„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
Bármivel kapcsolatban, ami az egyházi kultúrához, a közösségi élethez, a liturgiához tartozik, ellenállás mutatkozik. Elítélendő, kigúnyolható, megalázható. Interjú.
„De ha az integráció nem megy Európán belül, hogyan lehetne ezt nagyobb léptékekben megvalósítani?
A no-go zóna világjelensége alapvetőn azt mutatja, hogy az egymás felségterületére való illetéktelen, alázat nélküli behatolás konfliktusokhoz vezet. Az egymás mellett élésnek azért vannak nagyon komoly hagyományai, közel-keleti keresztény barátaink is mindig utalnak erre, ám ebből sajnos nem maradhat ki a mártírium. Viszont az, ami Európában történik, nem erről szól.
Hanem miről?
Arról, hogy egy identitását feladó, »üres« területre nyomulnak be olyanok, akiknek erős az identitásuk. Adott esetben hitük nem általános, hanem annál szélsőségesebb formáját gyakorolják. Ezt azonban az európai kiüresedés még támogatja is, nota bene elősegíti.
Amennyiben az uniós vezetők kihagyják a képletből az identitást, úgy, ha jól értem, képtelenné válnak az integrációs problémák megértésére is.
Ez így van. Amikor elkezdem magyarázni valakinek Brüsszelben, hogy az európai ember számára a keresztény kultúra nem pusztán hitbéli kérdés, az évtizedek óta a szekuláris intézményrendszerben dolgozó illető ezt már egész egyszerűen nem érti meg. Ugyanaz történik, mint annak idején egy kommunista esetében. Megjegyzem, Belgiumban például ennek a folyamatnak komoly szabadkőműves előzményei vannak, amelyekre legfeljebb rásegítettek az úgynevezett hatvannyolcasok. Így alakult ki egy szélsőségesen szekuláris világ.
Hogyan jelenik ez meg hétköznapi szinten?
Bármivel kapcsolatban, ami az egyházi kultúrához, a közösségi élethez, a liturgiához tartozik, ellenállás mutatkozik. Elítélendő, kigúnyolható, megalázható. Mondhatjuk, szabad préda a belgiumi egyház, miközben az ilyen-olyan módon, az európai identitással teljes mértékben ellentétes ideológiát valló betelepülteknek a nőkhöz, az erőszakhoz vagy akár a kisebbségekhez való ellentmondásos viszonya nem jelent problémát, olykor még el is fogadják. Nincs egyenlő mérce, ráadásul feladjuk a hagyományainkat. Magunkra zúdítjuk a bajt. A legfőbb gond tehát az, hogy Európában üresedés van, melyet egy túlnépesedett, elszegényedett, saját szélsőségesei által feltüzelhető tömeg be fog tölteni. Ez történelmi szabályszerűség. A visegrádiak ezt próbálják szóvá tenni, olykor gyengén, talán nem jól fogalmazva, ám mintha meg sem akarnának minket érteni. Az a szolidaritás, amit követelnek tőlünk, teljes félreértésen alapszik.”