Az illiberális demokrácia nem alkalmas széleskörű tartós jólét megteremtésére – hangsúlyozta Budapesten tartott előadásában Joseph E. Stiglitz. A Nobel-díjas közgazdász szerint a gazdasági jólét megteremtéséhez tanuláson alapuló társadalom kell, amelyet csak liberális demokráciák tudnak garantálni. Stiglitz szerint az oroszországi modellre senkinek sem szabad sikerként tekintenie, az ugyanis az olaj- és gázbevételeken alapszik, nem pedig a jó gazdasági igazgatáson.
A gazdasági jólét megteremtésének alapja a tanuláson alapuló társadalom (learning society) megléte, amelyet csak a liberális demokráciák tudnak garantálni; az illiberális demokrácia rendszere ezért nem alkalmas a széleskörű és tartós jólét megteremtésére – mondta Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász budapesti előadásán.
A tanuláson alapuló társadalom több, mint pusztán közgazdaságtani kérdés, Joseph Stiglitz szerint ahhoz gondolkodásmódbeli változás és erős politikai intézményi rendszer kell. Olyan társadalmi normákon alapszik, amelyeket csak liberális demokráciák tudnak létrehozni – szögezte le. Stiglitz szerint a jólét megteremtésében az oktatásnak van a legnagyobb szerepe, megelőzve a hatékonyság javítását vagy a bőséges erőforrásokat. Hangsúlyozta, hogy magas árat kell fizetni a gazdasági egyenlőtlenségért. A gazdasági egyenlőtlenség politikai egyenlőtlenséget teremt, így olyan szabályok keletkeznek, amelyek mélyítik az előbbit, azaz ördögi körforgás jön létre.
Joseph Stiglitz szerint olyan jogállamiság kell, amely a gyengéket védi, hozzátette, hogy néhol a törvény pont a gazdagokat óvja, például Oroszországban. Ott arra használják a törvényi szisztémát, hogy még több egyenlőtlenséget teremtsenek. Egy illiberális rendszerben nincsenek meg az ellensúlyok, hogy elosszák a gazdasági jólétet – mondta. Az oroszországi modellre senkinek sem szabad sikerként tekintenie – hangsúlyozta. A növekedési számok átlagosak, de az egész rendszer az olaj és gázbevételeken alapszik, nem a jó gazdasági igazgatáson. Az ipar leépülése ment végbe, csökkent a várható életkor, ez egy rosszul működő társadalomnak a jele – hívta fel a figyelmet.
A Nobel-díjas közgazdász szerint az Egyesült Államok is megbukott azon a próbán, hogy széles körű jólétet biztosítson. A gazdasági növekedésből nem részesült mindenki. Amerikában olyan demokrácia van, ahol a pénznek aránytalanul nagy befolyása van.
Az eurózónáról beszélve Stiglitz elmondta, hogy az alapvető probléma maga az euró rendszere. Az euró politikai projekt volt, de nem volt meg a politikai akarat, hogy teljesen végigvigyék. Nem a tagországokkal van a gond, hanem az eurózóna struktúrájával. Ezt már sok politikai vezető elismerte, de néhányan nem, a legfontosabb kivétel szerinte pont Németország.
A Nobel-díjas közgazdász hangsúlyozta, hogy a szabad piacok önmagukban nem feltétlenül segítik a tanuláson alapuló társadalmak létrejöttét, ilyenkor kormányzati beavatkozás kell. A kutatást például támogatni kell, mert ha az korlátozva van, akkor egyben a gazdasági növekedést is korlátozzák.
Magyar Péter egyszerre utasítja el a migrációs paktumot és keres kompromisszumot az EU-val, miközben milliárdos bírság és befagyott források nehezítik a helyzetet. Az új kormány előtt kemény döntés áll: engedmény vagy konfrontáció Brüsszellel. De mi is az a migrációs paktum? Most mindent elmondunk!
Május 1-jétől fontos változások lépnek életbe.
Az anyagi többlet nem lesz tartós, de arra pont elegendő volt, hogy semlegesítse az európai szankciók hatását.
2022-ben még Boris Johnson akadályozta meg a gyors békét.
Németország eddig ezen keresztül kapta a kazah olajat.
Marta Kos szerint az ukránok „a demokrácia arzenálját” építik.
Von der Leyen is megszólalt az ügyben.
Minden eddiginél kockázatosabbá vált az utazás a 18 és 60 év közötti férfiak számára.
Márki-Zay Péter ismét elővette tavalyi ötletét, amely szerint szobrot kellene állítani Magyar Péternek.
