A szociális és gyermekvédelmi intézmények állami fenntartásba kerülése után várhatóan biztonságosabb és jobb ellátást tudnak majd biztosítani a szegényebb térségekben – közölte Balog Zoltán.
Az emberierőforrás-miniszter szerint a csaknem százhetven szociális és gyermekvédelmi intézmény állami fenntartásba kerülése után várhatóan biztonságosabb és jobb ellátást tudnak majd biztosítani azokban a térségekben, ahol eddig erre forráshiány miatt nem volt lehetőség. Balog Zoltán hétfőn, egy budapesti konferencia megnyitója után kérdésekre válaszolva beszélt a szociális intézményrendszer államosításáról.
A kormány a parlamentnek vasárnap benyújtott javaslatában a települési önkormányzatok által fenntartott gyermekvédelmi intézmények, valamint a fogyatékosokat, pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó otthonok átvételét kezdeményezte. A miniszter az előterjesztésében január 1-jével 42 szociális és 126 gyermekvédelmi intézmény állami fenntartásba vételét indítványozza. A 168 intézmény közül 125 jelenleg a fővárosi önkormányzat tulajdona, a fennmaradók többsége megyei jogú városoké.
Arra a kérdésre, hogy az átvétel a gyakorlatban mit jelent a szakemberek, a gyógypedagógusok, a nevelők, az érintett gyermekek számára, azt mondta, biztonságosabb lehet az intézmények fennmaradása, hiszen ezt a jövőben a központi állami források garantálják. Ma a „szegényebb vidékeken szegényesebb az ellátás, jobb helyeken pedig jobb az ellátás” – fogalmazott Balog Zoltán, hozzátéve, bízik abban, hogy kiegyenlítődnek az ellátásban tapasztalható területi különbségek.
A korábbi főpolgármester-jelölt szerint a HVG írása „olyannyira vak és süket a budapesti közállapotokra”, hogy muszáj volt a benne szereplő tévedésekre reagáljon.
Ez egy jogi intézmény (is), amelynek célja a nemzedékek rendjének biztosítása, és amely minden kultúrában és minden időben megtalálható.
A pártpolitikai uszítások kereszttüzébe került gyermekek, fiatalok és a gyermekvédelem hivatását vállalók állandó belső és külső feszültségeknek vannak kitéve, folyamatos szorongást élnek át.
Fülöp Attila szerint Magyar Péter agresszív viselkedése – testőrökkel való megjelenése, ajtófeszegetése –, illetve hazudozása az, amitől próbálják megóvni ezeket a gyerekeket.
Nemrég még azzal volt tele a brüsszeli lap, hogy Románia jobb hazánknál, most meg már arról szól a fáma, hogy miért volt dühös a román átlagszavazó.
Havas azt mondta, hogy a kétszerkettőnégyet bárkivel aláírja.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
