Egyetlen könyv mindent megváltoztathatott volna a rendszerváltás utáni Magyarországon
A szakértők szerint nem is lehet kérdés, hogy szükség van a magyar kiadásokra.
Bár korábban a háborúellenesség volt az egyik alapgondolat az Európai Unióban, mára ez kezd elmosódni – erről, a Brexitről és a Nyugat-Balkán integrációjáról is beszéltek a Mathias Corvinus Collegiumban rendezett könyvbemutatón.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
Az európai közvélemény elkezdett megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy: Háború? Miért ne?! Az elmúlt hetven évben ez kizáró ok volt, hiszen éppen az jelentette az egyik alapgondolatot Európában, hogy mit tegyünk a háború elkerüléséért. Ez a gondolat kezd elmosódni – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Mathias Corvinus Collegiumban (MCC) rendezett könyvbemutatón.
Az eseményen Alan Milward „Európa megmenti a nemzetállamot” című művét elemezték, amely nemrég jelent meg magyar nyelven az Osiris Kiadó és az MCC Press közös munkájának eredményeképp. Botos Máté, az MCC Press kiadóvezetője megjegyezte, évtizedekig elhallgattatták a konzervatív gondolkodókat, sok könyv nem jelenhetett meg Magyarországon, így egy konzervatív kiadónak nem csupán a kortárs művekkel kell foglalkoznia – az említett könyv például 30 éve jelent meg.
Ezt is ajánljuk a témában
A szakértők szerint nem is lehet kérdés, hogy szükség van a magyar kiadásokra.
Moderátorként Gallai Sándor, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának vezetője többször is idézett az alkotásból, amire Navracsics Tibor mellett Osztovits András egyetemi tanár, a kötet szerkesztője reflektált. A tárcavezetőhöz egyébként különösen is közel áll ez a könyv: mint elárulta, 1996-ban olvasta, és ez határozta meg a gondolkodását az európai integrációról, és ezért mondja magáról, hogy ő szuverenista és föderalista is – ebből számos politikai vitája származik.
A könyvben szerepel egy olyan állítás, hogy senki sem lép majd ki az Európai Unióból, ám azóta tudjuk, hogy Nagy-Britannia így döntött – igaz, a kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy ez nagy hiba volt.
Konszenzus van arról, hogy a Brexit elhibázott lépés volt. Az Európai Unió is rosszul járt, mert erőteljesebben befolyásolja a német-francia együttműködés – ami Magyarországnak is hátrányos –, és a britek is veszítettek, hiszen kereskedelmileg és politikailag sem tudnak nyugvópontra jutni a kilépés óta
– fogalmazott Navracsics Tibor.
Osztovits András hozzátette, a britek amiatt is gyötrődnek gazdaságilag, mert nem találták meg az EU helyettesét. Nézői kérdésre reagálva ő úgy vélte, emiatt, valamint a felnövekvő generáció politikai értelemben vett megjelenése okán idővel akár vissza is térhetnek a britek az Európai Unióba, ám a miniszter ezt intézményi szinten nem tudja elképzelni, legfeljebb azt, hogy részei lesznek az Európai Gazdasági Térségnek, ahogyan például Norvégia.
A beszélgetés során kitértek arra is a résztvevők, hogy nem hisznek az Európai Egyesült Államokban, valamint szóba került a Nyugat-Balkán integrációja is. Osztovits András szerint történelmi jóvátétel lenne az országok EU-s csatlakozása, de van ennek gazdasági és politikai vonatkozása is, hiszen, ha ezt az űrt nem az Unió tölti be, akkor majd megteszi más – szavait bólogatva fogadta a miniszter is.
Az európai integráció békeprojekt, azért jött létre, hogy stabilizálja a kontinenst. Ha a nyugat-balkáni országokat nem vesszük fel sürgősen, majd mások magukhoz láncolják: az oroszok, a kínaiak, a törökök, vannak bőven jelentkezők. Ha Ukrajna felvételén gondolkozik az Európai Bizottság, akkor a balkáni országok ügye nem is lehet kérdés
– jelentette ki Navracsics Tibor, akit az eseményt követően az uniós források megszerzéséről és a Lengyelországgal történtekről is kérdeztük.
Ezt is ajánljuk a témában
A tárcavezető szerint a Lengyelországgal történtek azt bizonyítják, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz.