Kósa: A szabadságunkért minden nap tenni kell

A politikus a debreceni Nagytemplomban elmondott pénteki ünnepi beszédében hangsúlyozta: 1848-ban a közösség szabadságáért önként mentek halálba a magyarok, napjainkban viszont azon folyik a vita, hogy a közösség kérhet-e az egyéntől cserébe valamit például azért, mert ingyen taníttatta őt. „Ma az a kérdés, hogy hol húzzuk meg az egyén és a közösség szabadságának a határát” – tette hozzá. Leszögezte: olyan szabadság nincs, amely nem jár kötelezettségekkel.

Az alkotmánnyal kapcsolatos vitákról szólva elmondta: 1990-ben átmeneti jelleggel jött létre egy olyan jogrend, amely sok tekintetben nem oldotta meg, nem rendezte a társadalmi berendezkedés viszonyait, így nem is sikerült a szabadság újraértelmezése. Ez szít ma vitákat az egyén és a közösség szabadságáról – tette hozzá. Kitért arra: ma azt látni, hogy Európában „a szabadságot nem azonos mércével mérik”. Szerinte a szabadság megvonásával vádolva olyan nemzetek támadnak minket, amelyek jóval kisebb szabadságot adnak önmaguknak olyan alkotmányos kérdésekben, mint például az egyházak léte.

Hangsúlyozta, hogy önként lépett be Magyarország az Európai Unióba, önként mondott le szuverenitásának egy részéről a közösség javára, jelenleg pedig arról folyik a vita, hogy ez a lemondás meddig is terjedhet. Kósa Lajos szerint ha nincs az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc, akkor ma nem ismernénk a magyar nemzet szabadságát. De ezért a szabadságért folyamatosan küzdenünk kell, azt folyamatosan ápolni szükséges és folyamatosan újra is kell gondolnunk – fogalmazott. 1848-ban és 1849-ben a nemzet együtt mozdult – húzta alá –, a nemzet különböző részei egységesen léptek fel, és hisszük, hogy a magyar nemzet ismét közösséggé kovácsolható.

„Nincs a nemzetnek szabadsága, amíg a nemzet egyes részei nem szabadok” - utalt a kettős állampolgárság lehetőségének megteremtésére. Kósa Lajos azt mondta, az európai nemzetek együttműködésének és a szabadságunknak az ügyét előre vinni úgy lehet, hogy a vitáinkat bátran lefolytatjuk és bátran kiállunk álláspontunk mellett. Úgy fogalmazott: „a magyar szabadságnak nem más nemzetek kárára, hanem saját gyarapodásunkra kell épülnie, hogy azt örökül tudjuk hagyni”. A debreceni ünnepi műsort a Kossuth tér helyett a zord időjárásra való tekintettel tartották a Nagytemplomban. A szabadtéri ünnepi rendezvényeket Debrecenben törölték, a Petőfi- és a Kossuth-szobornál pedig rövidebb ideig tartottak a koszorúzások.