A fideszes országgyűlési képviselő panasszal élt gyanúsítása ellen, és tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.
Gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség Simonka Györgyöt – írja közleményében a főügyészség. Az ügyészségre november 12-én érkezett meg az Országgyűlés elnökének értesítése, miszerint a fideszes képviselő mentelmi jogát felfüggesztették. A Központi Nyomozó Főügyészség a héten a Nemzeti Nyomozó Iroda különféle egységeinek közreműködésével több helyszínen hajtott végre összehangolt nyomozati cselekményeket. A hatóságok számos ingatlanban tartottak kutatást, amely intézkedések során bizonyítási eszközöket, vagyontárgyakat foglaltak le.
Simonka kihallgatása során panasszal élt a gyanúsítás ellen, tagadta a bűncselekmény elkövetését és a későbbiekben tesz vallomást.
A politikus mentelmi jogát október végén függesztették fel, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt nyomoz az ügyben, amelyben Simonka is érintett lehet. Az ügyészség szerint majdnem másfél milliárdos csalásban vett részt, az elnyert közbeszerzéseket pedig lényegesen túlárazta, a vád szerint a megemelt összeg 45 százalékát kérte vissza készpénzben.
Simonka mentelmi jogának felfüggesztése után csupán annyit reagált, készen áll arra, hogy megjelenjen az illetékes hatóság előtt, és minden kérdésre válaszoljon.
2000. május 28-án veszett nyoma az akkor 11 éves kisfiúnak, Baja környékén. 24 éven át eltűntként tartották számon, végül 2024 júniusában egy bejelentés nyomán a rendőrség egy tanya melléképületében az aljzatbeton alatt elásva megtalálta a fiú földi maradványait.
Az egymással versenyző autók okozta tavaly nyári balesetnek egy vétlen kerékpáros lett az áldozata.
Derüljön ki az igazság, és a bűnösök bűnhődjenek, ne kapjanak se kegyelmet, se felfüggesztett büntetést.
Autós leszámolás, felfegyverkezve elkövetett garázdaság, volt itt minden.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
