A magyarországi földpiaci folyamatokat, a földárakat alapvetően befolyásolja, hogy 2011 után megmarad-e Magyarországon a külföldiek földvásárlási tilalma - mondta Popp József, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) főigazgató-helyettese.
A kutató emlékeztetett arra: az unió belső piacért felelős biztosa dönt majd arról, hogy Magyarországon 2011 után továbbra is fenntartható-e a jelenleg érvényes moratórium, amely kizárja a külföldiek földszerzését Magyarországon. Ha a külföldiek földvásárlási tilalma fennmarad, akkor a földtulajdon eloszlása Magyarországon egyenletesebb lesz. Így a kis- és középbirtokok helyzete stabilizálódhat, lehetőségük lesz a földszerzésre. Amennyiben a moratóriumot eltörlik, elkezdődik a földtulajdon koncentrációja, mert a magyar piacon megjelennek a tőkeerős, magyar és külföldi társasági befektetők - húzta alá a az AKI főigazgató-helyettese.
Az unió következő, 2014-20. közötti költségvetési időszakában már a magyar földárakat is az határozza majd meg, hogy a közös agrárpolitika (KAP) anyagi támogatása milyen mértékű lesz. Ha ez a támogatás csökken, úgy a földárak is csökkenhetnek középtávon, mivel a közvetlen támogatások egy része a megelőző időszakban tőkésedett a földárakban.
Popp József rámutatott: a régi és az új tagországok között a földárak várhatóan nem egyenlítődnek majd ki. A német példa azt mutatja, hogy ezek az árak két évtized alatt sem egyenlítődtek ki Németországban. Németország keleti részében most 5.000 eurót kérnek egy hektár földért, míg a nyugati országrészben ez az ár 15 ezer eurót tesz ki. Az AKI főigazgató-helyettese szerint Magyarország és Ausztria között sem lehet számítani a földárak kiegyenlítődésére, az egymáshoz való közelítésre viszont igen.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
„Európának MEGA-múltja van, építsünk neki MEGA-jövőt!” – mondta a volt lengyel miniszterelnök Rómában.
Mikheil Kavelashvili elnökké választásával folytatódik a grúziai politikai válság.
