Brutális performansz: pufajkát, usánkát és gépfegyvert kapott a brüsszeli Horn Gyula-szobor (VIDEÓ)
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője közölte, kezdeményezik a szobor eltávolítását az EP épülétéből.
Varga István szerint Horn Gyulának nem volt erkölcsi jogalapja, hogy miniszterelnökként vagy képviselőként átlépje az Országház küszöbét.
A mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista állam bűneire, ezért a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló kormánypárti törvényjavaslat lezárja az elmúlt két évtizedet és mindenki számára lehetővé teszi, hogy új lappal kezdje a XXI. századot - mondta Varga István, a Fidesz vezérszónoka az előterjesztést ismertető parlamenti expozéjában csütörtök este.
Varga István úgy fogalmazott, ha késve is, de húsz évvel a rendszerváltás után meg kell húzni azt a cezúrát, amellyel egy új időszámítás kezdődhet Magyarországon. Mint mondta, ki kell jelenteni, hogy egy illegitim állapot, kommunista diktatúra uralkodott az ország 1944. március 19-i náci megszállása és az első szabadon választott polgári kormány megalakulása, 1990 májusa között. Hangsúlyozta: ez az időszak mérhetetlen szenvedést okozott az ország lakosságának, és „eltérített bennünket arról az ezer éves magyar útról, amelyen addig haladtunk”.
Elmondta továbbá, hogy húsz évvel ezelőtt csalódásként élte meg, hogy akkor elmaradt egy „új vonal” meghúzása. Kiemelte továbbá, hogy Horn Gyulának nem lett volna erkölcsi alapja arra, hogy miniszterelnökként, vagy akár csak képviselőként „átlépje a parlament küszöbét”. Medgyessy Péter volt kormányfőre kitérve hozzátette: az „egész művelt világ rajtunk nevetett, amikor egy III/III-as után egy III/II-es miniszterelnökünk lett”.
Az ezt követően a kormány nevében felszólaló Rétvári Bence igazságügyi államtitkár beszédében – a parlamenti vita elhúzódására utalva – jelképesnek nevezte, hogy egy olyan javaslat tárgyalását kezdhetik meg 11 órás késéssel, amelynek már 21 éve meg kellett volna születnie. Rétvári Bence emellett kiemelte, hogy az előterjesztés helyesen véget vet a húsz éve húzódó kárpótlás folyamatának és kimondja, hogy ha bármilyen új kárpótlási igény merül fel a XXI. századi diktatúrák áldozatai részéről, akkor az csak a költségvetésen kívüli, különadókból származó bevételekből törleszthető.