„Ha az ön médiaszabadság-fogalma ez, akkor én nem szeretnék olyan országban élni, ahol ön kormányzati pozícióban van” – mondta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Cseh Katalin momentumos EP-képviselőnek. Összefoglalónk a vitáról.
A politikai viták lényegében kikoptak a hazai közéletből, s joggal merülhet fel a kérdés, egyáltalán van-e értelme napjainkban ennek a műfajnak. Az egyes oldalak szimpatizánsai annyira elkötelezettek, hogy egy-egy ilyen szereplés aligha változtatja meg nézeteiket, míg a politika iránt kevésbé érdeklődők inkább a minimumra redukálnák a hozzájuk eljutó politikai üzenetek számát. Épp ezért a viták jellemzően személyes jelenlétet igénylő rendezvényekre, konferenciákra szorultak vissza. A világjárvány sajátos „mellékhatása”, hogy az elmaradó konferenciák és háttérbeszélgetések miatt a viták most az internetes térbe költöztek, s így újra elérhetőek a szélesebb közönség számára – nem kell személyesen elmenni az aktuális rendezvényre. A minap követhettük az interneten Varga Judit és Donáth Anna összecsapását a Tranzit konferenciasorozat online változatában, csütörtök este pedig Cseh Katalin EP-képviselő vitázott Orbán Balázzsal, a Miniszterelnökség államtitkárával a Transparency International szervezésében.
Ki nyer holnap? EU-s költségvetés 30 percben!
Az első téma követkető hétéves EU-s költségvetés és az azt kiegészítő, Next Generation Fund névre hallgató hitelcsomag volt. Ezen a ponton még akár úgy is tűnhetett, hogy nem lesz parázs vita a két fél között, hiszen mind a képviselő, mind az államtitkár egyetértettek abban, hogy
mindent egybevetve több forrás érkezik hazánkba, mint korábban.
Hogy miként értelmezték ezt a jelenséget, abban már volt eltérés. Cseh Katalin szerint az EU-s források ilyen nagy mértékű biztosítása fantasztikus fejlemény, amit az Európai Uniónak köszönhetünk, míg Orbán Balázs emlékeztetett, ezek egy része hitelfelvétel, amit a következő nemzedéknek – mint a hitelcsomag neve (Next Generation Fund) is mutatja – kell majd visszafizetnie.
A vita költségvetést érintő részének legnagyobb összetűzést hozó vetülete az volt, hogy vajon mekkora jelentősége van az EU-s forrásoknak a magyar gazdaság szempontjából. Régi toposz a magyar ellenzék részéről, hogy a magyar kormány gazdasági sikerei kizárólag az EU-s forrásoknak köszönhetőek, ezek nélkül azonban gazdasági összeomlás várhat ránk. Orbán Balázs szerint azonban – bár az EU-s források valóban fontosak – mégsem érdemes túlbecsülni őket. Mint emlékeztetett, a járványt megelőző években a hazai beruházások 75 százalékban magyar költségvetési forrásokból valósultak meg, s az EU-s források a teljes magyar GDP 3-4 százalékát teszik ki, ami valamivel kevesebb, mint egy nagy autógyár hozzájárulása a magyar nemzeti össztermékhez.
Ezen a ponton közbeszólt Martin József Péter moderátor, s – Cseh Katalin helyett – elkezdte saját maga vitatni Orbán Balázs állításait, így a diksurzus egy pillanatra sajátos számszaki jelleget öltött. Hogy érzékeltessük a dolog súlyát, a számszaki kitérő egyik fontos kérdése volt, hogy a GDP 3-4 vagy 4-5 százalékát teszik ki a szóban forgó források.
Mindenesetre Orbán Balázs elmondta, hogy a kormány arra készül, hogy ezekből a forrásokból oly mértékben megerősítse a hazai cégeket, hogy
Már csak azért is, mert a javuló teljesítmény mellett egyes források automatikusan megszűnnek majd, akár már a mostani ciklust követő költségvetési ciklusban is.
Cseh Katalin a források kifizetésével kapcsolatos jogállamisági kritikák felé terelte a vitát azzal a felvetéssel, hogy ha ennyire rendben mennek a dolgok Magyarországon, akkor miért akarja a kormány blokkolni a jogállami mechanizmusok beiktatását.
Orbán Balázs válaszul felidézte, hogy az elmúlt évek jogállami kritikái rendre sajátos ideológiai színezetet kaptak. A Tavares- és Sargentini-jelentések, valamint az éppen folyó hetes cikkely szerinti eljárás olyan szakpolitikai és értékvállaláson alapuló szempontokat kérnek számon, mint család fogalma az Alaptörvényben, vagy a magyar tankönyvek családábrázolásának módja. „Ön balos képviselőként gondolhat mást ezekről a kérdésekről, s joga is van kritizálni ebből a szempontból a magyar kormányt. De hogy mindezt jogállami köntösbe csomagolva, a jogállamot ideológiai bunkósbotként használva teszi, az nincs rendben” – vetette oda Orbán.
Válaszul Cseh Katalin emlékeztetett, a jogállamisági kritériumok között a korrupcióellenes intézkedések helyet kapnak, s meglátása szerint emiatt, nem pedig ideológiai okokból utasítja el a kormány a jogállamisági kritériumok beiktatását. Orbán Balázs szerint azonban Magyarország kifejezetten jól teljesít a korrupció elleni harcban. Ennek módja, hogy az EU-s szervek jelzik, mely esetekben merül fel a korrupció gyanúja, s a tagállamok – így Magyarország is – ez alapján indít eljárásokat. Az államtitkár szerinte elég csak megnézni az Eurojust és az Olaf vonatkozó jelentéseit, a magyar szervek az EU-s országok között a legnagyobb arányban indítottak eljárásokat ilyen az EU megkeresései nyomán.
Cseh Katalin erre válaszul azzal érvelt, hogy ha mindez így van,
s egyben miért nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Orbán Balázs válaszában kifejtette, az Európai Ügyészségnek munkája során lehetősége van arra, hogy eldöntse, mely ügyekkel foglalkozik, s melyekkel nem. A magyar kormány álláspontja szerint ez a korrupció melegágya, s ezért nem csatlakozik Magyarország az Európai Ügyészség rendszerébe.
Jogállamiság vita – Orbán nagy menetelése
Ezen a ponton egyre megkerülhetetlenebbnek látszott annak eldöntése, mit is értenek a felek jogállamiság alatt, így Martin József fel is tette a kérdést: mi a jogállam? A jogász végzettségű Orbán Balázs ekkor a Rule of Law és a Rechtsstaat jogtudományi fogalmak jelentése közötti különbségen bemutatva vezette le, miért nem beszélhetünk egységes jogállam fogalomról. A vita ekkor Orbán és a közgazdász-szociológus végzettségű moderátor között élesedett ki, aki a fékek és ellensúlyok rendszerének fontosságát hangsúlyozva vette átaz ellenfél szerepét az alapvetően orvosi – tehát kevés társdalompolitikai vetületet felmutató – képzettséggel rendelkező Cseh Katalintól. Az államtitkár ekkor egyfajta válaszlépésként Soros-féle tanulmányoknak minősítette azokat a kutatásokat, amelyekre érvei során Martin hivatkozott, ez szemmel láthatóan nem tetszett a vitapartnereknek.
Martin érvei szerint az ügyészség túl kevés esetben nyomoz kormányhoz köthető szereplők ellen, a magyar államigazgatás rendszere a kormánynak kedvezően működik, s közben sérül a sajtószabadság. Mindez – Martin szerint – jogos jogállami aggályokat vet fel.
A 2v1-es felállás mintha meghozta volna az államtitkár a kedvét a vitához, így az este hangulata egyre parázslóbb lett. Orbán szerint nem állja meg a helyét, hogy ne lennének Fideszhez köthető személyekkel szemben eljárások. Emlékeztetett rá, a Martin által felvetett szempontok egyébként fontosak, de „egyel hátrébb lépve” érdemes látni, a jogállamnak nincs kialakult univerzális kritériumrendszere. A már említett angol Rule of Law kifejezés teljesen más tartalommal bír, mint a német Rechtsstaat. Emiatt nagyon nehéz egy-egy ország jogállami helyzetét objektívan, számszerűsíthetően mérve értékelni. Ez igaz a konkrét kritikákra is. Orbán szerint a német vagy az osztrák ügyészség jóval nagyobb mértékben függ a kormánytól, mint a magyar, s erre egyébként az Európai Bizottság most kiadott jogállamisági jelentése is rámutat. Az államtitkár szerint mégsem érdemes magyarként „ütni a tamtam dobot” a német jogállamiság helyzete miatt, mert egész egyszerűen ez nem használna, hanem ártana az Európai Együttműködésnek.
Érdemi ellenvetést ismét Martin tett, aki szerint a magyar állami szervek minden esetben a kormánynak kedvező döntést hoznak, s ezt az államtitkárnak is el kell ismernie. Orbán Balázs szerint pusztán annyi történik, hogy
Szerinte épp ez történik most az Egyesült Államokban is, és épp ez mutatja, hogy az ilyesmi nem ritka a jól működő demokráciákban sem. Azt azonban visszautasította, hogy úgy tekintsünk a konzervatív értékrendű tisztviselőkre, mint akik q kormány bábjai lennének. „Ez kommunista logika” – csattant fel egy ponton Orbán.
Ekkor vette fel újra a vita fonalát Cseh Katalin, aki szerint például az, hogy KESMA névre hallgató médiaholding létrejöttében a Gazdasági Versenyhivatal nem talált kivetni valót, az éppenhogy az állami szervek elfogultságát jelzi.
Válaszában Orbán visszatámadott, s feltette a kérdést: „melyik párt politikusa tört be médiumokhoz újságírókat számonkérni?” Cseh Katalinnak el kellett ismernie, hogy a momentum politikusáról, Fekete Győr Andrásról van szó, aki – mint ismeretes – egy alkalommal személyesen kérdezte fel az Origo egyik újságíróját.
Cseh szerint egy politikusnak joga van szembesíteni azt az újságírót, aki valótlanságokat állít róla. A vita talán ekkor volt a leghevesebb, ugyanis Orbán erre visszakérdezett:
Ekkor hangzott el az ominózus mondat: „Ha az ön médiaszabadság-fogalma ez, akkor én nem szeretnék olyan országban élni, ahol ön kormányzati pozícióban van.”
Ez szemmel láthatóan rosszul érintette a momentumos politikust, így a moderátor Martin Péter ismét Cseh Katalin védelmére kelt. Orbán Balázs meg is jegyezte, hogy köszöni az objektív moderálást. Az egyoldalúvá vált helyzetet az államtitkár azzal oldotta fel, hogy – tágabb kontextusban – a média általános helyzetről beszélt, mondván az internet megjelenése óta minden országban egyre megosztottabb média, amely jelenséget lehet kritizálni, de egyelőre adottságként el kell fogani.
A vitának – ahogy az lenni szokott – a mindkét félhez feltehető kérdések vetettek véget. A részvevők adópolitikáról, jogállamról és médiaviszonyokról kérdezték az államtitkárt, míg Cseh Katalin EP-s szerepvállalásával és az Európai Ügyészség vezetőjének munkájával kapcsolatban kapott kérdéseket.
A vita egyébként visszanézhető, miután mindkét politikus közvetítette a saját közösségi oldalán. A jelek szerint a jobbos szavazók elégedettek voltak, Orbán Balázs streamje alatt ugyanis az államtitkárt dicsérték, a Momentum-követők ugyanakkor Cseh Katalin streamje alatt az államtitkárt szidták.
Fotók: Ficsor Márton
(Mandiner)