Bangóné szerint nem a rendőrök és katonák hozzák a legtöbb áldozatot a veszélyhelyzetben

Azonnali kérdésekkel folytatódott hétfőn az Országgyűlés munkája.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, nem mindegy a sorrend, kik viszik a hátukon az országot a veszélyhelyzetben. Szerinte nem az a sorrend, mint amit Orbán Viktor pénteken felsorolt – közte a papokkal, az állami vezetőkkel, rendőrökkel, a katonákkal. Az ellenzéki politikus ezzel szemben úgy látta: a válság idején a legtöbb áldozatot a családok, az édesanyák hozzák, őket azonban a kormányfő elfelejtette megemlíteni. Azt kérdezte, a tárcavezető egyetért-e a miniszterelnök szavaival? Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető minisztert azt mondta: bizonyos tekintetben az MSZP a rendszerváltás után 30 évvel sem könnyen tud szabadulni a múltjától. A kormánypártoktól az osztályharcos logika távol áll, és az egyházellenességet sem javasolta egyetlen párt zsinórmércéjévé tenni. Nem javasolja azt sem, hogy olyan vitába bonyolódjanak, hogy ki a fontosabb, a fuvarozó, orvos vagy a pap. Mindenkinek a munkájára egyformán szükség van egy ilyen helyzetben – mutatott rá.

Csárdi Antal (LMP) szerint felháborító, hogy forrásokat vonnak el a nagy településektől, önkormányzatoktól. Kiemelte: az önkormányzatok kötelező feladata az idősek ellátása, az otthonukban gyógyuló fertőzött betegek segítése, illetve a hatósági karanténban lévők ellátása. Ez mind pénzbe kerül, amihez az államtól nem kapnak segítséget – jegyezte meg. Arra is kíváncsi volt, hogy milyen segítséget nyújtanak az állásukat a járvány miatt elvesztőknek. Gulyás Gergely úgy reagált: az önkormányzatok 2019-es állami költségvetési támogatása lényegében megegyezik a 2010-essel, miközben az egészségügyi rendszer – kivéve a szakellátás egy részét –, illetve az oktatás központi finanszírozás alá került. Lényegesen kevesebb feladat és nagyjából ugyanannyi pénz, és emellett közel 1400 milliárdos tehertől szabadították meg a képviselőtestületeket – jegyezte meg. Hozzátette: egy olyan helyzetben, amikor az állami bevételek hatalmas része kiesik, az a kérdés, hogy a recessziót el tudják-e kerülni, illetve mekkora lesz. Túlzottnak az semmilyen tekintetben mondható, ha az 1760 milliárdos előző évi költségvetésből kiindulva 34 milliárd forintot a járvány elleni védekezési alapba átcsoportosítanak – közölte.

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt mondta, a kormányzat a gépjárműadó elvonásával az önkormányzatoktól olyan forrást von el, amit azok a védekezésre költenének. Hangsúlyozta, az önkormányzatok a koronavírus-járvány miatt extra feladatokat kaptak, például az idősek és a hatósági karanténban lévők ellátását. A képviselő szavai szerint az önkormányzatok jelenlegi kapacitása kevés lesz a járvány leküzdéséhez, ezért pluszforrásokra lenne szükségük, nem elvonásokra. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy egy önkormányzati költségvetés elkészítésekor az első és legfontosabb feladat a tartalékképzés, amivel a nem várt feladatokra készülnek fel. Ebben a helyzetben az önkormányzatoknak is áldozniuk kell, ráadásul most tudják megmutatni, hogyan képesek segíteni a szociálisan rászorulókon – tette hozzá. Egyúttal hangsúlyozta, a járvány idején a közös teherviselés és az összefogás kell, hogy jellemezzen mindenkit.

(MTI)