleges tényellenőrzésből. Cikkünk első részében csokorba szedtük az európai politikusok tíz évvel ezelőtti vélekedéseit.

A magyar miniszterelnök 2015. szeptember 3-án a Frankfurter Allgemeine Zeitung-nak adott interjújában világosan fogalmazott: 

Orbán Viktor már akkor figyelmeztetett: ha Európa nem képes megvédeni saját külső határait, az a belső szabadság, a határok nélküli mozgás végét jelenti. Az általa felvázolt válasz nem pusztán fizikai határkerítést, hanem a politikai gondolkodásmód megváltoztatását is jelentette. Ma már világosan látszik, hogy ez az álláspont megelőzte korát: a nemzetközi közösség csak évekkel később kezdett el hasonló eszközökhöz nyúlni.

A magyar kormány döntése, miszerint kerítést emel a szerb határ mentén, azonnal bírálatok kereszttüzébe került. Az Európai Parlament határozatokban ítélte el a határon alkalmazott »push-back« gyakorlatokat, és több uniós politikus »Európa szégyenfalának« nevezte a kerítést. Ennek ellenére a határzár gyakorlati hatása vitathatatlan volt: a 2014-es évhez képest radikálisan csökkent az illegális határátlépések száma. Magyarország a határőrizet megerősítésével, a jogi határzár bevezetésével, valamint a tranzitzónák kialakításával egyértelművé tette, hogy nem kíván tranzit ország lenni. Mindezt egy olyan helyzetben, amikor más országok még csak próbálták értelmezni a válság természetét.”

Nyitókép: faktumprojekt.hu