Meghatározó döntést hozhat az Országgyűlés az utolsó pillanatban – ez minden magyart érint
Rendkívüli ülés összehívását indítványozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, ha pedig az igénybe vevő munkaképes, megszüntethető az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás – döntött az Országgyűlés hétfőn, elfogadva a Fidesz által kezdeményezett alkotmánymódosítást. Szeptember elsejétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak (Ab), és ugyanekkor lép hivatalba a testület parlament által megválasztott elnöke.
Lázár János, Balsai István és Talabér Márta javaslatáról az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással döntött a Ház; az MTI összesítése szerint a kormánypárti képviselőkön kívül csak a független Pősze Lajos támogatta azt. Az indítvánnyal kapcsolatban Lázár János korábban azt hangsúlyozta: az az elmúlt években nyugdíjba vonult, az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rendőrökre, tűzoltókra, pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkozik. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: azt fogják kezdeményezni, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülő 57 éven felüliekre ne terjedjen ki a felülvizsgálat. Szijjártó Péter az MTI-nek szombaton elmondta: azok az 57 év alatti, szolgálati nyugdíjban lévő rendvédelmi dolgozók, akik nem térnek vissza dolgozni, nem nyugdíjat, hanem más, az adózás hatálya alá eső, nem a nyugdíjkasszából finanszírozott juttatást kapnak majd.
Szeptember elsejétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak (Ab), és ugyanekkor lép hivatalba a testület parlament által megválasztott elnöke. Az Országgyűlés 257 igen szavazattal, 99 ellenében elfogadta a fideszes Balsai István, Lázár János és Talabér Márta alkotmánymódosító indítványát. A változtatás értelmében a Ház az Ab új tagjait július 31-ig, azaz a tavaszi ülésszakon megválasztja, valamint e határidőig a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt választ. Az Ab létszámának növeléséről a jövő év január elsején hatályba lépő új alaptörvény rendelkezett, a mostani döntés nyomán azonban már idén szeptembertől 15 fős lesz az Ab, amelynek elnökét első ízben választhatja a parlament (ez eddig a bírák joga volt). Az új alkotmánybírák és az elnök mandátuma kilenc helyett tizenkét évre szól. Az Ab hivatalban levő tagjainak megbízatását az alkotmánymódosítás nem érinti.
Az Országgyűlés eseti bizottságot állított fel a gyöngyöspatai események feltárására, illetve az úgynevezett egyenruhás bűnözés felszámolásának elősegítésére. A parlament 253 igen szavazattal, 96 nem ellenében fogadta el a testület létrehozásáról szóló fideszes javaslatot. A Ház döntése értelmében az eseti bizottság egyebek mellett vizsgálhatja, hogy az ellenzéki pártok részt vettek-e az ország közrendjének, köznyugalmának megzavarásában, illetve a parlamenti képviselőket milyen felelősség terheli a Heves megyei településen történtekért. A testület feltárná például, kik és milyen támogatással állítják be magukat valótlanul és jogellenesen rendfenntartónak, de megvizsgálnák a gyöngyöspatai romák „húsvéti utaztatásának” körülményeit, illetve, hogy kinek az érdekében állhatott a „nem létező polgárháborús helyzetről” tájékoztatnia a nemzetközi sajtót.