LMP: Magyarország nem tűri szabadsága lábbal tiprását

Az LMP társelnöke szerint Magyarország szabadságát újabb és újabb kihívások fenyegetik, ezért ki kell mondani: a magyarság nem tűri jogaink lábbal tiprását, hangjának és gondolatainak elfojtását. 

Keresztes László Lóránt pártja október 23-ai megemlékezésén, a budapesti Mansfeld Péter-emlékműnél kedden kijelentette: akik harminc éve szembeszálltak az önkénnyel, „mára az árulás, a tolvajlás és rombolás katonái lettek". Megtanultak és alkalmaznak mindent, amely ellen egykor küzdöttek. Megbocsátottak mindenkinek, akiknek soha nem lett volna szabad megbocsátani – folytatta –, és elfelejtettek mindent, amire örökké emlékezni kellett volna. 

„A Fidesz soraiban ma ott ülnek a kommunista rendszer névtelenségben tartott fenntartói"  – mondta Keresztes László Lóránt, hozzátéve, az ország mai vezetői nemzeti elkötelezettségűnek hazudják magukat, de azt a kommunista rendszert restaurálják, amelyben kibontakoztak, és kiszolgáltatják a nemzetet. 

Orbán Viktornak már nem számítanak Szent István intelmei, neki már csak Moszkva szava fontos  – vélekedett az ellenzéki társelnök, aki szerint a „bolsevik elvű kormányzás" súlyos tragédiát okozott a nemzetünknek, hiszen az elmúlt években is több százezren voltak kénytelenek elhagyni az országot, ahogy az '56-os forradalom után is. 

Az LMP-s politikus szerint a kormányoldal „szellemi elődjeihez hasonlóan" nem tűri az ellenvéleményt, és „Rákosin is túltevő propagandát folytat", hatalmi, hatósági eszközökkel is fellép azok ellen, akik felhívják a figyelmet tetteire. 

Magyarországnak azonban át kell lépnie a 21. századba  – hangsúlyozta Keresztes László Lóránt  – „el kell távolítani a hatalomból a nemzetet eláruló és meglopó tolvajokat", és fel kell készíteni a nemzetet az új idők súlyos kihívásaira. Az önkény, a rombolás és az ostobaság ellen nem fegyverekkel, hanem ismeretekkel és tájékozottsággal kell küzdeniük a mai fiataloknak  – mondta, megjegyezve ugyanakkor: a hatalom éppen ezen eszközöket akarja elvenni tőlük. 

„1956 üzenete, hogy folyamatosan kell küzdenünk azért, amiben hiszünk és azokért, akiket szeretünk"  – zárta szavait, majd elnöktársával, Demeter Mártával együtt megkoszorúzta Mansfeld Péter emlékművét.

Mansfeld Péter 1956 októberében, 15 évesen csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz. A forradalom leverését követően először életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, majd az ítéletet halálbüntetésre változtatták, és 1959. március 21-én kivégezték.

(MTI)