Tuskék nekimentek a lengyel-magyar barátság bázisának
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
„Orbán elutasítja a migrációt, és most már nyíltan beszél »faji megkülönböztetésről«” – írják.
Lengyelország és Magyarország az első olyan uniós állam, amellyel szemben Brüsszel pénzügyi kényszerintézkedéseket alkalmaz – olvasható a Frankfurter Rundschau hasábjain.
A cikk az uniós ellenőrzési mechanizmusokról szóló vitákkal kezdődik, melyről azt írják, hogy „folyamatosan felmerülnek különböző országnevek, köztük Bulgária, Szlovákia vagy Románia”. Majd ezután kiemelik, hogy „mindenekelőtt Lengyelország és Magyarország az, amelyik rendszeresen kiáll a többi 25 európai uniós tagállammal szemben”.
Mindkét ország autoriter struktúrákat épít ki otthon, megkerülve vagy felülírva a jogállamiságon alapuló demokratikus elveket. Magyarország ebben a tekintetben előrébb jár”
– fogalmaznak.
A lengyelekről azt írják, hogy „2015 óta a nemzeti konzervatív PiS (Jog és Igazságosság) párt politikusai
ellentmondásos törvényeket fogadtak el, amelyek például korlátozzák a külföldi médiát, és szinte teljesen betiltották az abortuszokat”.
Úgy látják, hogy a „lengyel kormány 2016 óta folyamatos vitában áll Brüsszellel az igazságszolgáltatás átalakítása miatt”. A Bizottságot idézve azt is megjegyzik, hogy „a PiS-kormány által »reformoknak« nevezett lépések aláássák az igazságszolgáltatás függetlenségét és felpuhítják a hatalmi ágak szétválasztását”. A cikkben továbbá hosszan taglalják az Európai Bíróság és a lengyel kormány közti jogi huzavonát az igazságszolgáltatást érintő kérdésekről.
A magyar-lengyel szoros együttműködésben is találtak kivetni valót:
Lengyelország Magyarországgal együtt (sikertelenül) beperelte az EU új feltételrendszerét”.
Lengyelország menekültügyi politikájáról azt írják, hogy „makacsul ellenzik a közös uniós menekültügyi politikát”.
Lengyelország után rákanyarodnak Magyarországra, mindenekelőtt Orbán Viktor politikájának éles bírálatára. A német lapnál úgy gondolják, hogy a Fidesz „Orbán alatt jobboldali konzervatív álláspontokat képvisel, és nagy hangsúlyt fektet a nacionalizmusra”.
Elemzésüket így folytatják:
„A közszolgálati műsorszolgáltatást átszervezték és személyi állományát meggyengítették, a magánmédiára pedig új adókat és illetékeket vetettek ki”.
A Magyarország és az Európai Bizottság közti ellentét lényegét a „korrupció gyanújában” látják a német oldalon:
Az EU Bizottsága mindenekelőtt a korrupció gyanúja miatt figyeli Magyarországot”.
A cikk végén Orbán Viktor „teljesítményét” összegzik: „A civil szervezeteket korlátozták vagy betiltották, Orbán elutasítja a migrációt, és most már nyíltan beszél »faji megkülönböztetésről«” – utalva ezzel a sokat elemzett, tavalyi tusványosi beszédre.
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán