MSZP: Tarlós nem tudja, mikor oldódik meg a BKV finanszírozása

Az MSZP fővárosi képviselője szerint a főpolgármesternek fogalma sincs, hogy mikor és hogyan oldódik meg a BKV finanszírozása. Horváth Csaba pénteki budapesti sajtótájékoztatóján így reagált Tarlós István aznapi sajtótájékoztatójára, amelyen közölte, a nemzetgazdasági miniszterrel csütörtökön megbeszélést folytatott a BKV működési finanszírozásának helyzetéről, és ennek kapcsán azt mondhatja: biztosan lesz megállapodás az idén. Horváth Csaba szerint a főpolgármester „kimondta a varázsszót: járatritkítás”, és azt is elismerte, hogy nincs érdemi ráhatása a megoldásra, a BKV finanszírozására. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: „Tarlós Istvánnak arról sincs fogalma”, hogy a teljes összeg, 39 milliárd forint hiányzik. Ebből 24 milliárdot ír elő a költségvetési törvény, és ennek az összegnek már régen meg kellett volna érkeznie, a magyarországi menekültkérdés nem tarthatta volna vissza a kormányt az utalástól – értékelte. Horváth Csaba szerint a kérdés továbbra is fennáll, mikor és hogyan fogja megkapni a főváros a garanciát és a pénzt, amelyek biztosítják a BKV működését.

Úgy vélte, az, hogy a főváros egyelőre nem adta át a Dagály Strandfürdőt az államnak, alap lehet arra, hogy a főváros egy „kicsit keményebben tárgyaljon a kormánnyal” és talán a főpolgármester eléri azt, hogy november-december végére megszülessen a megoldás. Horváth Csaba dokumentumokat hozott fel Tarlós István azon kijelentésének cáfolatára, hogy 26 éve megoldatlan a BKV finanszírozása. Mint mondta, az egyik iratban – amely 2009. december 23-án kelt - a kormány garanciát és elköteleződést vállalt, hogy a jövőben egy megadott pénzügyi szisztéma szerint finanszírozza a BKV-t, hogy ne kelljen „érdemtelen alkukba bocsátkozni évről évre”. Ezt a megállapodást erősítette meg a kormány 2010 áprilisában - tette hozzá. Az MSZP politikusa emlékeztetett arra is, hogy 2006-2011-ig 36 milliárd forintról 80 milliárdra emelkedett a kormány által a BKV-nak nyújtott működési támogatás. Ez az összeg azonban 2011-től a felére csökkent – jegyezte meg Horváth Csaba.

A politikus úgy vélte, a fővárosi közgyűlésben ülő fideszes polgármestereknek semmilyen ráhatásuk, lobbierejük nincs, hogy érdemben képviseljék a budapestieket, és legalább a működést garantálják. A buszkiszervezésről Horváth Csaba azt mondta, a szocialisták azt kezdeményezik, hogy a főváros vizsgálja felül a buszbérlési szerződést, és nézzék meg annak lehetőségét, hogyan lehet a szóban forgó megállapodást felmondani. A Városliget projektre térve a szocialista politikus azt mondta, jogos lenne megkérdezni a budapesti polgárokat, hogy szeretnék-e a legnagyobb közparkot továbbra is ezen funkciójában látni vagy építési területként. „Ha kellő bátorság lenne a kormányban és a főpolgármesterben”, akkor felvállalná a népszavazást - mondta, hozzátéve: álságos Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter megnyilatkozása is az ügyben, amikor „védi a zöldet, de közben a láncfűrészt biztosítja”. Horváth Csaba úgy vélte, a Fővárosi Közgyűlésnek kellene népszavazást kiírnia a városligeti projekt ügyében. Kérdésre válaszolva a szocialista politikus a Budapestre tervezett „szuperkórházról” azt mondta, a Szent János kórház körül kialakult egyfajta konszenzus, viszont az Alkotás úton lévő Sportkórház nem alkalmas egy ilyen létesítmény elhelyezésére.