Követelése nem maradt pusztába kiáltott szó.
„De maradjunk szigorúan a jog területén, és nézzük meg, miért javasolt törvénymódosítást a fideszes Selmeczi Gabriella. A Nők 40 program alapján azok a nők, akik a gyermekneveléssel töltött időt is beszámítva negyven éven át dolgoztak, nyugdíjba mehetnek. Történt pedig, hogy a Háttér Társaság egyik ügyfele 2013 óta a hivatalos iratai szerint – beleértve az anyakönyvi kivonatát, a személyi igazolványát és a TAJ kártyáját – nő, ennek ellenére a nyugdíjfolyósító továbbra is férfiként tartotta nyilván, és megtagadta tőle a Nők 40 alapján kért nyugdíjazását.
A Veszprémi Törvényszék döntése szerint viszont jár neki a kedvezményes nyugdíjba vonulás joga, amit a határozatot követően a Fejér Vármegyei Kormányhivatal is elismert. Ez verte ki a biztosítékot Selmeczinél, aki rögvest LMBTQ-propagandáról, a jog arculcsapásáról beszélt, és persze valamelyik »Soros-szervezet« érzékenyítő programjára gyanakodott, majd azonnali törvénymódosítást javasolt.
Követelése nem maradt pusztába kiáltott szó. Semjén Zsolt és Gulyás Gergely július 13-án már be is nyújtotta a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításáról szóló javaslatát. Végül is csak két szót kellett változtatniuk az eredeti szövegen. Amely alapján »jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal (…) megszerzett szolgálati idő«.
És a módosítás: »jogosultsági időnek minősül a nőként folytatott kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal (…) megszerzett szolgálati idő«. De nehogy valami rettenetes joghézag keletkezzen, az is szerepel a módosító javaslatban, hogy ezt »a folyamatban lévő ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell«.
Az indokolás természetesen az Alaptörvényre utal, ami nem meglepő. Az azonban már nem csak meglepő, de ostobaság is, hogy »még a magyar szabályozástól idegen, a nemváltást szinte már tetszés szerint lehetővé tévő országokban is elképzelhetetlen, hogy egy a nők társadalomban játszott kiemelkedő szerepét elismerő jogosultság visszaélésszerűen járhasson azoknak is, akik adott esetben férfiként 39 év munkaviszony után hirtelen nőnek érzik magukat.«
Nemcsak azért hamis az érvelés, mert az ügyben érintett transznemű személy nem »hirtelen érezte nőnek magát«, hanem immár 10 éve hivatalosan is nő, hanem azért is, mert – miként arra a Háttér Társaság utalt – »az Európai Unió Bírósága sok évvel ezelőtt eldöntötte a kérdést. Egy brit ügyben az unió bírósága megállapította, hogy a nemüket hivatalosan megváltoztató transznemű emberekre az új nemük szerinti nyugdíjkorhatár vonatkozik, az ezzel ellentétes tagállami gyakorlat vagy jogi szabályozás uniós jogba ütközik«.”
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az elnök korábban azt mondta, a Legfelsőbb Bíróság döntése sorsdöntő lesz az ország jövője szempontjából.
Természetesen a magyargyűlölő Daniel Freund is főszerepet kapott.
És nem érti, hogy miért nem vették már el korábban a szavazati jogot Magyarországtól.
Újabb harc Budapest és Brüsszel között.
Az év első műsorában az újságírók azt is megvitatták, hogy kell-e a jelenlegi helyzetben egy világháborútól tartani.
Nem demokratikus elvek mentén döntenek.
Kellemes vergődést kívántak a Tisza Párt elnökének.
Lekerült a fókusz az ukránokról.
