Néhány déli szendvics után került sor a nap egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó kerekasztal-beszélgetésére a Web 2.0 Symposiumon szerdán. A sok nézőt-hallgatót valószínűleg nem a „Quo vadis – Az IRC-től a lájkolásig” cím, inkább az olyan előadói nevek vonzották, mint Uj Péter, Gerényi Gábor, Barczi Imre, vagy Nemes Dániel.
A beszélgetést, emlékezést az ismert arcok az internet őskorától kezdték. „Az IRC (Internet Relay Chat) egyszerű kommunikációs eszköznek indult, mindig is rugalmas volt, és sok mindenre alkalmazható” – kezdte Barczi Imre, akinek neve többek között az Internetto, az Index vagy a blog.hu kapcsán lehet ismerős. Megjegyezte: ha ma megnézzük, hogy mi van helyette – például hogy Facebookon kommentelhetünk barátaink posztjai alá – az IRC-vel ellentétes irányba mennek a dolgok. „Az akkor közösséggé alakuló embereknek adott platformot” – folytatta, majd felidézte: „nyolc-tíz ember csinált egy csatornát, ott lógtunk sokat, aztán egy idő után meguntuk, és átálltunk egy másik csatornára”.
Uj Péter, az Index volt szerkesztője a szokásos színes ingben, de a szokásosnál lelkesebben vette fel a fonalat: „jó kérdés, hogy miért internetezünk és kommunikálunk a neten; talán mert az ember élvezi, hogy más-más módon beszélhet”. Az IRC-ről megemlékezve azt mondta, a rendszer „igazi szabadidő-killer” volt, főleg „a matávos telefonos időszakban, amikor reggel 6-ig nyomtuk”. Az akkor Internetto néven futó Index-előzmény munkatársai, Uj Péter és Gerényi Gábor egyszerre erősítették meg: a szerkesztőség az IRC-n létezett. „Minden este ott ültünk, és a hülyülés, meg a csajozás mellett 1-2 százalékban munka is folyt” – emlékezett vissza GG, kiemelve: IRC-n egy komplett tudósítást is össze lehetett szedni. Nemes Dániel, Cyd annyit tett hozzá: „akkoriban kerestük az utakat; ez egy ősi Twitter volt, csak picit zártabb módon”.
Uj Péter azt sem tagadta, hogy a platform a csajozásra is jó lehetőségeket adott, annak ellenére, hogy a hálózatra csak bonyolult módon, megfelelő technikai ismeretekkel lehetett csatlakozni. A fiúk beszámoltak róla: „már akkor is voltak geek csajok, a profik meg vittek saját nőt”. Karrierépítésre is jó volt: „Egy csomó későbbi újságírót is IRC-n keresztül szedtünk össze, például Plastik Józsit” – mondta az egykori főszerkesztő, hozzátéve: „Józsi nem is jutott messzire onnan”.