Azt mondta: „nem szeretnénk úgy járni, mint Ukrajna”, ezért olyan rendszert kell kialakítani, amellyel órák alatt is zökkenőmentesen lehet áttérni a különleges jogrendre. Sok feladat van ebben, de a munkálatok hamarosan elkezdődnek – tette hozzá.
A tárcavezető beszámolt a magyar haditechnikai fejlesztésekről is, amelyek célja, hogy a katonák számára a legkorszerűbb technikai eszközöket tudják biztosítani, mert csak így lehet jogosan elvárni tőlük, hogy védjék meg a nemzetet, és tartsák fent a békét és a biztonságot minden körülmények között, ideértve a kiberbiztonságot is.
A honvédelmi pillérhez tartozik egy olyan életpályamodell kialakítása, amelynek célja, hogy a honvédség fel tudja venni a versenyt a polgári szférával, erősebbé váljon a kapcsolat a honvédség és a civil emberek között, hogy az utánpótlás biztosított legyen – közölte.
Ennek érdekében elindult a hazafias honvédelmi nevelési program, amely szerint már a családban elkezdődik a hazafias nevelés és egészen a felsőoktatásig tart – mondta. A honvédelmi miniszter beszélt arról is, hogy az önkéntes tartalékos katonáknak ösztönző juttatási rendszert dolgoztak ki, amelynek a hazafias honvédelmi neveléssel együtt az a célja, hogy a jelenlegi mintegy 8900-ról 2026-ra húszezerre nőjön az önkéntes tartalékos katonák száma.
Benkő Tibor előadásában kitért arra is, hogy Magyarország évente több mint kétezer katonát biztosít egyebek mellett Ázsiában és Afrikában arra, hogy segítsék a béke fenntartását. Ott kell segíteni, ahol a gondok és a problémák keletkeznek, hogy a más társadalmi berendezkedésben és kultúrában élő embereknek ne kelljen elhagyniuk otthonukat egy szebb jövőért – fogalmazott.