A kommunista titkosszolgálatok jelentős energiát fordítottak arra, hogy az emigrációba menekült értelmiséget behálózzák.
„Az ellenségesnek minősített személyeket igyekeztek lejáratni, hitelteleníteni, illetve mindent megtettek azért, hogy a kialakuló emigráns csoportokat bomlasszák, a tagokat egymás ellen fordítsák. Voltak azonban olyanok is a nyugati magyarság soraiban, akikről úgy gondolták, megengedőbb hangnemben gondolkodnak a szovjet megszállás alatt álló szülőföldről, honvágyuk és gyökereik olyan erősek, hogy könnyen találhatnak egy gyenge pontot, amelynek felhasználásával a közelükbe férkőzhetnek.
Minél ismertebb személyről volt szó, annál nagyobb visszhangot kapott, ha sikerült hazacsábítani, de sokszor a cél csupán annyi volt, hogy pozitív hangnemben nyilatkozzon az otthoni viszonyokról, ezzel is befolyásolva a környezetét.
Az ötvenes évektől meginduló Szabad Európa Rádió (SZER) szerkesztősége az egyik legfontosabb közösség volt, ahová be akart épülni a hazai államvédelem. Nem véletlenül. Nem pusztán arról volt szó, hogy műsoraik hangvétele erősen antikommunista jelleget öltött, hanem az első perctől kezdve nyilvánvaló volt, hogy az amerikai hírszerzés üzemelteti az intézményt. A különböző nemzetek szerkesztőségei – így a magyarok is – mindent megtettek azért, hogy minél részletesebb információkat szerezzenek a vasfüggönnyel elzárt hazájukról. Legtöbbször természetesen a frissen »disszidált« emberektől szerezték a híreket, de próbálkoztak az otthoni barátaik, ismerőseik segítségével is tájékozódni, valamiféle amatőr »kémhálózat« kiépítésével is kísérleteztek. A magyarországi hírszerzés a SZER megkörnyékezésével részben be akart épülni az ellenséges titkosszolgálat berkeibe, részben pedig olyan rést keresett, amelyen keresztül saját érdekeiknek mentén tudták volna befolyásolni az adások hangvételét. Ezen megfontolások vezettek oda, hogy a rádió egyik első munkatársa, Vámos Imre – aki a Látóhatár című emigráns folyóirat szerkesztője is volt egyben – kiemelten fontos célszeméllyé vált az ÁVH számára. A beszervezésére indított akciók jó bepillantást engednek a korabeli államvédelem működési mechanizmusaiba.”
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
A kommunisták utódpártja a második legnagyobb frakció az orosz parlamentben.
Kecskemét az elmúlt évtizedben nemcsak gazdasági értelemben fejlődött látványosan, hanem abban is, ahogyan a lakhatás kérdéséhez viszonyul. A város ma már tudatosan építi fel azt a rendszert, amely egyszerre ad választ a fiatalok életkezdési nehézségeire, a családok igényeire és a munkaerőpiac elvárásaira.
Szerinte „a választók azt mondták, hogy leszarják a keresztény Magyarországot. (...) Úgyhogy ketté lehet őket hugyozni és kész”.
Ők nem politikai kampányt folytattak, hanem gyermekeinket és nagyszüleinket mérgezték.
Az egészségügyi miniszter arról számolt be, hogy jelentősen csökkent a nevelőszülők száma Amerikában egy Biden ideji politika következtében.
A kereszténységet és az erkölcsöt nem lehet helyettesíteni pénzzel és képmutatással.
Egy 1989-ben készült BBC-riport fiatalok történetein keresztül mutatta meg, milyen volt Magyarország a rendszerváltás előtti hónapokban.
A fővárost és több vidéki várost is elértek az egy időben végrehajtott fegyveres akciók.
