Csapdában

Nyitókép: Kisbenedek Attila / AFP

„Ugye abban egy pillanatnyi vita sem lehet közöttünk, hogy az MTVA – vagy ki tudja, most hogy hívják – nem maga döntött arról, hogy megrendezi az EP-jelöltek vitáját. Feltételezem, hogy a végső szót, ebben is, a Karmelitában mondták ki; némi hezitálás után úgy döntöttek, jobban járnak, ha beengedik a pártokat az állami televízióba. Jobban járnak, mert csak azt a metódust kell kidolgozni, hogy a szereplők ne kapjanak több időt a kelleténél, azaz erős korlátok közé legyenek szorítva. És ezzel igen, még mindig jobban járnak, mintha Magyar Péter felvonultatja híveit a Kunigunda utcába; ez, ezek nem ugyanolyanok, mint a régi tiltakozók voltak. Van igazi vezetőjük, van hangjuk és voltaképpen médiatámogatásuk is.

És így is lett. Miáltal, meggyőződésem, ezúttal simán csapdába csalták a Tisza Párt irányítóját. Amit nyilvánvalóan ő is érez, nem véletlenül tiltakozik a kibocsájtott szabályrendszer ellen. Magyar, bármennyire is ágál a vita lebonyolítása ellen, látszólag nem lehetnek tényleges kifogásai. Nem lehetnek, hisz az MTVA meghívta az összes listát állított pártot – nem is tehetett mást –, olyan témákat választott, amelyek objektíve a legfontosabbnak ítélhetők, és ahogy kérte: élő műsorban lehet megszólalni. Vagyis a «köztévé», a látszat szerint eleget tett közszolgálati feladatának. Csak éppen más szempontból maradt és marad minden a régiben. Büszkélkedhet azzal, hogy ő elfogulatlan választási vitát rendez, mindenkire érvényes szabályokkal, ugyanakkor az összes további műsorában tolja a Fidesz szekerét, az egyperces híreitől kezdve a híradók manipulatív szerkesztésén át, a csak a kormánypártoknak biztosított rádiós megszólalásokig.”