Dobrev Klára: Elveszett a „hétköznapok büszkesége”

Miről beszélszf@szfej, már megint?

Dobrev búslakodik magába roskadva: Dühös vagyok és elszánt, Esengve kérem a sátánt, Engem oly sokszor megszánt, Ha nem segít veszem a ciánt. Dúl bennem a méreg, mint vulkán, Mert kevés ez országban a turbán. És hiányzik pártunkból sok talibán. Ezért gyöz ellenünk mindig Orbán, S mi dékások csak nézünk bambán.

Ez a Dobrev egyre csúnyább lesz, a feje teljesen kigyószerü, a szemeiben gonosz fények és árnyak ugrálnak, szája remeg az álnok gondolatok okozta pszichikai feszültségektöl, mint a békacomb a villanyáramtól. És persze hülyeségeket beszél. Ez a tendencia erösödni látszik. A belsö lelki abnormális viharai a gyülöletnek láthatóan kiülnek az arcára. A hidegrázó, vérgőzös bolsevizmus torokszorító lehellete legjobban éppen Dobrevböl árad. Gyurcsány mutyiból, simliböl, szélhámosságból lett komcsi, - pár évtizeddel korábban talán Szálasi jobbkeze lett volna, aztán Rákosié -, azaz ö még bolsinak is hamis. Dobrev viszont izig-vérig bolsi, még genetikailag is, kívül-belül. Ö az aki legkevésbé kell a magyaroknak. Gyurcsánnyal legalább még jól be lehet rugni, de Dobrev nekünk semmire nem jó, semmire nem kell. Arrogáns és fennhéjázó fúria a Klára, Büszke nem lehet az Apró családfára. Ha ö hatalmat kap, nagy lesz annak ára, Egész magyarságunk mértéktelen kára. Öt posztokra jelölni örült gondolat, Vele országunk a múltba visszatolat. Nagyapja likvidált ártatlan foglyokat, Árva népünk hőseit, átkozottul sokat. A Dobrev kislány egy galád bajkeverő, Példaképe ki más, mint Rákosi és Gerő, Nö létére duzzad benne pusztító erő, Az unió hátszelében nagy ricsajt ver ő. A szankciós inflációt is Orbánra kenné, Nagyszerű ötlet ez, ha népünk bevenné. De a magyarság sosem volt oly botor, Hogy átverje öt egy szélhámos lator. Egész társulatuk húzzon a pokolba. Ö terelne minket közös, bús akolba, Ehhez őnagysága lenne a trójai faló. A bolsik világa nem magyarnak való.

Én mindenkit óvnék attól, hogy Gyurcsányt és Dobrevet mint "politikust" értékelje, kritizálja, szidja, vagy kedvelje. Öket a pszichológus, - vagy inkább a pszichiáter -, szemével kell nézni. Gyurcsány ma a legjobban attól retteg, hogy ebben a rendkívül zürös, rizikós, bonyolut idöszakben Orbán helyébe kerüljön és az ország gondját-baját a nyakába vegye. Tudja, hogy ebben csúfosan megint megbukna, és végleg elúszna a politikával kapcsolatos minden esélye. Neki az nagyon jó, hogy Orbán stabilan tartja az országot, kihozza a helyzetekböl, amit lehet, eközben ö kényelmesen szivarozgathat, pezsgözhet, semmi felelössége nincs, de játszhatja az okoskodó forradalmárt. Ahhoz a gyáva, gyenge krokodilhoz hasonlítható, aki a másik krokodil által (unió, Soros stb.) elejtett vadból próbál falatozgatni, mert ö arra nem lenne képes, hogy öneröböl vadásszon. Gyurcsány és a szektája, valójában csak szórakozni, és nyerészkedni akar ezzel a "politizálgatással". Gyurcsány mint komoly politikus nem jön számításba, erre sem szakmailag, sem emberileg, sem morálisan nem alkalmas. Viszont az neki, - mint egy léha, könnyelmü szélhámosnak -, igen is lehet egy óriási móka, hogy Orbánt, - akit nyilván irigyel, gyülöl, mert öhozzá képest Fecó csak egy silány pancsernek érzeheti magát, hiába pózol rendszeresen Mussolini stílusában -, ahol tudja gáncsolja, idegesítse, pofátlanul rágalmazza, hecceljen ellene. És teszi mindezt óriási gázsiért. De nem szeretne és nem is akar Orbán helyében lenni. Talán majd akkor, ha az országnak megint jól megy... Orbán cipöjében Gyurcsány elveszne, azt hinné, hogy egy barlangba tévedt. Az ország gondját-baját, az óriási felelösséget dehogy akarja ö a nyakába venni. Ugyan már, megvan ö nagyon jól az ellenzéki szerepben, jó fizetéssel, csak pofázni, nagyot mondani, hazudozni, "szerepelni" kell, felelösség nélkül, és ez neki nagyon megy. Ezért örül a 10-15%-os támogatottságnak is, és az mindig meglesz neki. Egy velejéig silány, álnok egyén... Mindig lesz annyi balgatag választó, - még a saját, hasonszörüek táborán kívül is -, hogy ö bejusson a parlamentbe, és ott szép nagy gázsiért szórakozzon, kiélje nárcisztikus ösztöneit és gond, felelösség nélkül lubickoljon, pancsikoljon a szektája réven megcsúfolt "demokrácia" egyre büdösödö, drága gázon melegített medencéjében. Szóval ez az én diagnózisom róla, így látom az ö politikai "nagyságát és jelentöségét".