„A baloldal adóemeléssel finanszírozná az ötleteit” – Hollik-Tordai vita a Tranziton

Európa jövője címmel rendezték szerda este a Tranzit Garázsvita című közéleti vitasorozatának legújabb részét, amelyben Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője és Hollik István a Fidesz kommunikációs igazgatója csapott össze. A moderátor, Földi-Kovács Andrea, a Hír Tv műsorvezetője elsőként a leginkább aktuális kérdésről kérdezte a feleket. Arra kérte a két politikust, értékeljék magyar szempontból a hírek szerint az EU-költségvetést és a mentőcsomagot megvétózni készülő Lengyelország és Magyarország, valamint az unió között, a tervezett jogállamisági mechanizmus ügyében született kompromisszumos megegyezést.

Ki nyerte a jogállamisági vitát?

Hollik István kezdésként biztatónak nevezte a helyzetet.

– fogalmazott, utalva ezzel arra, hogy az EU tanácsülésén születhet végleges döntés. Hollik megismételte a kormányzati álláspontot, miszerint a jogállamisági mechanizmus jelenlegi formájában egy politikai zsarolóeszköz, amellyel „Brüsszel vagy a mögötte álló nagyhatalmi elit” rákényszerítheti akaratát a tagállamokra. A kiszivárgott tervezet azonban szerinte elfogadhatónak tűnik, hisz egyértelművé teszi, hogy például a migrációval kapcsolatos politikája miatt egy tagállamot nem lehet megbüntetni.

Tordai Bence szerint az Orbán-kormány a vétóval a magyar embereknek járó uniós forrásokat kockáztatja, és beszélt a Párbeszéd petíciójáról, amelynek célja, hogy épp ezért ezekkel a támogatásokkal ne a kormány, hanem közvetlenül az önkormányzatok rendelkezzenek. De ő is azt mondta, meg kell várni az uniós csúcs végeredményét, hogy „Orbán bedobja-e a törölközőt”. Hozzátette, sosem volt szó arról, hogy jogállamiságon kívüli kérdésekkel kössék össze a kifizetéseket, „arról volt szó, hogy nem kell ellopni az uniós adófizetők pénzét”.

Alapjövedelem

Tordai szerint méltatlanul alacsony a minimálbér Magyarországon, a visegrádi országokban, sőt Romániában is magasabb, ezen változtatni kellene. Pártja egyébként az mediánbér hatvan százalékát elérő, bruttó kétszázötvenezer forintos minimálbért és háromszáztízezer forintos garantált bérminimumot szeretne.

Hollik hangsúlyozta, a Fidesz-kormányok alatt eddig példátlanul nagy mértékben emelkedett a minimálbér és az átlagbér, de ez nem elég, azért dolgoznak, hogy behozzák az Európa nyugati felével szembeni, negyven év kommunizmus által okozott lemaradást. Szerinte gyakorlati és elvi problémák is vannak az alapjövedelemmel. Igazságtalan, ha a dolgozó emberek adóját odaadják azoknak, akik nem dolgoznak – mondta, hozzátéve, hogy az alapjövedelem a modern kommunizmus: „ne te légy a felelős, majd az állam mindent megold”.

„Mi a munkára egyébként nem pusztán pénzkeresetként, hanem Istentől kapott hivatásként tekintünk, ami célt ad az ember életének” ezért kell munkára serkenteni az embereket – mondta. Az alapjövedelem szerinte épp ennek az ellenkezőjét éri el, segélylapú társadalmat hoz létre.

Tordai szerint a családi pótlék és a családi adókedvezmény is egyfajta „munka nélkül kapott pénz”, de ezek jó dolgok. Hollik itt közbekérdezett, hogy Tordai szerint akkor az édesanyák otthoni munkája nem munka-e. A Párbeszéd politikusa úgy reagált, hogy nem azért kapnak az anyák pénzt, mert dolgoznak, de nagyon örül, hogy Hollik szerint nem csak a munkaerőpiaci munkavégzést lehet megbecsülni pénzzel, hiszen az is munka, amit az anyák végeznek otthon. Kissé zavaros, de gyors mentés volt.

Tordai hangsúlyozta továbbá: nem segélyalapú társadalomban gondolkodna, majd átadta ellenfelének a Párbeszéd alapjövedelem programját, amelyben állítása szerint bizonyíték van arra, hogy az alapjövedelem nem tántorítja az embereket a munkától. Szerinte

Abban viszont egyetértett Hollikkal, hogy a munka több mint pénzkereset, az önmegvalósítás és a társadalmi integráció terepe is lehet.

Hollik szerint a papír sok mindent elbír, a kommunizmust is elbírta. A baloldal – ahogy mindig – most is adóemelésből finanszírozná a törekvéseit, és minden más támogatást elvennének, mert az alapjövedelmet csak így lehetne bevezetni.

Földi-Kovács Andrea megkérdezte Tordai Bencét, hol tart az alapjövedelem bevezetéséért indított európai polgári kezdeményezésük (az EU minimum hét országából egy év alatt minimum egymillió aláírást kell összegyűjteni egy adott cél érdekében). A politikus először nem mondott konkrét számokat, majd hangsúlyozva, hogy az akció ősszel indult, bevallotta, hogy nagyjából hatezer szignónál járhatnak.

Tordai szerint az alapjövedelemhez nem, de egyébként kell adót emelni. Ne keressen ugyanannyit egy bankigazgató és egy takarító – mondta. De hát nem annyit keres! – vetette közbe Hollik, majd rövid szóváltás következett arról, hogy arányosan többet adózik, vagy arányaiban ugyanannyit fizet-e a magasabb keresetű munkavállaló. Abban mindenesetre különböztek az álláspontok, hogy az egykulcsos szja megfelelő-e. Tordai szerint a 20. századi munkaalapú társadalmi berendezkedéssel szemben, és a 21. században nem az alacsony jövedelemmel járó kényszerből végzett, hanem a kiteljesedést biztosító, magasabb hozzáadott értékkel bíró munkára van szükség.

„Ez a baj, hogy kényszerről beszélsz! Nincs olyan, hogy munkakényszer!

 – reagált Hollik. Tordai szerint viszont, van jó munka és rossz munka is. A moderátor kérdésére Tordai azt mondta, még nem egységes az alapjövedelem kérdésében az ellenzék, de most írják a közös programjukat, ami azonban szerinte fontosabb, hogy az emberek hatvan százaléka támogatja az ötletet.

Járványkezelés

Földi-Kovács a kormány és az ellenzék járványkezelés terén végzett tevékenységének értékelésére kérte a feleket. Hollik szerint a járvány első hullámát érdemes megnézni, mert az már lezajlott, és ott jól teljesített az ország, de amíg

Az első hullámban támadták a védekezési intézkedéseket, a második hullámban pedig adót emeltek az összes általuk irányított önkormányzatnál, tehát a baloldal ott folytatta a válságkezelést, ahogy Gyurcsány Ferenc abbahagyta.

Tordai azt mondta, érti, hogy Hollik szívesen beszél az első hullámról, hiszen azt „megúsztuk” de a második hullámban az egyik legrosszabb a helyzet az EU-ban, vagyis nem siker az egészségügyi kormányzat tevékenysége. A járvány hatásainak kezelése szerinte érzéketlen módon történt „nagyvállalati támogatásokra, oligarchatámogatásokra” költöttek pénzt, miközben négyszázezer munkanélküli van és csak a negyedük kapja meg, és a munkakereséséi támogatást, amely csak három hónapig jár és nagyon alacsony az összeget.

„Te is elismerted, hogy az első hullámban jól védekeztünk. Akkor miért támadtátok folyton a járványügyi intézkedéseket?” – tette fel a költői kérdést Tordainak Hollik István, majd rövid, parttalan vita következett tesztekről, lélegeztetőgépekről, kórházi ágyak kiürítéséről. A kormány az egészségügyi szakemberek javaslatai alapján hozta meg a védekezési intézkedéseket, tehát, ha a baloldal ezeket bírája, akkor őket támadja – mondta a fideszes politikus, és arra kérte Tordai Bencét, hogy ne politizálják át az egészségügyi intézkedéseket.

Képek: Mátrai Dávid