Lengyel lap: A kormány miatt születik több gyermek Magyarországon

A Nasz Dziennik című lengyel jobboldali katolikus napilap beszámolt az Orbán-kormány első sikereiről a népességfogyás elleni küzdelemben, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap pedig a kelet-európai térség pénzügyi piaci megítéléséről közölt elemzésben foglalkozott Magyarországgal pénteken.

A lengyel újság honlapján „Magyar újjászületés” címmel megjelent írásában emlékeztetett arra, hogy a népességcsökkenés csaknem megszakítás nélkül tartott 2011 májusáig Magyarországon, de attól kezdve áttörés következett be, és növekszik a születések száma. Egyidejűleg csökkent a terhességmegszakítások száma és a csecsemőhalálozás is. Mindez a lap szerint az Orbán-kormány családpolitikájának köszönhető, amely különféle adókedvezményekkel, a gyermekgondozási segély hároméves időtartamának visszaállításával, az örökbefogadás megkönnyítésével és számos egyéb intézkedéssel ösztönzi a gyermekvállalást. A problémát a kormány szerint csak széles körű intézkedésekkel lehet orvosolni. Ezt a szemléletet tükrözi számos egyéb családtámogatási projekt, mely nem csupán kormányzati szinten folyik, de a civil szférában is megjelent (Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom).

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lapban „A Növekedési motorban reménykedve – Kelet-Európát már kedvezőbben értékelik” című összeállítás szerzője, Michaela Seiser kifejtette: az „aranyláznak már vége”, de a befektetők számára „Kelet-Európa továbbra is célterület”. A 2008-ban elmélyült világgazdasági válság nyomán romlott a régió megítélése, de időközben differenciáltabbá és kedvezőbbé vált a piaci szereplők véleménye. Az egyik oldalon olyan országok állnak, mint Lengyelország, amelyek 2008 után nem süllyedtek recesszióba, „a másik oldalon pedig például Magyarország, amely a politikai helyzet miatt éllovasból sereghajtó lett” – írta a FAZ szerzője. Az államadósság alakulásával kapcsolatban hozzátette: a régióban Horvátországot és Magyarországot kivéve egy állam GDP-arányos adóssága sem haladja meg a 60 százalékos maastrichti határértéket, de „még a GDP csaknem négyötödét kitevő adóssághegyet felhalmozó Magyarország is jobban áll, mint az euróövezet tagjai”.