Vétót kér Porosenkótól a Kárpátalja megyei tanács

Az ukrán államfőhöz intézett beadványt fogadott el csütörtökön Ungváron a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés), amelyben a képviselők arra kérik Petro Porosenkót, vétózza meg az ukrajnai nemzetiségek anyanyelven történő tanuláshoz fűződő jogait szűkítő oktatási törvényt.

A dokumentum elfogadása mellett a 64 fős testületből 38 képviselő szavazott. Az ülés első napirendi pontjaként jóváhagyott beadványban a képviselők emlékeztetik az elnököt arra, hogy a Legfelsőbb Tanács (parlament) által elfogadott új oktatási törvény sérti a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvű oktatáshoz fűződő alkotmányos jogait.

Románia és Szerbia a követendő példa

„Súlyos aggodalmat kelt bennünk, hogy milyen következményei lehetnek régiónk lakosságára nézve a törvény rendelkezéseinek” – olvasható a dokumentumban, amely szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó ukrán állampolgárok elveszítik a jogot az oktatás nyelvének szabad megválasztására. A dokumentum a többi között részletezi, hogy az ukrán alkotmány mely pontjait, milyen ukrán törvényeket, nemzetközi egyezményeket, vállalásokat és kétoldalú megállapodásokat sért az oktatási törvény.

A képviselők Ukrajna számára követendő példaként hozzák fel a romániai és szerbiai magyar tannyelvű iskolákban az államnyelv oktatására alkalmazott pedagógiai módszereket. Egyúttal emlékeztetnek arra, hogy a Kárpátalján élő nemzetiségi kisebbségek tagjai Ukrajna törvénytisztelő állampolgárai, akik törekszenek az államnyelv tökéletes elsajátítására, amelyet – a folyamodvány szavaival – védeni kell, de nem a kisebbségek nyelvhasználatának korlátozásával.

„Beadványunkban aggodalmunkat fejezzük ki, és arra kérjük Önt, hogy éljen törvényi felhatalmazásával, tekintélyével, politikai befolyásával, és vétózza meg a törvényt” – áll a képviselők által elfogadott beadványban, amely arra is emlékezteti az államfőt, hogy az oktatási törvény hatályba lépése rontaná Ukrajna nemzetközi tekintélyét, kétségeket ébresztene európai integrációs törekvéseinek őszinteségét illetően, nemzetiségi konfliktusokhoz, az elvándorlás növekedéséhez vezethet, és nem használna a társadalom konszolidációjának.

Az államnyelv az oktatás nyelve

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, s a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.

A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az államnyelv az oktatás nyelve. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.

(MTI)