Szijjártónak elege lett az álhírterjesztőkből: „Magyarországra veszélyt hozni büntetlenül nem lehet!”
„Könnyen lehet, hogy egy meghangszerelt titkosszolgálati akció keretében állt elő ez a helyzet” – jelentette ki a külügyminiszter.
A külügyminiszter szerint Magyarország meghozza a szükséges intézkedéseket azért, hogy 3 százalék alá csökkenjen a költségvetési hiány, így biztos, hogy az ország egy fillért sem veszít el a kohéziós támogatásokból. Balázs Péter korábbi külügyminiszter a Bizottság javaslatát megalapozottnak nevezte.
Martonyi János külügyminiszter az Európai Bizottság magyarországi képviselete és a Századvég Alapítvány által az Európai Unióról rendezett pénteki tanácskozáson azt mondta, Magyarország nem akar vitát szítani az uniós intézmények és a tagállamok, a régi és új tagállamok vagy a közép-kelet-európai és a nyugat-európai térség között. Martonyi kijelentette: a Bizottságnak a támogatások esetleges felfüggesztésével kapcsolatos döntése vitatható, mert Brüsszel még nem tudhatja, hogyan alakul a büdzsé hiánya a jövőben. A javasolt szankció csak akkor lép életbe, ha a magyar kormány nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, és méltányos, igazságos és korrekt megoldásra van szükség.
Balázs Péter korábbi külügyminiszter a Bizottság javaslatát megalapozottnak nevezte. Véleménye szerint az uniós intézmény körültekintően járt el, a figyelmeztetés idejében érkezett, és a kormánynak megvan az esélye, hogy megtegye a szükséges lépéseket.
Martonyi János az EU jövője kapcsán arról beszélt: nem az az alapkérdés, hogy föderatív vagy kormányközi lesz-e Európa, hanem hogy mélyül-e az integráció, egységes marad-e az EU. A differenciálódással, a belső csoportosulásokkal szerinte nagyon kell vigyázni, mert „ha elkezdjük, lehet, hogy nem tudjuk abbahagyni”, és túl sok törésvonal alakulhat ki az unióban. Martonyi kiemelte: az utóbbi hetekben, január közepe óta javult Magyarország nemzetközi megítélése, mert a kormány egyértelművé tette, hogy nyitott a párbeszédre és az együttműködésre. Azt mondta, hogy több korábbi bírálatot az ideológiai különbségek, a pártkonfliktusok és a gazdasági érdekek sérelmei okoztak.