Budai: Nincsenek föld-oligarchák

Magyarországon nem léteznek föld-oligarchiák. Aki mást állít, az ezzel a fogalommal nincs tisztában – szögezte le Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, elszámoltatási kormánybiztos az MTI-nek. Mint mondta, emlékezete szerint az oligarcha szó azt jelenti, hogy egy pénzember gazdasági hatalmán keresztül részt vállal, illetve kér a politikai hatalomból is, ilyen szereplő pedig jelenleg nincs Magyarországon. Hozzátette: olyan pénzemberek, akiket oligarcháknak lehet nevezni ugyan nincsenek a magyar mezőgazdaságban, de jelentős – magyar viszonyok között jelentősnek mondható – birtoktestek igen. Ezzel kapcsolatban a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének álláspontja – amely Budai személyes véleménye is – nagyon régóta változatlan: Magyarországon a kis-, a közepes- és a nagygazdaságok harmonikus egyensúlyát kell megteremteni a mezőgazdasági termelésben. 

Az ellenzéki pártok által vitatott földhaszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban Budai megjegyezte: 2009-ben és 2010-ben az nem kavart nagy vihart, hogy az akkori kormány számos, az évtized közepén lejáró bérleti szerződést 20 évvel meghosszabbított. Példaként említette, hogy az előző kormány úgy játszotta ki az akkor hatályos földtörvényt, hogy úgynevezett pályázati egységeket hozott létre, amely lehetővé tette, hogy nagy területekhez jussanak egyes gazdálkodók. „Amikor pedig a jelenlegi kormány - egy jól meghatározható birtokpolitikai elv mentén - arról dönt, hogy a helyben lakókat és az állattartást vállalókat a földhaszonbérleti szerződések megkötésénél előnyben kívánja részesíteni, akkor jönnek a jogvédők” – mondta. Hozzátette, hogy az állam nem kívánja dobra verni az állami tulajdont, csak bérbe akarja adni azoknak, akik a mezőgazdaságból szeretnének megélni.  

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány világos rendszerbe foglalva határozta meg a haszonbérleti rendszert. Így az első körben pályázható 34 ezer hektárnyit terület 47 százaléka 10-50 hektár közötti nagyságú, 13 százaléka 100 hektár feletti, a fennmaradó rész pedig 5-20 hektár közötti. A pályázatot úgy hirdették meg, hogy a szóban forgó területekre nagygazdaságok ne pályázhassanak, igaz ugyan, hogy volt olyan, aki több területre is pályázott, és nyert, de ezek a birtoktestek nem jelentettek több száz hektáros nagyságot - mondta Budai Gyula.

Hozzátette: erről az ellenzéki képviselők is megbizonyosodhattak az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tevékenységét vizsgáló albizottsági ülésén a közelmúltban. A honatyák több órányi vizsgálódás után sem találtak törvénybe ütköző szerződéseket – mondta. Szerinte ennek ellenére az ellenzéki képviselők „minden héten politikai színielőadást tartanak e témában a Parlamentben”. Úgy vélte: azonkívül, hogy ez „számukra egy hasznosnak ítélt politikai marketingfogás”, nincs mögötte semmiféle konkrét eset, ez ügyben ugyanis vizsgálódott a szakminisztérium, az NFA, valamint ő maga is. Budai hangsúlyozta: a magyar kormány komoly lépéseket tett annak érdekében is, hogy 2014. április 30. – a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta – után is megóvja a magyar termőföldet.