Orbán: Igazságtalan Európában élünk

Nem engedhető meg, hogy elveszítsék a megélhetésüket azok, akik eddig főállásban trafikot működtettek, de nem nyertek a dohányboltpályázaton – jelentette ki a kormányfő péntek reggeli rádióinterjújában. Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában felvételről sugárzott beszélgetésben közölte, a kormány keresi a jogi lehetőséget arra, hogy azok a trafikosok, akik eddig dohánytermék-kiskereskedelemből éltek, ne veszítsék el megélhetésüket. Most összesítik, hogy hány ilyen ember van.

A miniszterelnök a trafiktendert azzal indokolta, hogy a kormány a jelenlegi 44 ezerről 5 ezerre akarta csökkenteni a cigarettát árusító üzletek számát. Ugyanis – folytatta – évente 35 ezren halnak meg dohányzás következtében, és felmérések szerint a fiatalok negyede cigarettázik, mivel ma lényegében ellenőrzés nélkül hozzájuthatnak a dohányáruhoz. A kormányfő elmondta, hogy a népegészségügyi okokból megkezdett átalakítást a kormányzati gazdaságpolitikába illesztették; ezzel az volt a céljuk, hogy igazságosabban osszák szét a dohányértékesítésből származó profitot, hogy az multinacionális áruházláncok helyett magyar vállalkozásokhoz kerüljön. A kabinet számítása szerint az eddigi haszon nagyjából kétszerese lesz magyar kis- és közepes vállalkozásoké – közölte, megjegyezve: nemzeti szempontból az a lényeges, hogy nemzetközi cégek helyett magyaroké legyen a profit nagy része.

Orbán Viktor azt is elmondta, minden olyan adatot nyilvánosságra hoznak, amely nem akadályozza, hogy az átalakítás július 1-jével végbemenjen. A szerződéskötések után pedig mindenki az összes adatot megismerheti – tette hozzá, megjegyezve, a koncessziós szerződések világossá teszik majd a pályázók vállalásait.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy azt várja, derüljön ki, ki adott megbízást Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi vezetőjének arra, hogy „bűnözőkkel szűrje össze a levet”. A kormányfő a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti találkozókról szólva közölte, tudni akarja azt is, kik azok a tisztek, akik ezt követően a konkrét akciókban részt vettek, és ki utasította őket erre. „Ezt mindenképp tisztáznunk kell, különben a demokrácia törékeny marad” – mondta. A miniszterelnök azt mondta, mára tudni lehet, hogy a Laborc-Portik-találkozókon „nem a levegőbe beszéltek”, hanem „az ott létrejött megegyezést elkezdték végrehajtani”, amikor Kósa Lajost, a Fidesz alelnökét, Debrecen polgármesterét „mindenfélével megvádolták”.

Orbán Viktor az ügy részleteinek feltárását sürgetve azt mondta: a kommunizmus alatt sok politikai aljasság történt, és ennek az ügynek is „kommunista szaga van”, ezért fontos, hogy 23 évvel a rendszerváltás után az ország és a politikusok is kialakítsák viszonyukat a történtekhez. „Tegyük világossá: bűnözőkkel nem lehet összeállni. Ez nem pártpolitikai kérdés. És az, hogy az MSZP-sek ezt megtették, nagyon súlyos ügy” – mondta. Hozzátette: „ugyanakkor az is fontos, hogy a jobboldal tudja: ezek nem a baloldali választók, nem szabad kétségbe vonni a baloldalra szavazó emberek jóhiszeműségét és tisztességét csak azért, mert azok, akikre szavaztak, ilyesmit csináltak.” Orbán Viktor azt mondta, biztos abban, hogy a baloldali szavazók nem azért szavaztak a szocialistákra, hogy ők – bizalmukkal visszaélve – gyilkosokkal, „a maffiabűnözés központi figuráival” álljanak össze.

A kormányfő megemlítette azt is, hogy szerinte országgal szembeni támadások és az egyes tagállamoknak adott, Magyarországnak azonban nem járó engedmények azt bizonyítják, hogy igazságtalan Európában élünk. Magyarország megtette a magáét, az Európai Unió által elvárt szint alá csökkentette költségvetési hiányát, így ha az unió tartja magát alapelveihez, különösen az egyenlő elbírálás és az igazságosság eszméjéhez, akkor meg kell szüntetnie az országgal szemben 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárást – jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor nem akarta megelőlegezni az Európai Bizottság – péntekre várható – tavaszi országjelentésének tartalmát. A kormányfő mindazonáltal jelezte, az unió sok esetben igazságtalan, a válság terheit gyakran a szegényekre akarja hárítani, gyakran alkalmaz kettős mércét, nem adja meg a tiszteletet a nemzetállamoknak, és sokszor tárgyalás nélkül ítélkezik.

A kormányfő több, Magyarország és az Európai Bizottság közötti vitás ügyet is megemlített. Például hogy Brüsszel kifogásolja a kommersz röviditalok és a gyümölcsből készült pálinka adóztatása közötti különbséget. Mint mondta, ezt ő helyesnek tartja, a bizottságnak és a szeszipari lobbinak azonban más a véleménye. Magyarország ugyanakkor az uniós bíróság előtt is képviselni fogja álláspontját – hangsúlyozta. A kötelezettségszegési eljárásokról szólva azt mondta, nagy nemzetközi cégek gyakran „és nem mindig eredménytelenül” lépnek fel a nemzeti érdekek ellen Brüsszelben. Beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság kifogásolja az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogát, noha ugyanilyen rendszer működik Hollandiában is.

Ennél azonban fontosabb – folytatta Orbán Viktor –, hogy a magyar igazságszolgáltatás lassúsága miatt a közelmúltban súlyos bűncselekmények elkövetőit engedték ki az előzetes letartóztatásból, mivel ügyükben négy év elteltével sem született ítélet. „Közöttünk járnak idős embereket a pénzükért megölő bűnözők, mert a magyar igazságszolgáltatás nem volt képes őket időben elítélni. Ez megengedhetetlen” – mondta. A miniszterelnök közölte, azt kérte Navracsics Tibor igazságügy-minisztertől, járjon utána ennek. Alapos vizsgálatra van szükség, hogy meg lehessen szüntetni azokat az akadályokat, amelyek lehetetlenné teszik, hogy kellő időben szülessenek meg az ítéletek – mondta.

A miniszterelnök szerint az Európa Tanács monitoring bizottságának a Magyarországgal szembeni megfigyelési eljárás elindítására vonatkozó javaslata is azt támasztja alá, hogy Európában nem adják meg a kellő tiszteletet a nemzetállamok polgárainak. Hamarabb volt ítélet, mint hogy megvitatták volna a jelentést, a bizottsági tagok nem ismerték a magyar jogszabályokat, a két jelentéstevő egyike pedig elfogultnak tartotta a tervezetet, ezért lemondott – sorolta. Azt mondta, a Magyarországgal szembeni eljárás hátterében anyagi ügyek állnak. „Nem találnak rajtunk fogást semmilyen demokratikus norma szempontjából. Az fáj nekik, hogy sok száz millió forintot nem vihetnek ki a nemzetközi cégek az országból, pedig a szocialisták alatt ezt bátran, sőt kormányzati bátorítást élvezve megtehették. Ennek vége, itt marad ez a sok száz, időnként ezermilliárd forint, és ezért bosszúhadjárat van Magyarországgal szemben” – jelentette ki.

Orbán Viktor arról is szólt, hogy a magyar válságkezelés sikeres, és éppen azokon a területeken, amelyeken Magyarország mást tesz, mint a legtöbb uniós tagállam. Példaként a magas bankadó és alacsony személyi jövedelemadó bevezetését, a rezsicsökkentést és a nyugdíjrendszer átalakítását említette. A kormányfő szerint ugyanakkor Európa frusztrált, mert öt éve válságban van. Mint mondta, bár sokan gazdasági világválságról beszélnek, ez nem felel meg a valóságnak, Európa van bajban, és lassan halad a kilábaláshoz szükséges megoldások megtalálásával. A miniszterelnök a rezsicsökkentésről azt mondta, mára már látszik, semmi sem volt igaz azokból a „sikolyokból”, hogy az áram- és gázszolgáltató cégek tönkremennek, elbocsátásokra kényszerülnek, illetve hogy romlik a szolgáltatás színvonala. „Sőt, azóta látjuk a profitszámaikat: van ott még tartalék bőven” – jelentette ki, jelezve, hogy a kormányzat dolgozik a további rezsicsökkentésen.