A Margit híd budai hídfője különösen problémás szakasz volt: a lezárások és sávszűkítések ott nyolc százalékkal növelték a menetidőket. Hasonlóan nehéz volt a haladás a Hungária körút Rákóczi híd felé tartó szakaszán is. A helyzet júliusban fokozatosan javult: a második és harmadik tanszüneti héten már több útszakaszon mérséklődtek a torlódások, részben az autósok alkalmazkodása, részben pedig az építési munkák ütemezése miatt. A Margit híd új jelzőlámpa-ütemezése például segítette a budai irányú átkelést, noha Pestre tartva kissé lassult a forgalom.
A BKK szerint a Margit híd teljes felújítása július 31-ig befejeződik, és a sávszám visszaállításával, zöldhullám-optimalizációval és új burkolattal akár 5–10 perccel is rövidülhet majd az átkelési idő a jövőben. A főváros azonban nemcsak az útfelújításokkal küzd: a közlekedési torlódások mögött strukturális problémák is állnak. A KSH adatai szerint az elmúlt években drasztikusan nőtt a gépjárműállomány Budapesten és Pest vármegyében:
2000 óta több mint 559 ezer új autó jelent meg a főváros környéki utakon.
Ez azt jelenti, hogy a budapesti és Pest megyei járműállomány ma már az ország teljes gépkocsiállományának majdnem egyharmadát adja – éppen azon a területen, ahol a legjobban kiépített a közösségi közlekedés. A főváros így egyre nehezebben tudja elbírni a növekvő forgalmat, és minden útfelújítás fokozottan érzékelhető hatással jár a városi közlekedésre.
Nyitókép: Ficsor Márton/Mandiner
***