Tengeri bevándorlás: elkezdődött az EU-s csúcstalálkozó

Megkezdődött csütörtök délután az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozója, amelynek célja az elsősorban a Földközi-tengeren jelentkező migrációs válság kezelése.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke figyelmeztetett, hogy senkinek nincsenek illúziói abban a tekintetben, hogy a problémát ma meg tudják oldani, de bizakodásának adott hangot, hogy a tagállamok vezetői meg tudnak állapodni azonnal meghozható intézkedésekről. A lengyel politikus úgy vélte: a Földközi-tengeren kialakult migrációs válság oka nem Európa, hanem az érintett térségben kialakult instabilitás, háború és a szegénység. Az MTI birtokába került közös nyilatkozattervezet, amely a tagállamok vezetői elé kerül, első mondatában az áll, hogy a Földközi-tengeren tragikus helyzet alakult ki. Az uniós diplomáciát ugyanis az lendítette működésbe, hogy a múlt hét végén több mint 700-an haltak meg, amikor az Észak-Afrikából az európai partok felé tartó hajójuk felborult a tengeren. A tagállami vezetők egy perc csenddel emlékeztek az áldozatokra.

Orbán: A tagállamok kapjanak minél szabadabb kezet a saját problémáik megoldásához

Orbán Viktor magyar miniszterelnök amellett fog érvelni a menekültügyben összehívott csütörtöki rendkívüli brüsszeli EU-csúcstalálkozón, hogy a tagállamok kapjanak minél szabadabb kezet a saját problémáik megoldásához. „Ha pedig felmerülnek közös problémák, mint itt, akkor Magyarország készen áll, hogy együttműködjön” – tette hozzá újságíróknak nyilatkozva a csúcstalálkozóra érkezésekor. Úgy vélekedett, hogy „nehéz csúcs lesz” a mostani eszmecsere. Érzelmileg mindenkit megrázó ügyről fognak beszélni, hiszen sok százan vesztették el értelmetlenül az életüket – tette hozzá, utalva a vasárnapi földközi-tengeri hajóbalesetre, amelynek legalább hétszáz, Észak-Afrikából Olaszországba tartó illegális migráns esett áldozatául. „Mindenkiben van valamennyi lelkiismeret-furdalás, hogy vajon az európai menekültügyi rendszer jól működik-e, nem kellett volna-e már korábban ezen változtatni” – jegyezte meg a magyar kormányfő. Szerinte a mostani „olyan találkozás lesz, ahol egyszerre kell, hogy a helyén legyen a szívünk meg az eszünk. Az ész fontos, mert ha megoldást akarunk találni erre a helyzetre, akkor higgadt, gyors és jó döntéseket kell hoznunk” – hangsúlyozta.

Magyarország álláspontját világosnak mondta a miniszterelnök. „Mi azt gondoljuk, hogy ha ránk bízzák – mármint a Magyarországra érkező menekültekre vonatkozó szabályozás megalkotását –, akkor mi ezt megoldjuk” – fogalmazott. Orbán szerint ma a probléma az, hogy „olyan brüsszeli szabályok kötnek bennünket gúzsba, amelyek lerontják  a menekültügyi kérdés magyar kezelésének a hatékonyságát”. Ezért – folytatta – amellett fog érvelni, „hogy a tagállamok kapjanak minél inkább szabad kezet ahhoz, hogy megoldják a saját problémáikat”. A közös problémák felmerülése esetén pedig Magyarország kész az együttműködésre, különböző felajánlások megtételére, „hogy a közös probléma megoldásából is kivegye Magyarország a részét”. „Ami bennünket illet, magyarokat – mert nekünk is vannak menekültjeink, csak nem a tengeren keresztül jönnek –, azt a problémát mi magyarok magunk szeretnénk, és meg is tudnánk oldani” – jelentette ki Orbán Viktor.

Az EU minden tőle telhetőt megtesz

A tervezett nyilatkozat szerint az EU minden tőle telhetőt megtesz, hogy megakadályozza a további szerencsétlenségeket, a gyökerénél kezelje a problémát, együttműködve a menekültek származási országaival és a tranzitállamokkal. Az unió ennek érdekében a tervek szerint megduplázhatja a jelenleg zajló uniós határőrizeti műveletek, a Triton és a Poseidon rendelkezésére álló idei és 2016-os anyagi forrásokat, és megerősítheti a missziók eszköztárát, növelve a kutató és mentő tevékenységet az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex mandátumának keretein belül. Ezzel összefüggésben a Frontex vezetője ugyanakkor egy interjúban a héten közölte, hogy az ügynökségnek nincs felhatalmazása kutató és mentőmissziókra.

Az unió az embercsempészek ellen is fel akar lépni. Egy, a tanácskozást előkészítő diplomata úgy nyilatkozott, hogy ez mára a világ egyik legjövedelmezőbb üzlete lett, az Európai Unió pedig azt az üzenetet szeretné küldeni az embercsempészeknek, hogy el fogja pusztítani üzleti modelljüket. A nyilatkozatban a tagállamok a csempészek hajóinak azonosítását, felkutatását és elpusztítását vállalják, s felkérik az EU külügyi főképviselőjét, hogy azonnal kezdje el előkészíteni az erre vonatkozó uniós missziót.

A neve mellőzését kérő diplomata elmondta azt is, hogy a potenciálisan útra kelők számára az unió azt az üzenetet szeretné megfogalmazni, hogy nem ez az út vezet Európába. A tagállamok a törvénytelen bevándorlás megfékezése érdekében több afrikai országnak nyújtanak támogatást határaik megfelelőbb ellenőrzéséhez, a migrációs áramlás felmérése érdekében migrációs összekötő szakembereket küldenek a legfontosabb unión kívüli országokba, s fokoznák az együttműködést a regionális partnerekkel, ugyanakkor előmozdítanák s felgyorsítanák a menekültstátusra nem jogosult illetéktelen gazdasági bevándorlók és a frontvonalban lévő tagállamokban lévő illegális bevándorlók hazaküldését.

A csúcson elfogadandó nyilatkozat a tagállamok közötti szolidaritást is kiemeli. A név nélkül nyilatkozó forrás szerint ugyanakkor ezt könnyebb mondani, mint megvalósítani. A terv az, hogy elindul egy próbaprogram, pilot project, amelynek keretében 5000 védelemre, menedékre jogosult befogadása a cél, emellett a probléma frontvonalában lévő tagállamoknak nyújtott rendkívüli támogatást is növelik, és a menedékkérők tagállamok közötti elosztásának módozatait is megfontolják.

A névtelenséget kérő diplomata mindazonáltal rámutatott, hogy a probléma rendkívüli összetett, és nem lehet varázsütésre megoldani. Úgy értékelte ugyanakkor, hogy a jelenség, a probléma eddig is létezett és ismert volt, ám a múlt hét végi tragédia politikai lendületet teremtett a megoldás érdekében. Rámutatott ugyanakkor, hogy arra nem nagyon van szándék a tagállamok részéről, hogy újraindítsák a tavaly leállított olasz Mare Nostrum elnevezésű vagy egy ahhoz hasonló műveletet, az ugyanis egyes tagországok megítélése szerint csak vonzaná a menekülőket, az embercsempészek pedig – némi leegyszerűsítéssel – azt tanulták meg belőle, hogy utasonként kereshetnek 3000 eurót azzal, hogy a líbiai partoktól 12 mérföldre elviszik az Európába menekülni vágyókat, ott majd az olasz hajók úgyis felveszik őket. A diplomata azt is világossá tette, hogy a kialakult helyzetért, a tragédiákért Európa nem felelős, azért viszont igen, hogy képes-e kialakítani azokat a képességeket, amelyekkel meg tudja akadályozni a szerencsétlenségeket. „A lehetőségeink nem végtelenek, sem pénzügyi, sem politikai, sem társadalmi értelemben” – húzta alá a diplomata.

Donald Tusk is a tárgyalásoknak ezt a részét nevezte a legnehezebbnek, mert úgy vélte, hogy itt arról van szó, hogy a közjó érdekében a tagállamoknak nemzeti érdekeik egy részét fel kell áldozniuk.