Kövér László: Jelenleg az EU önmagát veri szét

Kövér László szerint egy új szakasz kezdetét jelentheti a májusi EP-választás, a küzdelem azonban nem ér véget, totális győzelmet nem fog hozni a valódi európai értékekben hívőknek. Az Országgyűlés elnöke a Magyar Idők hétfői számában megjelent interjúban arról is beszélt, a tágabban vett Közép-Európa jelenthet esélyt arra, hogy Európa eredeti valójában még fellelhető legyen a következő száz esztendőben is. 

Kövér László úgy látja, hogy a májusi EP-választással nemcsak a parlament, hanem az Európai Bizottság összetétele is megváltozik, ami egy új szakasz kezdetét is jelentheti, levéve a napirendről a migránsok tömegeinek betelepítését, az Európai Egyesült Államok létrehozásának kérdését. A küzdelem azonban nem ér véget – figyelmeztet az Országgyűlés elnöke, aki szerint a választás nem fog totális győzelmet hozni a normalitásban, a valódi európai értékekben hívők számára. Kiemelte: mindaz, ami Európában történik, nem 2014-ben vagy 2010-ben, se nem az uniós felvételünkkor kezdődött, hanem már évtizedek óta zajlik.

A „nejlonpolitikusok” az EU sírásói

Kifejtette: álláspontjuk szerint az unió a legkedvezőbb érdekérvényesítési lehetősége Magyarországnak, de jelenleg az EU önmagát veri szét. Azok, akik az unió egyedüli letéteményeseinek, megmondóinak tekintik magukat, azok viszik katasztrófába a kontinenst részben a bevándorlás-politikájukkal, részben az írott szabályok áthágásával, az EU föderalista irányba való tolásával. 

Kövér László értékelése szerint az olyan politikusok, mint az Európát egyszer és mindenkorra maga alá gyűrni akaró háttérhatalmak által „háromdimenziós nyomtatóval legyártott és piacra dobott” Emmanuel Macron, a liberális megmondóember Guy Verhofstadt, Timmermans vagy a többi „nejlonpolitikus” –, hogy most ne is ejtsenek szót némely néppárti politikusról – az EU sírásói. 

Rámutatott: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, valamint Ausztria, Észak-Olaszország, Németország keleti része és Bajorország – tehát a tágabban vett Közép-Európa – jelenthet esélyt arra, hogy Európa eredeti valójában még fellelhető legyen a következő száz esztendőben is. Vagy tud ebből erőt meríteni Európa nyugati fele, és vissza tud fordulni azon a téves úton, amin elindult, vagy továbbra is megpróbálja integrálni azokat a befogadott és befogadandó tízmilliókat, akiknek viszont eszük ágában sincs igazodni új lakóhelyük kultúrájához – rögzítette az Országgyűlés elnöke. 

„Magyarország szuverenitásáért küzdünk”

Hangsúlyozta: ezért nagy a tétje a jövő májusi EP-választásnak, sőt minden magyarországi választás is – mindaddig, amíg ez a helyzet fennáll – a lét-nem lét kérdését veti fel, mert a hazai ellenzék hajlamos a hazaárulásra. 

„Mi az európai porondon saját álláspontunkért, annak kimondásának a jogáért, Magyarország szuverenitásáért küzdünk” – fogalmazott. 

Hozzátette: számukra nem célja van a történelemnek, hogy egyszer majd a kommunizmus felépítésével vagy – ha már ez nem jött be – a liberális demokrácia totális diadalával véget érjen, hanem értelme: az, hogy az a nép, az a nemzet, amelynek része vagyunk, az a kultúra, amely otthonunkká teszi a szülőföldünket, fennmaradjon. Számunkra 1956 is erről szól – mutatott rá Kövér László.

„Amit kultúrharcnak hívnak, az az emberek lelkéért folytatott küzdelem”

Úgy látja: keresztény nézőpontból a világ keletkezése óta kultúrharc, „a Jó és a Rossz, a normális és az abnormális, a morális és az immorális, a Rend és a Káosz küzdelme zajlik”. Politikai szempontból az értékrendek közötti küzdelem Magyarországon a XIX. század végétől a trianoni összeomláson át a mai napig levezethető. 

Szerinte amit kultúrharcnak hívnak, az az emberek lelkéért folytatott küzdelem, az, hogy hogyan tudják az üzenetüket elmondani, hogyan tudják az általuk képviselt, a közösségeiket megtartó értékek melletti kiállásra bírni őket. A kultúrharcnak a Fidesz húsz éven át elszenvedője és nem alakítója volt – vélekedett Kövér László. Hozzátette: a keresztény-konzervatív, nemzeti elkötelezettségű értelmiség a történelmi traumák és a több évtizedes elnyomás miatt a mai napig úgy érzi, hogy az anyagi források, az elfoglalt pozíciók tekintetében hátrányban van azokhoz képest, akik az előző rendszer kegyeltjei voltak, vagy a mostani „ultraliberális világfelfogáshoz” kötődnek.     

Mint mondta, nem feltétlenül van igazuk, mivel a tények, a számok mást mutatnak. Kövér László szerint nem az a kérdés, hogy milyen tekintetben van fölényben a liberális-baloldali értelmiség, hanem az, hogy „milyen eszközöket találunk ahhoz, hogy az oldalunkon álló értelmiség el tudja végezni a feladatát”.  

Megjegyezte: a kultúrpolitika anyagi, infrastrukturális kérdéseiben a Fidesz-KDNP kormányok eddig is jól teljesítettek, az elmúlt nyolc év költségvetését tekintve a magyar kultúra egyik aranykoráról beszélhetnek. Rámutatott arra is: a Kossuth tér rehabilitációja a kommunista szobordöntögetések okán régtől fogva esedékes történelmi igazságtétel. „Vissza kell venni a történelmünket és a történelmi tereinket is. Ebbe beletartozik Nagy Imre szobrának áthelyezése is” – fogalmazott, hozzátéve: ők most is ugyanazt gondolják róla, mint amit 1989. június 16-án a koporsója mellett állva mondtak.

Kövér László kitért Orbán Viktor 1989-ben elmondott beszédére is, és kiemelte: a szöveg minden szava, mondata a mai napig, csaknem 30 év távlatából is vállalható. „Semmit sem fogalmaznék meg másképpen, mint akkor, 1989 nyarán” – mondta, hozzátéve: érdekes történelmi egyezés, hogy a koporsós metaforában szereplő 20 év majdnem pontosan 2010-ben járt le. Szimbolikus módon a posztkommunista időszak 2010 tavaszára egy mély gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságba torkollott, az ország a katasztrófa szélére került. A Fidesz 2010-es, első kétharmados választási győzelme hozta el a történelmi változást, a rendszerváltozás átmeneti szakaszának befejezését – mutatott rá az Országgyűlés elnöke.

(MTI)