Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzései szerint folytatódik a robusztus ütemű kilábalás a koronavírus-járvány sokkjából a közép- és kelet-európai gazdaságokban, köztük Magyarországon, de a térségnek a továbbiakban a beszállítói hálózatokban jelentkező szűk keresztmetszetek és a meglóduló infláció kettős visszahúzó hatásaival is számolnia kell.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő szerdán Londonban bemutatott negyedik negyedévi regionális prognózisában közölte: a tágabb értelemben vett feltörekvő európai térségben az idei év egészére 4,3 százalékos átlagos inflációt vár mediánértéken számolva a tavalyi 2,7 százalék után.
A cég Magyarországon 2021-ben 4,3 százalékos – vagyis a várt térségi átlaggal megegyező –, jövőre 3,6 százalékos inflációt valószínűsít. Ugyanebben a két évben a hitelminősítő a magyar hazai össztermék (GDP) 6,5, illetve 5 százalékos növekedésével számol reálértéken mérve.
A Fitch Ratings „BBB” szintű, befektetési ajánlású, stabil kilátású besorolással tartja nyilván a magyar államadósság-kötelezettségeket. Ez azonos a Standard & Poor's pénzügyi szolgáltató hitelminősítői részlege (S&P Global Ratings) által a magyar szuverén kötelezettségekre érvényben tartott besorolással és osztályzati kilátással.
A harmadik globális piacvezető hitelminősítő, a Moody's Investors Service szeptember végén az addigi „Baa3”-ról egy fokozattal „Baa2”-re javította a magyar államadós-osztályzatot, és a besorolás kilátását stabilra módosította az addigi pozitívról. A Moody's besorolási módszertanában a „Baa2” szint a másik két cég „BBB” osztályzatának felel meg, így jelenleg mindhárom globális hitelminősítő azonos besorolást tart érvényben Magyarországra, egyaránt stabil kilátással.
Szerdai londoni regionális elemzésében a Fitch Ratings kiemeli, hogy a feltörekvő európai térség egészének adósminőségi megítélése is javul. Jóllehet még mindig túlsúlyban vannak az osztályzatrontás lehetőségére utaló negatív kilátások, a negatív és a pozitív kilátással ellátott szuverén osztályzatok megoszlása azonban az év eleji 7:0 helyett jelenleg 4:2 – áll a Fitch helyzetértékelésében.
Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics ugyancsak szerdán bemutatott negyedéves közép- és kelet-európai előrejelzésében közölte: a térség egészében az idén 5,8 százalékos, jövőre 3,5 százalékos, 2023-ban 2,8 százalékos átlagos GDP-növekedést vár.
A Capital Economics londoni elemzői közölték ugyanakkor azt is, hogy modellszámításaik szerint a beszállítói oldalon kialakult szűk keresztmetszetek és a termeléshez szükséges kulcsfontosságú részegységek hiánya – mindenekelőtt a gépjárműgyártás e tényezőkhöz köthető jelentős visszaesése – 1-1,5 százalékpontnyit faraghatott le a közép-európai gazdaságok átlagos idei növekedési üteméből.
A Capital Economics várakozása szerint a magyar költségvetési politika 2022-ben is laza marad, és a családoknak tervezett jövedelemadó-visszatérítés – amely a GDP-érték hozzávetőleg 1 százalékának felel meg – valószínűleg felhajtóerőt ad a háztartási szektor kiadásainak.
A cég ennek alapján 4,5 százalékos éves átlagos növekedéssel számol a magyar gazdaságban a 2022-2023-as időszakban, hangsúlyozva, hogy ez meghaladja az előrejelzési konszenzust. A prognózis szerint ugyanakkor mindez további lendületet ad a már most is erőteljes inflációs nyomásnak, és a ház emiatt azzal számol, hogy a magyarországi éves infláció 2022 kései szakaszáig szilárdan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpontos tűrési sávjának felső széle felett marad. A Capital Economics londoni elemzői mindezt egybevetve azt valószínűsítik, hogy az MNB a jövő év elejére 2,40 százalékra emeli alapkamatát.
(MTI)
Fotó: VICTOR HABBICK VISIONS / SCIENCE P / VHB / Science Photo Library via AFP
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Sok elemző bízott hazánk leminősítésében, ám ez nem történt meg.
Javuló tendenciát lát a magyar gazdaságban az egyik legrangosabb hitelminősítő intézet.
Aztán hátat fordított és elsétált.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
