Tiszavasvári, a Jobbik „fővárosa”

Tiszavasvári a Jobbik kelet-magyarországi megerősödésének egyik szimbóluma: a párt itt az EP-választásokon a szavazatok 42%-át szerezte meg. 2010 áprilisában aztán egyéniben és listán is első helyen végeztek a szabolcsi városban, majd októberben jelöltjük megszerezte a polgármesteri címet is. A képviselő-testületben abszolút jobbikos többség jött létre. A párt ezen győzelme azonban túlmutat a településen: az a Jobbik kormányzóképességének próbája lesz az elkövetkező négy évben. Nem csak a lehetőséget, hanem a radikálisok számonkérhetőségét is magában rejti a baloldali hagyományokkal rendelkező városban.

A Jobbik elmúlt két évben tapasztalt tiszavasvári megerősödése az MSZP rovására történt, míg a jelenlegi kormánypártok szereplése messze elmaradt az országos arányoktól.  Az október 3-án a „Jobbik fővárosává” előlépett település 2006 őszéig baloldali fellegvárnak számított. A települést 1981-től 2006-ig a korábbi tanácselnök Sulyok József (MSZP) irányította, mindvégig biztos támogatást tudva maga mögött a képviselőtestületben. Emellett a baloldali pártok az országgyűlési vagy EP-választásokon a városban mindig legalább relatív többséget szereztek. A trendvonalban törést csak 2006 októbere hozott: ebből hosszútávon az új típusú radikalizmus profitált: 2009-ben, majd 2010-ben a Jobbik vált domináns tényezővé a helyi politikában. 

A tradicionálisan baloldali település különböző, és az elmúlt évek során csak fokozódó nehézségeit most a tiszavasvári Jobbiknak úgy kellene megoldania, hogy a helyi kampány során mutatott visszafogott stílus és politika egyszerre igazodjon a párt országos imázsához és az MSZP-s városvezetésen szocializálódott szavazóbázis elvárásaihoz. Ha pedig a „mintaváros-projektet” nem sikerül eredményesen kivitelezni, az 2014-re a Jobbik országos esélyeit érdemben ronthatja.