Tragédia, ha igaz: orosz katonákat nevelnek az elrabolt ukrán gyerekekből
Akár húszezer kiskorúról is szó lehet az ukrán ombudsman szerint.
Voltak idők, amikor alkalmas, hozzáértő és szükséges telepesek élesztették újjá hazánk kiürült régióit. A 21. században is nyitottak lehetünk az irántunk érdeklődők felé.
Magyarország, a lehetőségek hazája? Magyarország, az ígéret közép-európai földje? Most is van igény az ilyesfajta országimázsra – és ha komolyan gondoljuk ezt az üzenetet, nem kell hasunkra ütve kitalálni a projektet, s nem kell sosemvolt történeteket farigcsálnunk a nagyvilágnak. Saját történelmünk évszázadaiban is volt ilyen korszak, amelyről van általános tudomásunk, mélyebb ismereteink viszont sajnos nincsenek. Pedig van olyan izgalmas, mint bármely európai vagy globális népmozgás, gyarmatosítás, ország-újraalapítás története.
Hazánk török és kuruc háborúk utáni újratelepüléséről beszélek, amely néhány évtized alatt újraélesztette a tönkrement, kipusztult, parlagon heverő magyar régiókat, többfelé szinte komplett megyéket. Békésebb, nyugton hagyott vidékekről érkező magyarok, őseik lakóhelyére visszatérő nemesek és gazdák, a hegyvidékekből leszivárgó vagy tudatosan telepített szlovákok, ruszinok, románok jöttek – no meg nagyon sok germán telepes, akik Ausztria és Németföld legkülönbözőbb vidékeiről keltek útra egy távoli, ámde szebb és jobb jövőt ígérő helyre: Magyarországra.