Így osztogatta kegyelmét Schmitt Pál

Tavaly az összes kérelmező 1,68 százaléka, tizenhat ember részesült államfői kegyelemben, mintegy háromszor annyi, mint 2010-ben – derül ki a közigazgatási tárca által a kormányzati portálon közzétett statisztikai adatokból.

A kegyelmi kérelem kizárólag a büntetésekre és a mellékbüntetésekre, továbbá az intézkedések közül a próbára bocsátásra és a javítóintézeti nevelésre vonatkozhat, a kegyelmi jogkör egyéb intézkedésre nem terjed ki.  A köztársasági elnök méltányossági jogkörben – indokolási kötelezettség nélkül – dönt, a miniszteri előterjesztés nem köti. A köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napján válik érvényessé, de a miniszter ellenjegyzésével hatályosul. A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak nincs helye. A kérelmezőnek lehetősége van újabb kegyelmi kérelem előterjesztésére.

A legutóbbi, sajtónyilvánosságot kapott kegyelmi ügy Geréb Ágnes szülés-nőgyógyászhoz kapcsolódik. Őt  február 10-én négy otthonszüléses ügyével összefüggésben másodfokon, jogerősen két év letöltendő fogházbüntetésre ítélték, ezenfelül az elsőfokú bíróság által kimondott öt év helyett tíz évre eltiltották a szülész-nőgyógyászi és a szülésznői tevékenység gyakorlásától. Védője az ítélethirdetés után bejelentette, Geréb Ágnes kegyelmet kér Schmitt Pál köztársasági elnöktől; az LMP közleményben példa nélkülinek nevezte a bíróság ítéletét, majd fideszes és kereszténydemokrata országgyűlési képviselők, továbbá félszáz civil szervezet, illetve közéleti személyiség levélben fordult Schmitt Pál államfőhöz annak érdekében, hogy elnöki kegyelmet kérjenek Geréb Ágnesnek.