Jó és közepes eredménnyel is érdemes letenni az érettségit az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója szerint.
Idén jelentős változások léptek életbe, nagyobb hangsúlyt kap a klasszikus műveltséget is előtérbe helyező tudás számonkérése. A szakértői vélemények megoszlanak ennek a megítélésében. A kérdés eldöntéséhez fontos azt is megismerni, hogy az érettségi milyen társadalmi funkciókkal bír és érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a diákok életében, jövőbeni lehetőségeit tekintve mit jelent a matura vizsga – olvasható az Infostart írásában.
A portál cikke szerint az MCC Tanuláskutató Intézete gyorselemzésében azt írta: az érettségi vizsga nem csupán egy tudásmérési eszköz, hanem kulcsfontosságú szerepet játszik a társadalmi mobilitásban, az oktatás minőségének biztosításában és a fiatalok jövőbeli lehetőségeinek kialakításában. Szemben a vizsgáról szóló népi elképzelésekkel, a jól tervezett érettségi rendszer nagyon komplex, hiszen egyidőben kell nagyon szétágazó társadalmi elvárásoknak megfelelnie. Az érettségi vizsgának tehát számos fontos társadalmi funkciója van.
„Az érettségi egyik fő funkciója mindenképpen egyfajta tudásmérés, de ez egyre objektívebb, hiszen a vizsga most már nem háztáji, a nagy része írásos és központosított, így elég jó képet lehet alkotni az adott korosztály tudásszintjéről, ami az oktatási rendszer eredményességéről is komoly visszajelzés”
– mondta az InfoRádióban Setényi János oktatáskutató.
A Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója úgy véli, az érettségi ma már nem jelent belépőt a felnőttkorba.
A konzervatív világszemlélet szerint egy érettségizett embernek már tudnia kellene sztoikus nyugalommal fogadnia az élet nehézségeit és megbirkózni velük, viszont ma már, a posztmodern világban nem így van,
ugyanis
a társadalom sebezhetőnek látja a fiatalokat, és egészen a munkahelyig segíti őket képzésekkel, mentorálással, coachinggal, pszichiáterrel, tanácsadással.
„Hogy ez jó-e, vagy sem, arról érdemes lenne szakmai vitákat folytatni” – jegyezte meg az igazgató.
Azzal kapcsolatban, hogy ma mennyire biztosít a későbbiekben álláslehetőségeket önmagában egy érettségi, Setényi János azt mondta, hogy kevéssé, de napjainkban már egyre inkább a valós munkaerőpiaci képességek számítanak. Ha valaki leérettségizett, beszél egy idegen nyelvet és elboldogul a számítógéppel, szoftverekkel, akkor megtalálja a helyét az életben.
„Sokkal konkrétabb ügy viszont, hogy jelenleg a megszerezhető szakmák egy jelentős részéhez érettségi szükséges, a jobbakhoz mindenképpen” – tette hozzá az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója. Mint mondta, egy érettségizett ember elvileg már bármit meg tud tanulni, hiszen tanult biológiát, kémiát, matematikát, történelmet, magyart, tehát egy kis utánajárással képes különböző tudásanyagokat elsajátítani.
Setényi szerint
jó és közepes eredménnyel is érdemes letenni az érettségit, mert a későbbiekben gyakran tapasztalható, hogy egy érdekes szakmát kitanulva vagy egy jó egyetemre bekerülve azok is „megtáltosodnak”, akikről korábban azt hitték, hogy közepes tanulók. Ennek a társadalmi mobilitásban is komoly szerepe van
– fűzte hozzá.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
***
A szocialisták elnökéről több MSZP-s forrásunk állítja, nincs is középfokú végzettsége. A politikus nem reagált lapunk megkeresésére, amelyben arra kértük, igazolja, hogy valóban elvégezte-e az iskolát.
Érettségikről, szakértőkkel.
A vizsga feladatairól és nehézségéről az MCC szakirányú tanárát kérdeztük.
A tanulóknak 240 perc alatt kell végezniük a kérdéssorral.
A szorongás miatti élettani változások segítenek abban, hogy jobban tudjunk koncentrálni, jobb legyen az észlelésünk. De fontos, hogy az érettségizők szülei és a pedagógusai is támogatóan lépjenek fel – hangsúlyozta a szakértő.
Be is zuhant a kereslet, hátha ezzel az árak is mérséklődnek majd.
Ceber Roland a minap megszólalt az ukrán-magyar kémvitáról is.
Az új egyházfő nem vesztegette az időt.
