Vitainterjú az önkormányzatiságról, Gyurcsány-szavazók, EU-csúcs – itt az új Mandiner!

A polgármesteri szék cél vagy eszköz? Lenne olyan országos politikai feladat, amelyért átadná Fehérvárt Cser-Palkovics András? 2021–2022 már nem Hódmezővásárhelyről fog szólni Márki-Zay Péter számára, hanem a kormányváltó választási kampányról?Kivérezteti-e a kormány az önkormányzatokat? Ezen a héten címlapos vitainterjút olvashatnak Cser-Palkovics András székesfehérvári és Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterrel Közélet rovatunkban.

„Ha az önkormányzati világ folyamatosan csak panaszkodik és felfelé mutogat, mindig az államtól várja a problémáinak a megoldását, azzal drasztikusan rontja az önkormányzatiság megítélését. A tehetetlenségre nem, csak a cselekvésre lehet hatásköröket telepíteni” – mutat rá az interjúban Cser-Palkovics András.

A beszélgetésből kiderül az is, hogy Márki-Zay Péter milyen összefogást tud elképzelni az ország számára.

„Az összes becsületes fideszes vezetőt nagyra értékelem, és az ellenzékben is meglátom a hibát, például Kispest ügyét is. Még egyszer: kultúraváltásra van szükség. Én személyesen csak olyan összefogást támogatok, amelynek tiszta jövőképe van” – hangsúlyozza Márki-Zay Péter.

Közélet

Az Első Karaktert most Constantinovits Milán jegyzi, aki a Black Lives Matter-mozgalom nyomán kibontakozó szellemi folyamatokról ír. Ahogy fogalmaz: „Közös eme törekvésekben, hogy egy értelmezést ismernek el, az árnyalt gondolkodás, a körülmények mérlegelése, a több szempontú diskurzus, az érvek gazdagsága és ütköztetése helyett a totális véleményterror ideje jött el. ”

Kik szavaznak ma Gyurcsányra? – A Demokratikus Koalíció nyerésre áll az ellenzék legerősebb pozíciójáért folytatott versenyben, de vajon így lesz ez 2022-ben is? Az idős szavazóbázis és a pártelnök megosztó személye egyaránt akadálya a további növekedésnek, akárcsak a fiatalok körében egyre népszerűbb rivális, a Momentum. Közélet rovatunkban elemzők segítségével mutatjuk be, hogyan változott a DK szavazóbázisa az elmúlt években.

Lánczi András filozófus publicisztikájában azt járja körül, hogy milyen ára van a modern szabadságnak. 

Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgató írásában arra mutat rá, hogy mi itt, Közép-Európában hogyan tudjuk megőrizni a normalitást, szemben Nyugat-Európával, ahol az identitáspolitika és a társadalmi mérnökösködés lett uralkodó.

Külhon & Külföld

A koronavírus-járvány óta először indult útnak a Katolikus Karitász Orvosmissziója. Az önkéntes orvosokból álló különítmény július első hétvégéjén a Délvidéken végzett szűrővizsgálatokat magyar diákok és hozzátartozóik körében. Vojcek Lászlóval, a missziót vezető orvossal Külhon rovatunkban beszélgettünk.

Kisebb megszakítással 2009 óta irányítja Bulgáriát Bojko Boriszov miniszterelnök. A július elején indult tüntetések azonban megingatták a pozícióját: a tüntetők megtisztítanák a „maffiával” összefonódott közéletet. Véget vethet a politikai válság az oligarchaharcnak? Külföld rovatunkban az aktuális bolgár politikát elemeztük.

Az elhúzódó EU-csúcs újra megmutatta, hogy a huszonhetek a legalapvetőbb kérdésekben sem tudnak egykönnyen megegyezni. A kivajúdott megállapodás ugyanakkor magyar sikert hozott: hazánk hárommilliárd euróval többet kap a tervezettnél, lezárhatják a hetes cikkely szerinti eljárást, és a jogállamiság kérdésében is kompromisszum született. Elemeztük a történelmi uniós csúcson született döntéseket.

Estefán Zsolt, a Hír TV külpolitikai szerkesztője a V4-ek jövőbeli feladatairól, a közép-európai államok érdekképviseletének fontosságáról ír véleménycikkében.

Precedens & Makronóm

Precedens rovatunkban David Engels történésszel, a Brüsszeli Szabadegyetem professzorával, a poznańi Nyugati Intézet vezető elemzőjével beszélgettünk, aki szerint Európa és különösen a nyugati fele egyfajta önrombolás állapotába került, a visegrádi országok maradtak az utolsó fellegvárak, ahonnan vissza lehet hódítani a kontinenst.

Smuk Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánja a jogásztársadalom, a jogász szakma megítéléséről ír publicisztikájában.

Az amerikai születésű Várdy Zoltán Budapesten valósította meg „amerikai álmát”, pedig épp a 2008-as válság előtt lett a TV2
vezérigazgatója. Ma már üzletfejlesztési tanácsokat ad a Design Terminal Mentorprogramja keretében. Makronóm rovatunkban válságkezelési tapasztalatairól és arról kérdeztük, mit tanácsol a magyar startupoknak.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Böszörményi Nagy Gergely ezúttal Maryanne Wolf agykutató, a bostoni Tufts Egyetem professzora könyvét ajánlja az olvasók figyelmébe, aki szerint igenis szükség van a fizikai könyvek közelségére, többek között azért, mert az olvasás digitalizálódása a polgári értékek eróziójához vezet.

A Feminens oldalán a 85 éve született Dévény Annára emlékezünk, aki speciális manuális módszerével kisbabák százait gyógyította meg.

Budapesti történetek kisrovatunkban a már sok nevet viselt Széll Kálmán tér történetét ismerhetik meg.

Jásdi István a járvány utáni balatoni nyárról, az újraindult élet bizonytalanságairól ír jegyzetében. 

„Őrizd a szellemet, és rúgj fel minden szabályt!” – mondja Élet rovatunkban a múlt év díjjal is elismert ifjú séftehetsége, az év fenntartható éttermének konyháját vezető Farkas Richárd. Aki betér a tíz legjobb vidéki étterem között jegyzett őrségi Pajta bisztróba, mégsem öncélú konyhai forradalmárkodást talál. Tojásos nokedli kamutliszttel, nyírfa kérgéből csapolt nedű, fermentált fenyőtoboz, kovászolt spárga és társai, avagy mitől lehet a magyar gasztronómia tényleg újra világhírű? 

Magyarország legrégebbi és legnagyobb fotógyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára. Egy nemrég megjelent kötet, a letölthető Fényképtárgy most a gyűjtemény kulisszái mögé enged betekintést.

Arcél kisrovatunkban a 125 éve született Moholy-Nagy László festőre, művészeti íróra, fotográfusra emlékezünk. 

A rovat tárcáját ezen a héten Száraz Miklós György írta.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban az Ufi régi szerzője, Skrabski Fruzsina mutat rá arra, miért érdemes az idősekkel időt töltetni és rájuk is bízni a jövőnket.