Új trendekről vitatkoztak a magyar net úttörői

Néhány déli szendvics után került sor a nap egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó kerekasztal-beszélgetésére a Web 2.0 Symposiumon szerdán. A sok nézőt-hallgatót valószínűleg nem a „Quo vadis – Az IRC-től a lájkolásig” cím, inkább az olyan előadói nevek vonzották, mint Uj Péter, Gerényi Gábor, Barczi Imre, vagy Nemes Dániel.

A beszélgetést, emlékezést az ismert arcok az internet őskorától kezdték. „Az IRC (Internet Relay Chat) egyszerű kommunikációs eszköznek indult, mindig is rugalmas volt, és sok mindenre alkalmazható” – kezdte Barczi Imre, akinek neve többek között az Internetto, az Index vagy a blog.hu kapcsán lehet ismerős. Megjegyezte: ha ma megnézzük, hogy mi van helyette – például hogy Facebookon kommentelhetünk barátaink posztjai alá – az IRC-vel ellentétes irányba mennek a dolgok. „Az akkor közösséggé alakuló embereknek adott platformot” – folytatta, majd felidézte: „nyolc-tíz ember csinált egy csatornát, ott lógtunk sokat, aztán egy idő után meguntuk, és átálltunk egy másik csatornára”.

Uj Péter, az Index volt szerkesztője a szokásos színes ingben, de a szokásosnál lelkesebben vette fel a fonalat: „jó kérdés, hogy miért internetezünk és kommunikálunk a neten; talán mert az ember élvezi, hogy más-más módon beszélhet”. Az IRC-ről megemlékezve azt mondta, a rendszer „igazi szabadidő-killer” volt, főleg „a matávos telefonos időszakban, amikor reggel 6-ig nyomtuk”.  Az akkor Internetto néven futó Index-előzmény munkatársai, Uj Péter és Gerényi Gábor egyszerre erősítették meg: a szerkesztőség az IRC-n létezett. „Minden este ott ültünk, és a hülyülés, meg a csajozás mellett 1-2 százalékban munka is folyt” – emlékezett vissza GG, kiemelve: IRC-n egy komplett tudósítást is össze lehetett szedni. Nemes Dániel, Cyd annyit tett hozzá: „akkoriban kerestük az utakat; ez egy ősi Twitter volt, csak picit zártabb módon”.

Uj Péter azt sem tagadta, hogy a platform a csajozásra is jó lehetőségeket adott, annak ellenére, hogy a hálózatra csak bonyolult módon, megfelelő technikai ismeretekkel lehetett csatlakozni. A fiúk beszámoltak róla: „már akkor is voltak geek csajok, a profik meg vittek saját nőt”. Karrierépítésre is jó volt: „Egy csomó későbbi újságírót is IRC-n keresztül szedtünk össze, például Plastik Józsit” – mondta az egykori főszerkesztő, hozzátéve: „Józsi nem is jutott messzire onnan”.

Új utak

Akik azonban nem voltak sem kockák, sem profik barátnői, azok az Internettót olvasva értesültek az eseményekről, második vonalban pedig a Törzsasztalon, a portál fórumán informálódhattak, vitatkozhattak. Az IRC korában nem voltak még közösségi szájtok, és a fórumok után olyan eszközök jöttek be, ahol két ember beszélgethetett egymással. Nemes ennek kapcsán azt emelte ki, hogy az IRC-hez komolyabb szakmai felkészültség kellett, a fórumokhoz viszont csak egyszerű regisztráció. Megjegyezte ugyanakkor: az IRC interaktív volt, a fórumok lassabban pörögtek. A beszélgetést vezető Szabó Gergely szerint nem mindenki akart IRC-zni, ahogy ma sem twitterezik mindenki „sokan megfigyelőként vannak jelen bizonyos csatornákon”. Nemes úgy reagált: „annak idején már ahhoz is geeknek kellett lenni, hogy egyáltalán felmenj az internetre”.

A fórumforradalom után a csetszobák oldalletöltései először a cseheknél ugrottak milliósra. „Nálunk is voltak fejlesztések, próbálkozások - szerencsére eredménytelenül” – jegyezte meg Uj. A moderátor is inkább az MSN berobbanását tartotta mérföldkőnek.

Pinterest = Napiszar + social media

„Amikor Iwiw-vé vált a Wiw, az elitizmus kérdőjeleződött meg” – hozta fel a moderátor, gyorsan hozzátéve: „a Twitternél ugyanez volt, és lassan a Tumblr is ebbe az irányba tart”. Ismertette: a Twitter és a Tumblr fej-fej mellett halad ma Magyarországon. „Utolértük a Twittert? Nem jöttem hiába!” – ugrott fel Uj Péter. Barczi Imre úgy emlékezett: a Twittert Magyarországon először egy 30 fős kemény mag fedezte fel magának, és ebből nem nagyon tudott kitörni. Nemes szintén úgy látta: a Twitter sohasem indult be Magyarországon rendesen.

Barczi a nettörténelemben néhány évet ugorva kifejtette: „a Pinterestre sem a geekek mentek fel először, azon sem lepődnék meg, ha anyám holnap belépne”. Gerényi kontrázott: „eddig a virtuális trendek felülről lefelé terjedtek, az iPhone meg úgy terjed, hogy kihozta a Steve Jobs és másnap már hárommillió embernél ott volt”. GG szerint a Pinterest megmutathatja ezt a neten is. Barczi tudatta: az új szájtra decemberben számos magyar netfüggő regisztrált „de nem csináltak belőle játszóteret”. „Mi ez a szar, nem foglalkozunk vele többet” – mondták Barczi szerint, aki úgy véli, a mai Pinterest-felhasználók más utakon találtak rá az oldalra. Az informatikus úgy látta: „a Pinterest olyan, mintha a Napiszart egy közösségi szájt szerkesztené”. Véleménye szerint „kis érdekes életmód dolgok és cuki állatok” folynak, de nem tartalomkészítés. „Még a Tumblr-nél is sokkal kevesebb kreativitás kell hozzá.”

Barczi azt is felvetette: egyes celebeknek fontos szerepük lehet a netes trendekben, illetve az egyes oldalakat használók korosztályában. Nemes közbevetette: „szerintem egy kezeden meg tudod számolni ezt a néhány celebet”. Cyd hozzátette ugyanakkor: „nagyban meghatározzák egy platform jövőjét, hogy kik kezdik el használni”.

Szalacsik számolatlanul

Hogy lesz-e újságíró azokból, akik rendszeresen twittelnek vagy tumblálnak, Uj Péter úgy felelt: legfeljebb kurátor. Véleménye szerint a mikroblogokon a tartalmi kontribúció az elsődleges. Kifejtette: „ott az által definiálod magad, hogy mi az, amit előállítasz, vagy mire nyomsz egy szívecskét”. Emlékeztetett: „a közösségi szájtokon a saját ismerősköröd állít elő tartalmat, IRL-ismerőseid nyomják be a szalacsikat számolatlanul”. „A hátamon feláll a szőr, ha rá kell néznem a Facebookra” – mondta, a Pinterestre utalva pedig megjegyezte: az IRL-életemet cicás képekkel nehéz leképezni.

Gerényi szintén „de facto szemétnek” nevezte a Facebookot. „Többgenerációs kapcsolódások vannak, ami eleve kizárja, hogy valami értelmezhető jöjjön létre” – mondta, példaként pedig felhozta: „ha nagyanyám is fent van és én megosztok valamit, azon ő felháborodik”.

A Tumblr-en soha nem megy le a nap

Az okostelefonokra és a 3G-re ugorva a témában a moderátor azt a kérdést tette fel, segíti-e a mobil az online közösségek működését, az online kommunikációt? Uj úgy reagált: a tartalomtömeget a mobilos kontribúció feloldotta, sokkal aktuálisabb, „real time-abb” lett minden, ugyanakkor „introvertáltabb, atomizáltabb” is. Megjegyezte azonban, hogy „magyar nyelvű tartalomban még messze vagyunk a valódi tömegesedéstől”. Barczi hozzátette: azért Tumblr-en „soha nem megy le a nap”.

Nemes szerint a legszembetűnőbb változás a BYOD-ként rövidített tünet, vagyis a bring your own device. Kifejtette, ez azt jelenti, hogy egyre inkább mindenki a saját iPadjén akar dolgozni, és minden eszközén ugyanazt akarja látni. „Eltűnik a technológia, csak az információ marad” – mondta. „Amikor az első emaileket elküldték, örültek, hogy leküzdötték a távolságokat” – folytatta, majd aláhúzta: mára teljesen eltűntek a fizikai távolságok, valamint a határ a virtuális kapcsolatok között. Hozzátette ugyanakkor: nem is biztos, hogy ezt mindenki akarja, mindenkinek az egyéni preferenciája, hogy keveri-e a munkát a magánélettel azáltal, hogy az ágyban emaileket olvas.