Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
Nyílt levelet írt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Klaus Johannis román elnöknek, amelyben azt kéri: Johannis emelje fel a szavát a székelyeket ért jogsértések ellen. Johannis németországi nyilatkozatára utalva Izsák hozzátette: valóban nincs Romániában magyar kérdés, „de a Székelyföld ügyében megmutatkozó demokráciahiány révén Románia azt kockáztatja, hogy ő maga teremtsen magyar kérdést”.
Nyílt levélben kérte Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Klaus Johannist, Románia elnökét, hogy emelje fel szavát a székelyeket ért jogsértések ellen. Az MTI-hez eljuttatott nyílt levélben Izsák Balázs kijelentette, egyetért Klaus Johannissal: Románia számára nem jelent fenyegetést, ha Magyarország kiemelt figyelmet szentel a határon túli magyaroknak, és Romániában nincs magyar-kérdés. A román elnök múlt héten egy berlini sajtótájékoztatón nyilatkozta ezt, újságírói kérdésre válaszolva.
Izsák Balázs kijelentette: Magyarország kormányának alkotmányos felelősségvállalása a határain túli nemzetrészek iránt összhangban van a két ország között megkötött államközi szerződéssel. Azt is egyértelműnek tartotta, hogy a romániai magyarok az ország törvénytisztelő polgárai, akik Románia fejlődésében és demokratizálódásában érdekeltek, és nem jelentenek fenyegetést az országra.
„Ugyanakkor hadd állapítsam meg sajnálattal, hogy mindez fordítva nem igaz, ugyanis a román hatóságok egyes intézkedései veszélyt jelentenek a romániai magyar nemzeti közösség számára. Napi rendszerességgel jelennek meg hírek arról, hogy az állam különböző intézményei és hivatalnokai miképpen sértik meg magyar nemzetiségű állampolgárok jogait, megsértve egyben az állam törvényeit és alapvető emberi jogokat” - írta Izsák Balázs. Példaként a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatainak a bírósági érvénytelenítését és a március 10-re tervezett marosvásárhelyi felvonulás és tiltakozó nagygyűlés hatósági megakadályozását említette.
„Nyilvánvaló, hogy a román állam súlyos demokráciahiányára utal annak elutasítása, hogy az 50 székelyföldi önkormányzat kérését demokratikusan, közvitával kezeljék, de erre utalnak az alkotmányos jogok korlátai, amelyeket Székelyföld lakói elszenvednek. Ebben a helyzetben tekintjük szükségesnek az Ön beavatkozását” – írta Izsák Balázs. Hozzátette, valóban nincs Romániában magyar kérdés, „de a Székelyföld ügyében megmutatkozó demokráciahiány révén Románia azt kockáztatja, hogy ő maga teremtsen magyar kérdést”.
Az SZNT elnöke megemlítette, Székelyföld lakóinak döntő többsége Klaus Johannisra szavazott a tavaly novemberi államfőválasztáson, abban bízva, hogy a demokrácia alapértékeit tisztelő, a társadalmi béke ügyét fontosnak tartó elnöke lesz az országnak. „Bízva abban, hogy Románia valóban a jól végzett munka országa lesz, (…) kérjük ismételten, hogy emelje fel szavát a jogsértések ellen, és álljon ki az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásáért. Ez nem csak Székelyföld, de az egész ország érdeke is” – zárta nyílt levelét Izsák Balázs.