Tesz a Fidesz Sólyom észrevételére

2010. június 21. 16:01

Répássy Róbert Sólyom Lászlótól eltérő módon értelmezi az EU munkajogi irányelveit. A kormánytisztviselőkről szóló törvényt valószínűleg elfogadják, azzal a módosító javaslattal együtt, mely szerint a közigazgatási és a helyettes államtitkárok is indoklás nélkül elbocsájthatóak lesznek.

2010. június 21. 16:01

A közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok a jövőben szakmai vezetők lesznek és a kormánytisztviselőkhöz hasonlóan indoklás nélkül elbocsáthatóak lesznek - ezt tartalmazza Répássy Róbert igazságyügyi államtitkár módosító-indítványa, melyet a Sólyom László köztársasági elnök által visszaküldött, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényhez benyújtott ma, a parlamenti zárószavazás előtt.

Az államfő - az Európai Unió Alapjogi Chartájára hivatkozva - azzal a rendelkezéssel nem értett egyet, amely szerint a tisztviselőket indoklás nélkül lehetne elbocsátani a minisztériumokból és a központi állami szervekből. Répássy Róbert ezzel szemben indoklásában azt írja: az EU munkajogi irányelvei csak a versenyszférára vonatkoznak, a tagállamok közszolgálati alkalmazása pedig az uniós ország belügye.

Összesen 60 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
schnee
2010. június 21. 21:21
Egy-két gondolat, kérdés a nagy támogatókhoz: 1. Tudjátok, hogy ez a törvény 60000 köztisztviselőt minősít át. Szerintetek ezek mind gyurcsányisták? 2. Tudjátok, hogy az egyszerű munkavállalót az MT alapján ezentúl nagyobb munkajogi védelem illeti meg közvetlenül a próbaidő letelte után, mint egy kormánytisztviselőt 10 évnyi munka után? Nem vagyok köztisztviselő, világ életemben a versenyszférában dolgoztam, dolgozom és a jövőben is ott fogok. És 1990 óta Fidesz szavazó vagyok, DE ez a jogszabály akkor is pofátlan és arogáns.
slomovicz
2010. június 21. 21:12
"vitám volt" bocs sajtóhuba.
slomovicz
2010. június 21. 21:08
Érdekes vita a meghatározásokról, csak a kiindulási pontban hibádzik (szerintem.) Ausztriai munkavállalásom kapcsán volt egy osztrák munkáltatóval , amelyet egészen a munkaügyi biróságig elvittem. Nagy munkával előástam egy EU direktivát, amely egyértelmüen nekem adott igazat, ( a munka adó levonta a béremből a TB járulékot, de nem fizette be a TB központi számlára.) Milyen határozatot hozott az osztrák munkaügyi bíróság? Mivel az osztrák állam ezt a rendelkezést nem emelte be a jogrendjébe , lényegtelen mit ir az EU direktiva, az osztrák jogrendnek nem kell figyelembe vennie. Jelen esetben is, ez az alapkérdés, hogy szó szerint, átemelték e- a magyar jogrendbe. Fontos tudni, hogy az EU- nem Magyarország legfelsőbb kormánya,- az EU, csak egy gazdasági közösség. Amely Jogszabály nincs honositva,( beillesztve a magyar jogba) az nem is érvényes, magyarországon.
nemlehetmas
2010. június 21. 19:53
Egy jogszabály vagy nemzetközi szerződés értelmezésénél az első lépés azt megnézni, hogy milyen jogviszonyokra terjed ki a hatálya. 51. cikk - Alkalmazási kör (1) E Charta rendelkezéseinek címzettjei – a szubszidiaritás elvének megfelelő figyelembevétele mellett – az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. Magyarul a Sólyom László által hivatkozott alapjogi charta rendelkezései nem alkalmazandók a magyar kormánytisztviselők jogviszonyára, mert azt nem uniós jog szabályozza. A kérdés az, hogy ezt ő nem tudta-e, vagy csak a jogi kérdésekben meglehetősen dilettáns sajtó tájékoztatott pontatlanul.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!