A hvg.hu rendezvényről készült beszámolója szerint a közgazdász beszélt arról is, külföldön nem értik, mi folyik Magyarországon, és figyelmeztetett: fel kellene hagyni az EU és a bankok ellen folytatott szabadságharccal. Az elmúlt évtizedben a lehetőségeink alatt és a környező országokhoz képest rosszabbul teljestettünk. A hibás ebben nem csak az Orbán-kormány, a tendencia már a kormányváltás és a válság előtt jelen volt – mondta Chikán Attila. A közgazdász szerint a kilátásaink csak radikális változtatásokkal lennének javíthatók.
A magyar GDP éves növekedése is mutatja a versenyképességünk romlását: a GDP-növekedésünk a volt szocialista országokhoz képest a legrosszabb képet mutatja az elmúlt évtizedben: már a válság előtt lassabb volt a növekedésünk, és mélyebbre zuhant a gazdaságunk, mint a többi országé. Chikán Attila az elmúlt hetekben megjelent pozitív előzetes GDP-adatról úgy vélekedett, az csak annyit jelent, hogy kevésbé csökkentünk, mint az elmúlt időszakban – írják.
Chikán nem csak kritikát fogalmazott meg, hanem azokat az irányokat is, amelyek szerinte a jó gazdaságpolitikát jellemeznék. Szerinte a kívánatos gazdaságpolitikának a stabilitás megteremtésével kellene kezdődnie, a makrogazdasági mutatók komplex kezelése mellett, második fontos lépés az lenne, hogy a kormánynak vissza kell szereznie a partnereinek a bizalmát Angela Merkeltől kezdve a balmazújvárosi kisvállalkozóig. „Külföldön nem értik, mi folyik Magyarországon, és tartózkodnak attól, hogy ide pénzt hozzanak” – mondta, és úgy vélekedett, nem kellene szabadságharcot folytatni az EU-val szemben. Abban pedig biztosak lehetünk, ha személyesen becsméreljük az európai vezetőket, akkor nem számíthatunk tőlük jóindulatra sem.
A harmadik szükséges lépés a kiszámítható és vállalkozásbarát üzleti környezet megteremtése lenne.A közgazdász előadásában még az export megerősítésének, valamint a termelékenység növelésének fontosságát emelte ki.A magyar termelékenység fele a nyugat-európai országokénak, de nem azért mert rosszabbul vagy kevesebbet dolgoznánk, hanem azért, mert a rendszerben annyi a hatékonyságrontó tényező, hogy mire összeadódnak az egyéni teljesítmények, fele akkora eredmény jön ki, mint a nyugati országokban. A termelékenység növelését a gazdasági szervezetek együttműködési feltételeinek javításával, innovációra ösztönzéssel, képzéssel, kutatási potenciál növelésével érhetnénk el. Chikán Attila szerint emellett a kis- és közepes vállalkozások feltételeinek javítása is nagyon fontos lenne, hiszen a foglalkoztatottak háromnegyede ezekben a cégekben van – számol be a lap az elhangzottakról.