Már nem feltétlenül a netfüggő kockák terjesztik a legújabb internetes platformokat, azok egyre inkább alulról törnek fel. Magyarországon ugyanakkor a Twitter például sohasem tudott igazán berobbanni, a Tumblr-en viszont sohasem megy le a nap - erről beszélgettek a magyar internet ősatyái, Uj Péter, Gerényi Gábor, Barczi Imre, és Nemes Dániel a Web 2.0 Symposiumon. A Mandiner.média beszámolója.
Néhány déli szendvics után került sor a nap egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó kerekasztal-beszélgetésére a Web 2.0 Symposiumon szerdán. A sok nézőt-hallgatót valószínűleg nem a „Quo vadis – Az IRC-től a lájkolásig” cím, inkább az olyan előadói nevek vonzották, mint Uj Péter, Gerényi Gábor, Barczi Imre, vagy Nemes Dániel.
A beszélgetést, emlékezést az ismert arcok az internet őskorától kezdték. „Az IRC (Internet Relay Chat) egyszerű kommunikációs eszköznek indult, mindig is rugalmas volt, és sok mindenre alkalmazható” – kezdte Barczi Imre, akinek neve többek között az Internetto, az Index vagy a blog.hu kapcsán lehet ismerős. Megjegyezte: ha ma megnézzük, hogy mi van helyette – például hogy Facebookon kommentelhetünk barátaink posztjai alá – az IRC-vel ellentétes irányba mennek a dolgok. „Az akkor közösséggé alakuló embereknek adott platformot” – folytatta, majd felidézte: „nyolc-tíz ember csinált egy csatornát, ott lógtunk sokat, aztán egy idő után meguntuk, és átálltunk egy másik csatornára”.
Uj Péter, az Index volt szerkesztője a szokásos színes ingben, de a szokásosnál lelkesebben vette fel a fonalat: „jó kérdés, hogy miért internetezünk és kommunikálunk a neten; talán mert az ember élvezi, hogy más-más módon beszélhet”. Az IRC-ről megemlékezve azt mondta, a rendszer „igazi szabadidő-killer” volt, főleg „a matávos telefonos időszakban, amikor reggel 6-ig nyomtuk”. Az akkor Internetto néven futó Index-előzmény munkatársai, Uj Péter és Gerényi Gábor egyszerre erősítették meg: a szerkesztőség az IRC-n létezett. „Minden este ott ültünk, és a hülyülés, meg a csajozás mellett 1-2 százalékban munka is folyt” – emlékezett vissza GG, kiemelve: IRC-n egy komplett tudósítást is össze lehetett szedni. Nemes Dániel, Cyd annyit tett hozzá: „akkoriban kerestük az utakat; ez egy ősi Twitter volt, csak picit zártabb módon”.
Uj Péter azt sem tagadta, hogy a platform a csajozásra is jó lehetőségeket adott, annak ellenére, hogy a hálózatra csak bonyolult módon, megfelelő technikai ismeretekkel lehetett csatlakozni. A fiúk beszámoltak róla: „már akkor is voltak geek csajok, a profik meg vittek saját nőt”. Karrierépítésre is jó volt: „Egy csomó későbbi újságírót is IRC-n keresztül szedtünk össze, például Plastik Józsit” – mondta az egykori főszerkesztő, hozzátéve: „Józsi nem is jutott messzire onnan”.
Új utak
Akik azonban nem voltak sem kockák, sem profik barátnői, azok az Internettót olvasva értesültek az eseményekről, második vonalban pedig a Törzsasztalon, a portál fórumán informálódhattak, vitatkozhattak. Az IRC korában nem voltak még közösségi szájtok, és a fórumok után olyan eszközök jöttek be, ahol két ember beszélgethetett egymással. Nemes ennek kapcsán azt emelte ki, hogy az IRC-hez komolyabb szakmai felkészültség kellett, a fórumokhoz viszont csak egyszerű regisztráció. Megjegyezte ugyanakkor: az IRC interaktív volt, a fórumok lassabban pörögtek. A beszélgetést vezető Szabó Gergely szerint nem mindenki akart IRC-zni, ahogy ma sem twitterezik mindenki „sokan megfigyelőként vannak jelen bizonyos csatornákon”. Nemes úgy reagált: „annak idején már ahhoz is geeknek kellett lenni, hogy egyáltalán felmenj az internetre”.
A fórumforradalom után a csetszobák oldalletöltései először a cseheknél ugrottak milliósra. „Nálunk is voltak fejlesztések, próbálkozások - szerencsére eredménytelenül” – jegyezte meg Uj. A moderátor is inkább az MSN berobbanását tartotta mérföldkőnek.
Pinterest = Napiszar + social media
„Amikor Iwiw-vé vált a Wiw, az elitizmus kérdőjeleződött meg” – hozta fel a moderátor, gyorsan hozzátéve: „a Twitternél ugyanez volt, és lassan a Tumblr is ebbe az irányba tart”. Ismertette: a Twitter és a Tumblr fej-fej mellett halad ma Magyarországon. „Utolértük a Twittert? Nem jöttem hiába!” – ugrott fel Uj Péter. Barczi Imre úgy emlékezett: a Twittert Magyarországon először egy 30 fős kemény mag fedezte fel magának, és ebből nem nagyon tudott kitörni. Nemes szintén úgy látta: a Twitter sohasem indult be Magyarországon rendesen.
Barczi a nettörténelemben néhány évet ugorva kifejtette: „a Pinterestre sem a geekek mentek fel először, azon sem lepődnék meg, ha anyám holnap belépne”. Gerényi kontrázott: „eddig a virtuális trendek felülről lefelé terjedtek, az iPhone meg úgy terjed, hogy kihozta a Steve Jobs és másnap már hárommillió embernél ott volt”. GG szerint a Pinterest megmutathatja ezt a neten is. Barczi tudatta: az új szájtra decemberben számos magyar netfüggő regisztrált „de nem csináltak belőle játszóteret”. „Mi ez a szar, nem foglalkozunk vele többet” – mondták Barczi szerint, aki úgy véli, a mai Pinterest-felhasználók más utakon találtak rá az oldalra. Az informatikus úgy látta: „a Pinterest olyan, mintha a Napiszart egy közösségi szájt szerkesztené”. Véleménye szerint „kis érdekes életmód dolgok és cuki állatok” folynak, de nem tartalomkészítés. „Még a Tumblr-nél is sokkal kevesebb kreativitás kell hozzá.”
Barczi azt is felvetette: egyes celebeknek fontos szerepük lehet a netes trendekben, illetve az egyes oldalakat használók korosztályában. Nemes közbevetette: „szerintem egy kezeden meg tudod számolni ezt a néhány celebet”. Cyd hozzátette ugyanakkor: „nagyban meghatározzák egy platform jövőjét, hogy kik kezdik el használni”.
Szalacsik számolatlanul
Hogy lesz-e újságíró azokból, akik rendszeresen twittelnek vagy tumblálnak, Uj Péter úgy felelt: legfeljebb kurátor. Véleménye szerint a mikroblogokon a tartalmi kontribúció az elsődleges. Kifejtette: „ott az által definiálod magad, hogy mi az, amit előállítasz, vagy mire nyomsz egy szívecskét”. Emlékeztetett: „a közösségi szájtokon a saját ismerősköröd állít elő tartalmat, IRL-ismerőseid nyomják be a szalacsikat számolatlanul”. „A hátamon feláll a szőr, ha rá kell néznem a Facebookra” – mondta, a Pinterestre utalva pedig megjegyezte: az IRL-életemet cicás képekkel nehéz leképezni.
Gerényi szintén „de facto szemétnek” nevezte a Facebookot. „Többgenerációs kapcsolódások vannak, ami eleve kizárja, hogy valami értelmezhető jöjjön létre” – mondta, példaként pedig felhozta: „ha nagyanyám is fent van és én megosztok valamit, azon ő felháborodik”.
A Tumblr-en soha nem megy le a nap
Az okostelefonokra és a 3G-re ugorva a témában a moderátor azt a kérdést tette fel, segíti-e a mobil az online közösségek működését, az online kommunikációt? Uj úgy reagált: a tartalomtömeget a mobilos kontribúció feloldotta, sokkal aktuálisabb, „real time-abb” lett minden, ugyanakkor „introvertáltabb, atomizáltabb” is. Megjegyezte azonban, hogy „magyar nyelvű tartalomban még messze vagyunk a valódi tömegesedéstől”. Barczi hozzátette: azért Tumblr-en „soha nem megy le a nap”.
Nemes szerint a legszembetűnőbb változás a BYOD-ként rövidített tünet, vagyis a bring your own device. Kifejtette, ez azt jelenti, hogy egyre inkább mindenki a saját iPadjén akar dolgozni, és minden eszközén ugyanazt akarja látni. „Eltűnik a technológia, csak az információ marad” – mondta. „Amikor az első emaileket elküldték, örültek, hogy leküzdötték a távolságokat” – folytatta, majd aláhúzta: mára teljesen eltűntek a fizikai távolságok, valamint a határ a virtuális kapcsolatok között. Hozzátette ugyanakkor: nem is biztos, hogy ezt mindenki akarja, mindenkinek az egyéni preferenciája, hogy keveri-e a munkát a magánélettel azáltal, hogy az ágyban emaileket olvas.
„Minél inkább belekiabálunk a világba, annál inkább óvatos leszel a publikációval” – reagált Uj Péter, saját példáját hozva pedig beszámolt róla, egyre zárkózottabbá lesz, és ma már nem twitteli ki, ha elmegy nyaralni. A Tumblr-rel kapcsolatban annyit tett hozzá: annak bizonyos funkciói azért működnek nagyon jól, mert az embernek az az érzése, hogy egy zárt közösségben van, holott valójában nyilvános blogot ír.
*
A BaCamp Web 2.0 szimpóziumon az Index-atyák az online marketing magyar cápáinak adták át helyüket, akik többek között az etikus lájkolás fogalmát járták körbe, illetve annak létét cáfolták meg. Folytatjuk.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Sok felhasználót érint a probléma: nem működik a Facebook, az Instagram és a Threads sem.
Schiffer András a Magyar Jelen podcastjában intézett kirohanást Anthony Blinken amerikai külügyminiszter és a Facebook ellen Toroczkai László Mi Hazánk-elnök profiljának feloldása kapcsán.
Arra kíváncsiak, hogy milyen szerepe volt a TikToknak abban, hogy egy semmiből érkező jelölt 23%–ot szerzett.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
Magyar Péter továbbra is egy személyben jelenti a Tisza Pártot. Ez pedig a már említett követőszámokon is meglátszik.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
Izrael éppen annak köszönhetően tudott sikereket aratni a régióban, mert szinte minden alkalommal figyelmen kívül hagyták Washington tanácsait
