Nagy Márton: Az új gazdaságpolitikai akcióterv határozza meg a következő évek kormányzati döntéseit

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

A kedden elfogadott új gazdaságpolitikai akcióterv három pillére fogja meghatározni a következő években a kormányzati lépéseket – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciáján.

A miniszter elmondta, a GDP az idén 1,5 százalék alatt bővül, miután a harmadik negyedévben nem teljesül a piaci várakozás, a növekedés a nulla közelében lesz, ugyanakkor 2025 első negyedévében nagyobb ugrásra számítanak, a GDP 3 százalék felett emelkedhet, majd a 3-4 százalékos sávban mozoghat.

Az új gazdaságpolitikai akcióterv három pillérét ismertetve a nemzetgazdasági miniszter kifejtette: a lakhatás területén reális célkitűzés évente minimum 25 ezer új lakás építése. Szintén reálisnak nevezte a megfizethető négyzetméterárak, illetve a megfizethető albérletárak elérését. Hangsúlyozta, hogy a lakáshitel-kamatoknak vissza kell térniük az 5 százalék alá.

A „lakásinfláció” elszabadult, és jelenleg nincs, ami megállítsa – fogalmazott.

Nagy Márton kitért arra, hogy Budapesten lakhatási válság van. Ha egy fiatal lakást akar bérelni, akkor a fizetésének több mint 50, akár 60 százalékát is ki kell fizetni lakbérre – jelezte.

A miniszter szerint azért kell a kormánynak foglalkoznia a lakhatással, mert az önkormányzatok nem oldották meg. Példaként említette, hogy a fővárosban az önkormányzatok kezében volt a rövid távú lakáskiadás (Airbnb) szabályozása, de szerinte nem tettek lépéseket.

A kormány tervei szerint moratóriumot hirdetnek, két évig nem lehet majd új Airbnb-engedélyt kiváltani, és négy-ötszörös adóemelést is terveznek ennél a tevékenységnél, de ez csak Budapestet érinti – közölte.

Kifejtette azt is, hogy biztosítani akarják a megfelelő számú és színvonalú kollégiumi férőhelyet, bár ez a felsőoktatási intézmények dolga lett volna.

A jövedelmek vásárlóerejének növelése a gazdasági növekedéssel összhangban lehetséges – emelte ki Nagy Márton. A miniszter úgy látja, hogy 2028-ra elérhető az 1000 eurós minimálbér és az egymillió forintos bruttó átlagkereset, de a bérnövekedés csak a gazdasági növekedésen alapulhat – hangsúlyozta.

Jelezte, hogy az utóbbi időszakban a várakozások alatt alakul az infláció, alacsony szinten tartása szükséges a pozitív reálbérek fenntartása érdekében.

A Demján Sándor program keretében nem a kkv-k számát növelnék, hanem azt szeretnék, ha a kis cégek árbevétel- vagy mérlegfőösszeg-alapon megdupláznák méretüket – közölte.

Fontos célként említette egyebek mellett, hogy duplájára emelnék a hazai kkv-k részarányát a teljes exporton belül, növelni fogják a kisvállalkozások digitális elérhetőségét, valamint hitelfelvételi lehetőségeiket.

(MTI)