A vagyon elfogyott, az eszme eltűnt

„A végtelenített haláltáncot maga Gyurcsány Ferenc lejtette, aki úgy ment el az MSZP-ből, hogy ottmaradt. Már a szelleme is bomlasztott. Hát még az ott maradt emberei. A titkos találkák szervezői. Az utódnak gondolt Mesterházy Attilának sem sikerült elűznie ezt a »gonosz szellemet«, s tévedett abban is, hogy a veteránokat szólította fel, lépjenek hátra, ahelyett, hogy Gyurcsánytól igyekezett volna megszabadulni.

A szocialisták sorsa azóta másról sem szól, mint a megmaradt kevés koncon való osztozkodásról. Az ideo­lógia »elfogyott«, a pártvagyon felélésével együtt az eszme is eltűnt. Maradt az »összefogósdi«, a politikai ellenfél szapulása, most meg az árulózás, a »fideszes ügynöközés«. 

Úgy is mondhatnánk: dajkamesék. Önfelmentés. Önsajnáltatás. Botka László előhúzásával a cilinderből már csak egy vérszegény betlire futotta az MSZP-nek. Hisz az ő tolmácsolásában a párt gyurcsánytalanítása, az »elmúlt nyolc évezés« idején elfeledett baloldali szociáldemokrata értékek számonkérése és visszacsempészése hiteltelen maradt. Botka ugyanis a Gyurcsány-korszak egyik fenntartója volt. Bukott választmányi elnökként nem hittek neki, ezt mutatták néptelen utcafórumai is. Ráadásul a »győzelem receptjét« hordozó Botkának ki kellett állnia a napra is. A tűző napon pedig a Szeviép-ügy, a parkolóbotrány, a ledózerolt Mars-téri piac kapcsán kiderült, Botka helyi kormányzása sem értékelhető sikertörténetként.”