A kisvállalkozások a jövő évtől két új, egyszerű adónem közül választhatnak a tételes adóról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerint. A tételes adó mértéke havi 25 vagy 50 ezer, a kisvállalati adóé havi 16 százalék.
A Nemzetgazdasági Minisztérium számítása szerint a kisadózók tételes adója 15-20 milliárd forinttal, a kisvállalkozói adó 30 milliárd forinttal csökkentheti a kisvállalkozók adóterheit – adta közzé az MTI. A tételes adót egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok választhatják, ám nem dönthetnek mellette a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy ingatlan-bérbeadást folytató vállalkozások.
A tételes adó mértéke
főállású kisadózónként havi 50 ezer, nem főállású kisadózónként havi 25 ezer forint, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. Annak, aki a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősül, a naptári évben elért bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos adót kell fizetnie. Aki nem minősül az év egészében annak, a 40 százalékos adót az 50 ezer, illetve 25 ezer forintos adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után kell megfizetnie.
Nem kell megfizetni a tételes adót abban az esetben, ha a vállalkozás tagja legalább harminc napig keresőképtelen. A tételes adó megfizetésével a vállalkozó mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó és az osztalékalap utáni adó vagy átalányadó bevallása és megfizetése alól. Kiváltja a tételes adó a társasági adót, az szja-t, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást is. Ugyanakkor a tételes adó megfizetésével a vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatása után teljesítendő adókötelezettségek alól. A főállású kisadózók biztosítottnak számítanak, minden társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerezhetnek, az ellátások számításának alapja havi 81 300 forint.
A vállalkozásnak bevételi nyilvántartást
kell vezetnie, s abban időrendben, folyamatosan nyilván kell tartania minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és ellenőrzéséhez szükséges. A bizonylatot, nyilvántartást a kiállítás adóévét követő ötödik naptári év végéig kell megőrizni. A kisadózó vállalkozás kiesik a kedvező, tételes adó hatálya alól, ha adótartozása meghaladja a 100 ezer forintot a negyedév végén – ehhez eredetileg 500 ezer forintos küszöböt terveztek. Az elfogadott törvényben az eredeti javaslathoz képest lényeges változás, hogy az új adónemet választó kisadózók számláját is elszámolhatják a vevők költségként.
Az elszámolhatósággal egyidejűleg azonban a fiktív számlázások kiszűrése érdekében egy új adatszolgáltatási kötelezettség is bekerült a jogszabályba: ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak éven belül egymillió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra lesz köteles. További garanciális szabályként a későbbiekben a kisadózónak kell bizonyítania, hogy esetében nem színlelt munkaviszonyról van szó. A kisvállalati adót azok a vállalkozások választhatják, amelyek létszáma az adóévet megelőző esztendőben nem haladta meg a huszonötöt, elszámolandó bevétele pedig az 500 millió forintot, adószámát az adóévet megelőző két évben nem törölte vagy függesztette fel jogerősen az adóhatóság, valamint az adóévet megelőző évről készített beszámolójában mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 millió forintot. A kisvállalati adó mértéke 16 százalék. Alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel.
Az adóalapot a vállalkozásba kívülről
bevont pénzeszközök (például a hitelfelvétel, a tőkeemelés, az előleg beérkezése, illetve az osztalék megszerzése) csökkentik, a kihelyezett pénzeszközök (például a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása, előleg fizetése vagy a tőkeleszállítás) pedig növelik, az adóalap azonban nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél. A kisvállalati adót választóknak lehetőségük van a veszteségelhatárolásra, azaz a realizált negatív eredményre tekintettel a későbbi adóévekben – tíz év alatt, egyenlő részletekben – csökkenthetik az adóalapjukat. Az új beruházások ösztönzése érdekében az elhatárolt veszteség akár azonnal is felhasználható, ha az alapját képező kiadás új beruházással kapcsolatban adódott.
A helyi iparűzési adót teljesíthetik tételes adóalap meghatározásával is, amelynek maximális éves összege telephelyenként két és fél millió forint. Amennyiben a kisadózó ezt a módszert választja, megszűnik az iparűzésiadó-bevallási, adóelőleg-bevallási, adóelőleg-fizetési, sőt az iparűzésiadóalap-megosztási kötelezettsége is. Ebben az esetben az adó összege a rögzített adóalap és a települési adómérték szorzata, amit két részletben kell megfizetni. A kisvállalati adót az adóévet követő május 31-ig kell bevallani. A kisvállalati adó esetében – az általános forgalmi adó rendszeréhez hasonlóan – a fizetendő adó összege határozza meg, hogy egy vállalkozó negyedévente, vagy havonta teljesít majd bevallást. A kisvállalati adót választóknak év végén nincs adófeltöltési kötelezettségük.
Az új törvényt hétfőn 236 igen szavazattal, 32 nem és 54 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A kormánypártok igennel, az MSZP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik- és az LMP-frakció tartózkodott.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
2025-ben bár az uniós források sor üresen maradt a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány beszámolójában, de ennek ellenére sem szűkölködtek: több mint 980 milliós támogatás ütötte a markukat.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Aki lenézi az ipart, az valójában a dolgozó embereket nézi le.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
Hivatali visszaélés bűntett gyanújával fordult a Fővárosi Nyomozó Ügyészséghez Tényi István azután, hogy szerinte Magyar Péter hatáskörén túllépve, határidőt is megszabva arra utasította a legfőbb ügyészt, hogy számoljon be az aranykonvoj ügyben folyó nyomozásról.
Iráni drón támadott meg egy hajót, pár nappal a szoros megnyitását meghirdető megállapodás után.
