Kiderült, kik lesznek a lengyel elnökválasztás fő jelöltjei
Tuskék és Kaczynskiék is megnevezték jelöltjeiket.
A brit lap szerkesztőségi vezércikkében leszögezi: nem kérdés, hogy a két kormányt rá kell szorítani, hogy tartsák tiszteletben a demokratikus normákat.
Elutasította az uniós bíróság a jogállamisági konfliktus kapcsán született magyar–lengyel keresetet – számol be a Times.
A magyar és a lengyel kormány által az Európai Bizottság új jogköreivel szemben emelt kifogások elutasításával az Európai Bíróság tovább élezte az EU és a két ország között az úgynevezett közösségi értékek kapcsán kialakult szembenállást, az ítélet értelmében – amit Orbán Viktor miniszterelnök a Brüsszel által vívott „dzsihád” részeként jellemzett –
A lap hozzátette: az euroszkeptikus és büszkén felvállaltan „illiberális” magyar és lengyel kormány azért támadta meg a jogállamisági mechanizmust, mert az lehetőséget teremthet a Bizottság számára, hogy az egyebek mellett a bírói függetlenség, a migránskvóták és a melegek jogai kapcsán kialakult konfliktusok nyomán uniós forrásokat vonjon meg a két országtól. A The Times idézte Varga Judit igazságügyi miniszter válasznyilatkozatát, melyben kijelentette: az uniós bíróság „politikai ítéletet hozott” a homoszexualitás gyermekek előtti népszerűsítését tiltó magyar gyermekvédelmi törvény, illetve az arról tartandó népszavazás miatt, és
A lap idézte Orbán Viktor szombati évértékelőjében elhangzott kijelentéseit is, a The Times szerint kormányfő az EU által a kelet-közép-európai országok társadalmilag konzervatívabb többsége ellen folytatott kultúrháborúról beszélt, és kijelentette: az EU számára a jogállam „egy eszköz, amellyel magukhoz hasonlóvá gyúrhatnak bennünket (...). Ők most szent háborút vívnak, egy jogállami dzsihádot.” A The Times szerint Orbán Viktor arra is utalt, hogy Magyarország és Lengyelország akár el is hagyhatják az EU-t, és kijelentette: az EU-nak „csak akkor van jövője, ha az egyre növekvő kulturális elidegenedés ellenére is együtt tudunk maradni”.
Emellett a brit lap szerkesztőségi
a lap szerint a két kormány alaptalanul állítja, hogy Brüsszel politikai okokból támadja őket. A The Times idézte Varga Judit igazságügyi minisztert, aki szerint a bírósági politikai ítéletet hozott a homoszexualitással kapcsolatos felvilágosítást tiltó magyar jogszabályról kiírt népszavazás miatt, de a lap szerint a valóság ennél prózaibb, és az új mechanizmus az EU-s pénzek elköltésének jogszerűségét biztosítását szolgálja, mivel a jogállamisági normákat megsértő országok egyben hajlamosak az uniós források szabálytalan felhasználására is. A The Times szerint Lengyelország és Magyarország is átlépte azt a határt, ami a politikai preferenciák és az alapvető szabadságjogok korlátozása között húzódik, és bár az EU Bíróságának ítélete rövid távon akár belpolitikai előnyöket is hozhat Orbán Viktor miniszterelnök számára, nem kérdés, hogy a két kormányt rá kell szorítani, hogy tartsák tiszteletben a demokratikus normákat.
Nyitókép: JOHN THYS / AFP