Az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárásokat indított több tagállam ellen

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított 15 tagállam, köztük Magyarország ellen, mert azok nem tettek eleget a kötélpálya-létesítményekre, az egyéni védőeszközökre és a gáz halmazállapotú tüzelőanyag égetésével üzemelő berendezésekre vonatkozó harmonizált uniós szabályok szerinti kötelezettségeiknek. Más eljárásokat újabb szakaszba léptetett.

Több mint egy tucat tagállam kapott levelet 

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint az uniós termékszabályok értelmében a tagállamoknak szankciókat kell megállapítaniuk, hogy visszatartsák a gazdasági szereplőket a harmonizált szabályok megszegésétől, és ezekről a szankciókról 2018. március 21-ig kellett értesíteniük a bizottságot. Az Európai Bizottság a felsorolt 15 tagállamnak - Magyarország mellett Horvátországnak, Ciprusnak, Dániának, Észtországnak, Finnországnak, Franciaországnak, Írországnak, Olaszországnak, Máltának, Lengyelországnak, Portugáliának, Szlovéniának, Spanyolországnak és az Egyesült Királyságnak – a szankciókra vonatkozó szabályok megállapításának, illetve az értesítés elmulasztása miatt küldött felszólító levelet.

A bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyben az alapítványokra vonatkozó vagyonszerzési illetéki szabályok változtatását, uniós jogharmonizációját kérte. Véleménye szerint a magyar szabályozás jelenleg a belföldi alapítványok esetében adómentességet biztosít az öröklésre, az ajándékozásra és a visszterhes vagyonátruházásra, miközben a más EU-tagállamokban és a nem uniós országokban bejegyzett hasonló alapítványokat megadóztatja. Mint közölték, az alkalmazott eltérő bánásmód ellentétes a tőke szabad mozgásával.

A szakmai képesítésekre vonatkozó szabályok miatt is eljárást indítottak 

Az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó uniós szabályok végrehajtása érdekében indított kötelezettségszegési eljárásait, és felszólító levelet küldött 26 tagállamnak, köztük Magyarországnak.

Az irányelv értelmében a szakemberek az uniós egységes piacon belül országhatároktól függetlenül szabadon mozoghatnak, és más tagállamokban is gyakorolhatják foglalkozásukat, illetve nyújthatnak szolgáltatásokat. Az Európai Unió által bevezetett szabályok megkönnyítik a szakemberek – például orvosok vagy építészek – számára, hogy szakmai képesítésüket másik tagállamban is elismertessék.

A szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv 2013-ban aktualizált változatát a tagállamoknak 2016. január 18-ig kellett átültetni a nemzeti jogba. Az uniós bizottság indokolással ellátott véleményt Magyarország mellett Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság részére küldött ki, illetve kiegészítő felszólító levelet további két tagállamnak Észtországnak és Lettországnak.

Pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás 

Az uniós bizottság végezetül felszólított 8 tagállamot, Magyarország mellett Csehországot, Olaszországot, Szlovéniát, Svédországot, Ausztriát, Hollandiát és az Egyesült Királyságot, hogy teljes körűen ültessék át nemzeti jogrendjükbe a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás ellen fellépő uniós szabályokat.

Indoklásában a bizottság megjegyezte, az egyik tagállamban fennálló hiányosságok hatással lehetnek a többi tagállamra is.

A felsorolt eljárások esetében valamennyi tagállamnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a bizottság által megfogalmazott érvekre. Kielégítő válasz hiányában a bizottság úgy határozhat, hogy kezdeményezi a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseit, végső esetben a tagállam ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(MTI)